Az idei év első felében Svédország lett Európa legnagyobb nettó villamosenergia-exportőre. Ezzel Svédország megelőzte Franciaországot, amely atomerőműparkjainak hosszan tartó üzemszüneteivel küszködik.

Franciaország általában több áramot exportál, mint amennyit importál, azonban a nukleáris erőműparkjaival kapcsolatos strukturális problémák miatt, az ország exportja a felére csökkent az előző évhez képest, míg Svédország 16 terawattórát (TWh) exportált – közölték a EnAppSys energetikai elemzői az Euractiv beszámolója szerint.

Svédország villamosenergia-ellátásának nagy része nukleáris, hidraulikus energiából és bioüzemanyagból származik, és a szélerőművek kínálata is növekszik az országban, miközben az olajtüzelésű energiatermelés csökken – derült ki a Nemzetközi Energiaügynökség adataiból.

„Svédország egészen az exporttáblázat élére kerülése  inkább annak köszönhető, hogy Franciaország az év elején nettó exportőrből nettó importőrré vált” – mondta az EnAppSys.

Franciaország 2021 első félévében még 21,5 TWh-os nettó exportőr volt, 2022 első félévére azonban 2,5 TWh-os  (nettó) importőrré vált, mivel a behozatal megduplázódott 18,9 TWh-ra, a kivitel pedig 16,4 TWh-ra csökkent.

Svédország eközben pedig 2022 első félévében 7 TWh-t exportált Finnországba és 4 TWh-t Dániába, ami az exportáramlás nagy részét tette ki – tették hozzá az elemzők.

Németország volt a második legnagyobb nettó exportőr 15,4 TWh-val, ami kétszerese a 2021 felében mért szintnek, mivel az ország energiatermelése reagált a Franciaországból érkező importigényre – mutatták ki az adatok.

A nukleáris erőműveinek problémái mellett a magas gázárak is fokozták Franciaország nettó importőr státuszát, mivel a gazdaságosság nem kedvezett a gázexportnak, ami viszont tovább növelte az európai gázárakat – közölte az EnAppSys.

Kép forrása: unsplash