Szakértői tanácsadó cikk-sorozatunkban ezúttal azokhoz szólunk, akik családi házban, ikerházban, sorházban, házrészben, vagy nagyon kis lakásszámú társasházban élnek, így rugalmasabban tudnak alakítani a fűtésen és más, energiafogyasztási mutatón. Így például bármikor szóba jöhet náluk a tetőre vagy a kertbe telepített napelem üzembe állítása, és mondjuk a szigetelés, a nyílászáró-csere, vagy a fűtés korszerűsítés, fűtés-váltás, fűtés-kiegészítés is reális opció. Sőt, a családi házaknál már egészen apró, olcsó, házilag is kivitelezhető beavatkozásokkal nyerhetünk akár 20-30 százalékos fűtésköltség-megtakarítást is. Mit tehetünk tehát az átlagfogyasztás feletti rész tekintetében több mint hétszeresére növekvő gázárak ellen?

Ahogyan e sorozatunk korábbi részében már utaltunk rá: aki családi házban él, az az méregdrága gázzal fenyegető, még előttünk álló őszi, téli hónapoknak sokkal nagyobb lehetőségekkel áll elébe, mint egy egyedi fűtéses, így sok gázt fogyasztó nagylakás tulajdonosa.

A lehetőségek száma – kis túlzással – ezerféle. Lehet szigetelni a legtöbb olyan helyen is, ahol talán nem gondoltuk volna, hogy érdemes. Ha a magunk urai vagyunk, akkor könnyebben megvalósíthatók a nyílászárók eseti, helyi leszigetelése, vagy akár cseréje, nem csak az ablakok, de az ajtók, erkélyajtók, garázsajtók és még számos pont akár egyedi leszigetelése. Ez utóbbi legjobb példája a padlástér, a tető kiszigetelése, amely talán a legfontosabb, hiszen itt szökik el messze a legtöbb meleg, de ne szaladjunk ennyire előre…

Nézzük inkább egyfajta logikai sorrendben azt, hogy családi házban mit is tehetünk pontosan, melyeket az alábbi felsorolásban még kifejtünk. De azért érdemes előre letenni az alapokat. Az alapkérdés pedig az: hol és hogyan szökik a meleg a házunkból. Ez talán nem volt fontos havi 20-30 vagy akár 40-60 ezer forintos havi téli gázszámla esetén, ugyanakkor 2022 őszén és telén ezek az összegek alaphangon duplázódni fognak, ha éppen nem három-négyszeresére nőnek. Így hát, aki résen van, az akár az elkövetkezendő hat-kilenc hónapban megspórolhat egy családi ház egy-két teljes havi fizetésnek megfelelő összeget!

Mérjük fel, hogy hol szökik az energia!

 A „hol szökik leginkább a meleg” kérdésre legkönnyebben egy szakértői hőkamerás felmérés adhatja meg a választ az első hűvösebb napokon. Sajnos csak majd októbertől, olyankor, ha a külső és a belső levegő hőmérséklete között legalább 10 Celsius fok van. Ennek az ára már egy hónap alatt megtérülhet, hiszen szakértői véleménnyel együtt 25-30 ezer forintból megvan a vizsgálat. Persze lehet hőkamerát bérleni valamennyivel kevesebbért, de a különbözetet csak az spórolja meg, aki hőtechnikai mérnöknek született, mert sok olyan trükköt mondhat el a tapasztalt szakember, amit nem mindig könnyű „kiguglizni”, hiszen a legtöbb ház hőtechnikai tényezői teljesen egyediek.

Általánosságban csak annyit lehet mondani, hogy a meleg felfelé száll, meg hogy szigetelni kell az ablakokat, az ajtókat és a falakat. De egy jó hőtechnikai vizsgálat azt is képes megmondani, hogy egy gyors és filléres beavatkozással hol lehet a leggyorsabban, leghatékonyabban szigetelni, méghozzá milliós beruházás nélkül.

Ezt kell vizsgálni a gázszámlán, ennyi olcsó gázt kapunk!

Az első tehát mindenképpen a „hol szökhet a meleg” kérdésének megválaszolása kell legyen, de persze ezzel egy időben meg is kell nézzük a gázszámlánkat és a következőre kell nagyon odafigyelni, hogy ne fizessünk 750 forint körüli köbméterenkénti gázárat a korábbi 100 forint helyett.

Akár éves, akár havi elszámolásban vagyunk, arra kell odafigyelnünk, hogy az úgynevezett fogyasztási jelleggörbéből adódó havi maximum gázfogyasztásnál többet ne mutasson a gázóra – így eleinte akár hetente is érdemes az órát nézegetni, leírni az aktuális fogyasztást, és nézni azt is, milyen hideg van kint. Augusztusban 15, szeptemberben 30, októberben 101, novemberben 203, decemberben 297, januárban 336, februárban 283, márciusban pedig köbméternél nem, vagy csak minimálisan „terjeszkedhetünk túl”. A felsorolt köbméter-határokig 102 forint körül, az ezek feletti részre értendő tehát augusztus-szeptemberben a 732,4 forintos, október-december között pedig a 752,5 forintos köbméterenkénti gázár. Jövő januártól ez még magasabb lehet, de még nem tudjuk, hogy mennyivel nő majd az ár.

Sajnos egy 100-120 négyzetméteres, közepesen korszerű, nem túl melegre fűtött ház értékei ezek, ami azt jelenti, hogyha nagyobb, korszerűtlenebb (2000-es évek előtt épült) házunk van, akkor bizony túl fogunk lógni, ha csak nem változtatunk. Szedjük is csokorba akkor, pontról-pontra, hogy min, hogyan, milyen logikai sorrendben tudunk változtatni.

Mit tehetünk a rezsi-emelkedés ellen?

– Mindennek az alapja tehát a fogyasztás pontos megállapítása, folyamatos figyelgetése, valamint kora ősszel egy alapos hőkamerás állapotfelmérés.

– Ettől függetlenül az alap-szigeteléseket, főként a padlástérben és az ablakotokon, magunk is kivitelezhetjük. Azaz, ha például sík és nem lakott padlásterünk van, akkor rámoljunk össze, tisztítsuk meg a padlót, majd terítsünk le a födémre legalább 2-3, egyenként öt centi vastag kőzetgyapot vagy üveggyapot szigetelést, egymásra merőlegesen, és takarjuk azt le geotextillel. Ez utóbbi azért kell, hogy a gyapot ne porosodjon, mert úgy gyorsan veszítene hőszigetelő képességéből. A legtöbb fa, illetve betonfödém minimális szigetelést tartalmaz, pedig a meleg fele a tető felé távozik!

– Kényelmesebbek és alaposabbak (illetve tehetősebbek) megbízhatnak egy céget, vállalkozót az úgynevezett szórt poliuretán hab, azaz a szórt purhab padlástér szigeteléssel. Ennek előnyei az előbbi, házilagos kőzetgyapotos módszerhez képest, hogy a purhab lépésálló, terhelhető, szilárd borítás, amely kiváló szigetelést ad a kritikus pontokon is, így nem képződik hőhíd és páralecsapódás, az anyag egészségre ártalmatlan, továbbá a hő- és vízszigetelésre is tökéletes megoldás. Elég egy netes keresés, és cégek tucatjaival találja szembe magát mindenki. Itt az árak, vastagságtól függően, négyzetméterenként 3-5 ezer forinttól indulnak, így – a mai árak mellett – akár egy szezon alatt megtérülhetnek.

– Amennyiben a tető rendben, a nyitható padlásfeljáróról és a környékéről se feledkezzünk meg!

– A tetőt követően jöhetnek az ablakok és a kültérbe nyíló ajtók, melyeket mindenképpen szigeteljünk habgumival akkor is ha nincs pénzünk, időnk újra cserélni őket. Persze az utóbbi sokkal jobb megoldás. Itt inkább 30-50 százalékkal drágább, de jobb hőszigetelésű nyílászárókat válasszunk, a megtérülés egy-két év manapság!

– Ha belefér, akkor – szigorúan a fentiek után – burkoljuk legalább az északi és a nyugati falakat 10-15 centi EPS-sel, vagy más szigetelőanyaggal, no persze, ha lehet az egész házat inkább. Ne feledkezzünk meg a fűtetlen helyiségek és a lakótér közti szigetelésről is, így a pince, alagsor, garázs és hasonlók belső falairól a hideg és a meleg oldal között.

– És, ha már a tető, az ablakok-ajtók és a falak is rendben vannak? No, ekkor jöhet a fűtésrendszer kérdése. Mert hiába a leghatékonyabb fűtés, ha az utcát fűtjük, akkor a fűtés modernizálásának, vagy alternatív melegítési módok kiválasztásának nincsen túlzottan sok értelme.

– A legfontosabb most a gáz-kitettség csökkentése, amelynek – a fent említett szigetelés mellett – két nyilvánvaló módja van, a villannyal vagy a fával tüzelés…

– A mai árak mellett a száraz, kályhában, kandallóban elégetett tűzifa – leegyszerűsítve – egy köbméternyi gázt körülbelül 250-300 forintért vált ki, tehát az olcsó gáz árának háromszorosáért, viszont a drága gáz árának harmadáért, legfeljebb feléért! Ebből kiindulva: fűtsünk gázzal a határértékig, a fafűtést csak e felett, illetve kiegészítésként alkalmazzuk! Persze a tűzifa koszol, nem is olyan hatékony, továbbá macerás is a begyújtás és nem árt profi szénmonoxid érzékelőt is beszerezni.

– A fentiek az áramra is kiszámíthatók. A határértékig, azaz havi 211 kilowattóráig az árammal fűtés költsége fele a drága gázénak, de ha túllépjük a 211 kilowattórát, akkor a nem rezsicsökkentett árammal (70,5 forint) ugyanannyi lesz fűteni, mint a drága (köbméterenként 750 forintos) gázzal, mert egy köbméter gáz fűtőértéke nagyjából 10,5 kilowattórának felel meg.

Egy apróság azonban van, aki tud áramfűtéssel akár kiegészítő melegítést intézni az jobban jár, hiszen az áram hatékonyabb, jobb meleg-érzetet ad, és lokálisan is jobban befűt egy kis ventilátoros hősugárzó, vagy akár egy tíz-tizenötezer forintos olcsó olajradiátor (esetleg egy hűtő-fűtőklíma vagy egy jól elhelyezett fűtőpanel), mintha ugyanezt a meleget gázzal, fával akarjuk elérni. De persze csak akkor működik ez, hogyha a gázzal – lehetőleg az olcsóbb gázzal – megadjuk az alaphőmérsékletet, azaz a temperálást. A felfűtés ugyanis igen energiaigényes!

– A fentiekből következik az is, hogy kifejezetten rossz taktika, ha a nem túl hideg őszi és tavaszi napokon csak fával (pl. kandalló, vegyes kazán, cserépkályha) vagy csak árammal, vagy ezek valamelyikével fűtünk, és a gázt csak és kizárólag a nagy hidegben használjuk.

Ellenkezőleg: a fenti határértékekig inkább használjuk az olcsó gázt, a drágább és macerásabb fát és áramot pedig csak akkor „vegyük elő”, ha már „elfogyott” az adott havi olcsó gáz-keretünk.

– A legeslegjobb megoldás persze a napelem. Ingyen áramunk ezzel sem lesz – ellentétben a közhiedelemmel. Mert mi is történik: most beruházunk mondjuk 3 millió forintot, amellyel gyakorlatilag előre 6-8 évre „kifizetjük” a villanyszámlát. Igaz ez után már valóban ingyen lesz az áramunk (leszámítva a karbantartási költségeket), de addig amíg 100%-osan meg nem térül., addig csak „lelakjuk” a hárommilliós beruházást. Igaz bebiztosítjuk, hogy az áramunk nem lesz drágább a megtérülésig, és – ahogy írtuk – utána viszont ingyen lesz.

A nagy kérdés itt, hogy akkora rendszert építtessünk ki, amennyi áramot el is tudunk fogyasztani, például klímás fűtéssel, villany-főzőlappal, villanybojlerrel, elektromos autó töltéssel. Ennek a kiszámolása azonban már egy másik cikk témája lehet!
Folytatjuk.

Kép forrása: pexels.com