Fenntarthatóság   rovat támogatója a Novochem

Mennyire rossz tulajdonképpen a légkondi a bolygónak?

Nagy Nikoletta | 2022.08.19. 09:11

A rövid válasz: nagyon. A hosszabb: nagyon-nagyon. Ráadásul 2050-re valószínűleg megháromszorozódik majd a jelenlegi légkondi-mennyiség a világon.

Nagyon aktuális kérdés a légkondicionáló berendezések környezetszennyező mivolta, Európát ugyanis régen nem látott hőhullám sújtotta idén júliusban és augusztusban, ami az emberi szervezetet jelentősen stresszelő hőhatásokkal járt. Bár úgy néz ki, már megyünk kifelé ebből a hullámból, az elmúlt hetekben biztosan mindenki használt légkondit, aki tehette, hiszen a levegőtlen, forró lakásokban és irodaépületekben lehetetlen nemcsak munkát végezni, de komfortosan élni is. Minél több az ilyen forró napok száma, értelemszerűen annál többen fognak a légkondi után nyúlni, nem csoda, ha szakértők szerint 2050-re megháromszorozódik majd a jelenlegi berendezésmennyiség a világon – ez pedig láncreakciót indíthat be, és sokkal nagyobb felmelegedést okozhat.

A klímaberendezések több áramot fogyasztanak, mint bármely más háztartási készülék – írja az euronews. Az elektromos ventilátorokkal együtt a világ elektromos-áramfogyasztásának 10 százalékáért felelősek. Egy átlagos légkondi a nap több órájában működik, 2050-re pedig a Nemzetközi Energiaügynökség statisztikái szerint csak légkondikkal annyi áramot fogyasztunk majd, mint ma Kína és India összesen. Pedig a Lawrence Berkeley Nemzeti Laboratórium kutatása szerint a légkondicionáló berendezések hatékonyságjavításában és az üvegházgázok mennyiségének csökkentésében rejlő potenciál alapján mintegy 89,7 gigatonnával lehetne visszafogni a globális üvegházgáz-kibocsátást.

Sajnos az energiafogyasztás csak egy része a problémának. A váltakozó áramú egységek fluorozott szénhidrogén hűtőközegeket (HFC-ket) is szivárogtatnak, amelyek erőteljes bolygómelegítő tulajdonságokkal rendelkeznek. A leggyakrabban használt hűtőközeg, az R-410A, 2000-szer erősebb melegítő hatással bír, mint a szén-dioxid.

Vannak persze jó példák a légkondicionálás megfelelő szabályozására. Egyes európai országok például már most intézkedéseket fogadtak el a használatuk minimalizálására. Olaszország és Spanyolország szabályokat írt elő arra vonatkozóan, hogy milyen alacsony hőfokra lehet beállítani a hűtést a kormányzati épületekben, beleértve az iskolákat is. Olaszországban nem lehet 25 Celsius-foknál alacsonyabbra tekerni, Spanyolországban az alsó határ 27 fok. Franciaországban a kormányzati épületek csak akkor kapcsolhatják be a klímát, ha a külső hőmérséklet meghaladja a 26 fokot. Az ország a közelmúltban megtiltotta, hogy a légkondicionált üzletek állandóan nyitva tartsák az ajtókat. Svájcban egyes kantonok szabályozzák a légkondicionáló vásárlását. A genfi lakosoknak „megfelelő okuk” kell, hogy legyen az ilyen eszköz vásárlására, például bizonyos egészségügyi állapotok megléte, amit rosszabbíthat a hőség. Németországban szabályozzák, hogy milyen standardoknak kell megfelelniük a légkondiknak.

A legjobb megoldás azonban egyértelműen az lenne, ha nem volna szükségünk légkondicionáló berendezésekre egyáltalán. Ebben nagy szerepe van a várostervezésnek. A fák és zöldterületek maximalizálása, az épületek elhelyezése az árnyék és a szellőzés maximalizálása érdekében, valamint a vízfelületek kihasználása mind fontos lépések. A 2007-es nagy hőhullám idején a francia hatóságok közösségi tereket hoztak létre, amelyeket légkondival hűtöttek, és ezzel csökkentették az egyéni légkondicionálás szükségességét.

Persze vannak olyan egészségügyi állapotok, vagy olyan épületek, ahol nem lehet légkondicionálás nélkül létezni – erre jó megoldás lehet a berendezések szabályozása környezetvédelmi szempontból.

Szakértők figyelmeztetnek: az a világ, ahol mindenkinek légkondira van szüksége, nem élhető, sem fenntartható.

  Nagy Nikoletta
Bejegyzés megosztása
Ajánlott cikkek
Iratkozz fel hírlevelünkre!
©2022 NRGREPORT, Minden jog fenntartva.