Régóta folyik a diskurzus arról, hogy a hidrogén mennyire válthatja ki az elektromos meghajtású járműveket – úgy, hogy még az elektromos sem eléggé elterjedt.
Egyre több az elektromos jármű a piacon, de már most látszik, hogy ebben a formában fenntarthatatlan ez a növekedés. A kocsik akkumulátorához például nagy mennyiségű lítium szükséges, amiből vészesen fogyatkozik a készletünk, de egyelőre az autókat működtető áram is jórészt fosszilis energiából származik. Persze a technológia gyerekbetegségeit később megtanulhatjuk kezelni, és átállhatunk egy teljesen zöld rendszerre, de addig még technológiai újítások sorának kell bekövetkeznie. Ezért kacsintgatnak szakértők már a hidrogénmeghajtás felé.
Sok koncepciót láttunk már hidrogénmeghajtású autóra, motorra, sőt, még repülőgépre is (az Airbus elég komolyan gondolja a sajátját), de kérdés, hogy valóban ez lehet-e a közlekedés jövője. Ami a motorokat illeti, az olyan cégek, mint a Yamaha és a Kawasaki, sok pénzt fektetnek a hidrogéntechnológiába. Anton Brousseau, Andre Taylforth és Anton Guzhov tervezők egy új koncepciót dolgoztak ki, ők mindannyian a világhírű Kiska Design tervezőcégnél dolgoznak. A futurisztikus koncepciókerékpár hidrogénmeghajtású, és futurisztikus power cruiser dizájnnal rendelkezik.
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
A Hydra-koncepció nevű dizájn a tervezők szerint alapötletként a motorkerékpár-konfigurációk széles skálájára alkalmazható. Működése hasonló ahhoz, ahogy a Toyota Miraihoz hasonló autókban a hidrogén hajtáslánc működik, ahol a végső hajtómotor egy elektromos motor. A hidrogént egy üzemanyagcella meghajtására használják, amely villamos energiát állít elő, így árammal látja el az elektromos motort. A megoldás számos, a tisztán elektromos modellek problémájára választ adhat, többek között az egy töltéssel megtehető táv miatti szorongásra is – bár ma már azért elég hosszú utat meg lehet tenni egy elektromos járművel is, a hidrogénmeghajtású motort úgy lehet megtankolni, mint a benzinest – csak hidrogénnel.
Elméletben ez nagyon jól hangzik, de ahhoz, hogy a gyakorlatban is nagy volumenben működjenek az ilyen motorok, nem a működési technológiát kell megreformálni, hanem például az üzemanyag fenntartható és megfizethető előállítására kell megoldást találni, ami jelenleg egyébként rendkívül energiaigényes folyamat. Ezen túlmenően, ha a megfizethető és fenntartható hidrogénüzemanyag-előállítási módokat kipipálhatjuk, már csak a hidrogén rendelkezésre álló mennyiségével lennének problémák. Remélhetőleg azért a nagyvállalatok számára kifizetődő, hogy ennek a technológiának a kutatásába öljék a pénzüket, és hamarosan láthatunk majd olyan megoldásokat, amelyek nagyobb léptékben is kifizetődővé teszik a hidrogénüzemanyag előállítását – és akkor már lehet ilyen motorkoncepciókban is gondolkodni.
Nagy Nikoletta
