Mobilitás

Ralikrossz világbajnokság – Zenei aláfestéssel indult a villamosítás

Benedek Attila | 2022.08.26. 06:00

A ralikrossz csúcsligája, az új elektromos korszakban döcögősre vette a figurát. A nézők elpártolnak tőle?

A ralikrossz a zárt pályás autóversenyek között az egyik legnépszerűbb versenyforma. Ez nem véletlen, mert rövid, aszfaltos részekkel tarkított murvás, földes pályákon, hatalmas csatákat vívnak a néhány körös futamokon. A csúcskategóriában szereplő 600 lóerő körüli autók, jobban gyorsulnak 100 km/órás sebességre, mint a F1-es autók (kb. 1,8 mp).

A kezdetektől napjainkig

Ez a versenyforma az 1960-as években született, Skandináviában, ahol kis túlzással, nemzeti sportnak tekinthető. Az igazi áttörés a sport népszerűsítésében az Egyesült Királyságban történt. A dátum és a hely is ismert: a legendás Lydden Hill-i pálya és 1967 február 4. Az itt tartott viadalt már közvetítette a televízió, ekkor indult igazán virágzásnak a széria, amely 2014-től világbajnoki szinten működik.

A futamokra a látványos küzdelmek kisebb-nagyobb balesetek, test-test elleni csaták a jellemzők. Mindez nagy tempóval történik, ami igazi adrenalin fröccs a nézőknek és a versenyzőknek is. Szabó Krisztián révén, kétszeres kategória Európa bajnokot is adtunk a sportnak. Szabó az utóbbi években a már a világbajnokságon szerepel, az Eb-n, Kárai Tamás vitézkedik Audival.

A ralikrossznál az a bónusz, hogy a nézők, szinte az egész pályát belátják. Ráadásul a pályák nagysága és a futamok rövidsége miatt, remekül és könnyen közvetíthető.

Fenntarthatóság és elektromos hajtás

Az elektromos hajtásokat igen precízen lehet vezérelni. Erre jó példa a horvát szuper sportkocsi, a Rimac Nevera vagy versenytársa, a Lotus Evija. Erre is építettek az új szériában.

A ralikrosszra visszatérve, az RXe prototípusát 2019 szeptemberében mutatták be. A költségek alacsonyan tartása végett egyen technikát használnak. A csővázban helyezték el a két 340 lóerős villanymotort és az akkumulátort, így 680 lóerős, 1300 kilós autót kapnak a csapatok, amelyre tetszőleges kinézetű műanyag karosszériát építhetnek. Ez jellemzi nagy vonalakban a ralikrossz csúcs autóinak a technikáját. A terv az volt, hogy a 14 autós mezőny, remek csatákkal szórakoztatja a nézőket. Kibocsátás mentesen és troli hangot hallatva, amit idővel – remélhetőleg – megemészt a publikum.

A valóság show   

Az előbb kifejtett ideális állapotot, a gyakorlatban nem sikerült elérni. A zöld autókkal futó világbajnokság 2021-ben indult volna útjára, a szokásos tavaszi szezon kezdettel. Ehelyett, 2022 augusztusában dördült el a startpisztoly, nyolc autóval, amelyből egyet az utolsó pillanatban juttattak el a helyszínre…

Az sokat elmond nyitó rendezvény hangulatáról, hogy kevés számú autó küzdelmét, zenei aláfestéssel lehet megtekinteni a legnagyobb videómegosztón… A versenyzők korrektek voltak, mert azt nyilatkozták, hogy sokat kell még dolgozniuk a beállításokon és az autókon…

A csodatechnikára egyébként a hagyományos autók egy másodpercet vertek rá, úgy hogy náluk nem élvonalbeli pilóták nyomták a gázt… Ez a rövid pályán, elég sok idő. Az élményt szokniuk kell a nézőknek is, mert a sután mozgó, fura hangú elektromos autók pechjére volt ellenpont is: az Európa bajnoki futam. Itt tömve volt a mezőny a 600 lóerős, lángot vető, durrogó, benzinmotoros versenygépekkel…

Néhány év múlva, az elektromos autókon felnőtt új generáció, valószínű a mai hangos gépeket találja majd furának vagy megvetendőnek.

Amerika hangja

A jelek szerint nem csak a Nemzetközi Automobil Szövetség (FIA) látta meg a ralikrossz villamosításában a lehetőséget. Travis Pastrana neve a motokrosszból, a raliból, ralikrosszból és a Nitro Circus elnevezésű autós, motoros tévé műsorból és az élő show-ból lehet ismerős. Az amerikai extrém sportoló az atyja a Nitro ralikrossz szériának, amely a jelek szerint méltó ellenfele a világbajnokságnak. Itt az Olsberg Motorsport által készített, csővázas, sportos kinézetű szabadidő-autókkal versenyeznek. Az autókban két villanymotor található, 1000 lóerő összteljesítménnyel. A jól hangzó szám nem minden, mert ezt valahogy az útra is kell vinni.

A téli világpremieren volt egy kis baki. Ugyanis havas pályán mérkőzött meg az új csodautó, az eszement jó hangú, 1985-ös kiadású Audi quattro S1-el. A régi technikát és az 1984-es rali világbajnok Stig Blomqvistot úgy látszik nem kell félteni, mert 76 évesen is gyorsabb volt a havas pályán az ezer lóerős villanyos csodánál…

Az amerikai szervezésű széria, ugratókkal tette látványossá a viadalait. Akad közös az elektromos ralikrossz vb-vel, mert az ott szereplő élpilóták is versenyeznek a Nitro villany szériájában.

Fenntartható jövő

Az első lépések elég döcögősre sikerültek a ralikrossz villamosítására és a versenyzés fenntarthatóbbá tételére. Szerencsére, több út is létezik a motorsport zöldítése. A világbajnokságra szánt autók – állítólag – a beszállítók csúszásai miatt készültek jóval el később és lassabban. A teljes mezőny felállásakor, és a jobban kiismert versenygépekkel, remélhetőleg olyan tűzijátékot tudnak csinálni, mint a hagyományos meghajtású autók.

A nagy kérdés, hogy ez a fenntarthatóságtól, elektromos hajtástól csöpögő „show”, mennyire kelti fel az autógyárak érdeklődését, ugyanis azért váltottak a szexibb, zöldebb hajtásra, hogy a gyárakat bevonzzák a szériába. A Formula E-nél az autógyárak lelkesedése kezd megtörni, mert pár éven belül, az Audi, a BMW és a Mercedes is elhagyta a sorozatot. Szerencsére érkezett a helyükre a Maserati, amely jól hangzó név.

 

Fotó: nitrorallycross.com

  Benedek Attila
Bejegyzés megosztása
Ajánlott cikkek
Iratkozz fel hírlevelünkre!
©2024 NRGREPORT, Minden jog fenntartva.