Fenntarthatóság   rovat támogatója a Novochem

Hatszorosára nőtt a hőszivattyúk iránti érdeklődés a rezsiárak változása után

NRGreport | 2022.08.28. 06:10

Átlagosan hatszorosára nőtt 2022 júliusában a hőszivattyúkkal kapcsolatos lakossági megkeresések száma a Daikin budapesti márkaboltjában az előző év hasonló időszakához képest, és a cég közel 300 főt számláló partnerhálózata is hasonló nagyságrendű bővülésről számolt be, de van, ahol tízszeresére nőtt az érdeklődés.

Az érdeklődő fogyasztók a legkülönbözőbb ingatlantípusokkal rendelkeznek, és azonnali megoldást szeretnének a gázról történő leválásra. A Daikin Hungary Kft. és forgalmazó, illetve szerelő partnerei a gyakran meggondolatlan, azonnali átalakítás helyett a meglévő rendszerek optimalizálására, az átalakítások előtti gondos, átfogó tervezésre és az energetikai, épületgépészeti felmérés fontosságára hívják fel a figyelmet. Egyes hőszivattyús rendszerek telepítése akár három-négy éven belül megtérülhet.

A lakossági és ipari hűtő-fűtő megoldások gyártására és forgalmazására specializálódott Daikin Hungary Kft.  extrém keresletnövekedést tapasztalt a levegő-víz hőszivattyús megoldások iránt mind budapesti márkaboltjában, mind a partnerhálózatában. A rezsiárak változásának bejelentése után átlagosan hatszor többen érdeklődtek a levegő-víz hőszivattyús megoldások iránt 2022 júliusában, mint az előző év ugyanezen hónapjában. A megnövekedett kereslet azért is számít kiugrónak, mivel az eddigi években júliusban a megkeresések legnagyobb része – közel háromnegyede – a klímák, vagyis a levegő-levegő hőszivattyúk és a hűtési megoldások iránt mutatkozott. Ehhez képest most többen érdeklődnek a vizes hőszivattyúkkal kapcsolatban, aki pedig klímát szeretne, az 99%-ban már nem a hűtési, hanem a fűtési igényt említi. Az érdeklődők mintegy fele az otthonfelújítási támogatást is szeretné igénybe venni az új készülékek telepítéséhez.

Magyar ingatlanállomány: jelentős a gázkitettség

A KSH kimutatása szerint a magyarországi lakóingatlan-állomány közel 4,5 millió egységből állt 2021-ben: ebből 3,85 millió a lakott, használt és mintegy százezer az elmúlt öt évben épült új ingatlan, azaz az elmúlt öt évben az ingatlanállomány 2,2%-a újult meg.

Az új építésű ingatlanok mintegy 70 százalékánál egyedi központi fűtés található, vagyis nem a társasház biztosítja egy központi kazánnal. Az elsődleges fűtési megoldás jellemzően mintegy 74 százalékban gáz volt az elmúlt öt évben épült lakásokban, hőszivattyú mintegy 10 százalékban, fa-pellet fűtés 2 százalékban, elektromos direkt fűtés majdnem 5 százalékban került beépítésre.

A 3,85 millió lakott használt lakás, ház mintegy 63 százaléka monovalens, tehát egyféle energiaforrást használ fűtésre. Az ingatlanok 44 százaléka, 1,7 millió lakás kizárólag gázfűtést használ, míg ha idevesszük a gázt és a fafűtést egyaránt használók számát, akkor 2,35 millió ingatlannak van gázkitettsége. Az Európai Unió szakpolitikai irányelvei egyértelműen azt mondják ki, hogy lakossági szinten a fosszilis források nem támogathatóak az előttünk álló években, illetve a helyi emissziót is radikálisan mérsékelni kell. – mondja Szalai Gabriella, a Daikin Hungary Kft. fenntarthatósági szakértője.

Szakmai becslések szerint a használt, lakott ingatlanok közül mintegy 600 ezer konvektorral fűtött, míg 200 ezer ingatlannál gázkonvektorokat és fatüzelést egyaránt használnak. A Magyarországon jelenleg is üzemben lévő gázkonvektorok száma iparági és a Daikin becslése szerint elérheti a 2,5-3 milliót. Az ingatlanállomány 18 százalékában, 700 ezer ingatlannál alkalmaznak kizárólag fafűtést, közel 100 ezer a fával és szénnel egyaránt fűtők száma. A távhővel fűtött ingatlanok aránya 16 százalék körüli. Villanyfűtést közel 34 ezer ingatlannál használnak, kizárólag szénnel alig négyezer ingatlan fűtött, a fűtőolaj használata elenyésző, alig ötszáz háztartásban jellemző.

A statisztikai adatok alapján a háztartások egyötöde már most több lábon áll: a gázzal és fával fűtők aránya 17 százalék (620 ezer ingatlan), a fával és szénnel fűtőké 2,5 százalék (100 ezer ingatlan), míg a megújuló energiát és gázt használók száma 0,2 százalék (kilencezer ingatlan).

A területi megoszlást elemezve kiderül, hogy Budapesten a mintegy 800 ezer ingatlan 23 százaléka (187 ezer lakás) konvektoros vagy kályhás fűtést alkalmaz, Pest megyében pedig még magasabb ez az arány: közel 25 százalékos. A vármegyéket tekintve kiugró értéket mutat Jász-Nagykun-Szolnok (53%), Nógrád (49%) és Szabolcs-Szatmár-Bereg (48%) a konvektoros, illetve kályhás fűtés arányát tekintve.

A gázkonvektoros fűtés az egyik legkevésbé hatékony megoldás. Évtizedekkel ezelőtti megjelenésükkor modernebbnek számítottak, mint a korábbi fával, vagy szénnel üzemelő kályhák, ám hatásfokuk alacsony. A konvektorok legnagyobb teljesítményénél ugyan 78-85 százalékos üzemi hatásfok mérhető, de 20 százalékos teljesítmény alatt gyakran nem képesek fűteni, ez rendkívüli energiapazarlást jelent, hiszen a gáz égés nélkül a szabadba távozik.

A lakossági gázfelhasználás csökkentésére az egyik legnagyobb potenciált a konvektoros fűtések kiváltása jelenti. Ez a lehetőség 800 ezer háztartást érinthet” – teszi hozzá Szalai Gabriella.

Fontos tényező még a hőszigetelés is. 2012 óta bő 10 százalékponttal nőtt a szigetelt családi házak aránya, ám még mindig 33% körül mozog, míg a panelházak 44%-a van szigetelve. Ennél rosszabb a szigetelt nagy és kis társasházak aránya: előbbiek mindössze 26, utóbbiak 16%-a számít szigeteltnek.

A H tarifa előnyei

A frissen megjelent részletszabályok szerint a hőszivattyúkkal otthonukat fűtő háztartások esetén mind a villamosenergia-mennyiség tekintetében, mind az igénybe vett kedvezményes – H vagy Geo – áramtarifára a korábbi szabályozás maradt érvényes.

A H tarifa abban az esetben igényelhető, ha a hőszivattyú – jelen esetben a hűtő-fűtő klíma szezonális fűtési hatásfoka átlagos, kontinentális éghajlaton (SCOP/A) legalább 3,4-es értékű. A H tarifa különálló mérőórája október 15. és április 15. között kedvezményes tarifával számol, az április 16. és október 14. közötti időszakban pedig a normál A1 tarifával. A hőszivattyúkhoz igényelhető GEO tarifától eltérően a H tarifa a kedvezményes időszakon belül folyamatosan rendelkezésre áll. A H tarifa igénylése önmagában még nem biztos, hogy elég a hőszivattyúk bekötéséhez. Egyrészt szükség lehet a hálózati teljesítményt bővíteni 32 amperra, ami további 150-160 ezer forint költséggel járhat. Másrészt meg kell vizsgálni, hogy az ingatlan kábelezése megfelelő-e – a régi alumínium kábelekre nem kötik rá a szerelők a klímát. Harmadrészt szükség lehet a mérőóraszekrény cseréjére, ami további több százezer forintos költséget jelenthet. Azt is célszerű szem előtt tartani, hogy a H tarifa igénylése és a kiépítés között több hónap is eltelhet.

A H-tarifával üzemeltetett, legalább 3,4-es SCOP értékű hőszivattyú nagyságrendileg alacsonyabb költség mellett képes előállítani 1 kWh fűtési energiát. Egy gázkonvektor az évi 1729 köbméteres átlagfogyasztásig 15, az átlagfogyasztás felett pedig 101 forintból képes előállítani 1 kWh fűtési energiát. Egy hagyományos gázkazán esetében 12 és 84 forint ugyanez az érték, míg egy kondenzációs gázkazán körülbelül 10, illetve 67 forintból képes ugyanerre a teljesítményre. Egy H-tarifával üzemelő hőszivattyú mindössze 6,76 forint mellett képes ugyanennek az energiának az előállítására, de egy magasabb SCOP értékű hőszivattyú akár 5 forintnál kevesebből is képes kihozni 1 kWh fűtési energiát – vagyis a piaci áron vásárolt gázzal üzemelő konvektorhoz képest huszadannyi, egy kondenzációs gázkazánhoz képest pedig tizedannyi költség mellett képes fűtési energiát előállítani.

Hőszivattyú: minden ingatlantípusra alkalmas?

„Egy biztos, a pánikvásárlás jellemzően nem vezet jó megoldáshoz” – mondja Pécsi István, a Daikin Hungary Kft. lakossági üzletágának vezetője. „A megfelelő fűtési és melegvízelőállítási megoldás kiválasztásához három szempontot kell figyelembe venni: a bekerülési költséget, az üzemeltetési költséget és a komfortszintet. Mindezek mellett pedig meg kell vizsgálni az ingatlan falazatát, a szigetelés meglétét, a nyílászárókat, a belmagasságot, az alapterületet és a meglévő fűtési rendszert. Komplett új fűtési rendszer kiépítésébe csak ezek ismeretében és figyelembevételével, illetve energetikai számítások után érdemes belefogni” – teszi hozzá.

Fűtési megoldások különböző ingatlantípusokra: téglalakás gázkonvektorral

A gázkonvektorral fűtött lakások egyik klasszikus kihívása, hogy nincs elég gyűjtőkémény ahhoz, hogy bekössenek egy kondenzációs gázkazánt – erre egy kisebb, 30-40 nm-es lakásban sokszor hely sincs igazán –, és a bekerülési költség szempontjából sem éri meg a radiátoros központi fűtés kiépítése. A Daikin javaslata szerint itt a legegyszerűbb megoldás a levegős hőszivattyús rendszer – vagyis egy hűtő-fűtő split klíma, akár parapetes kivitelben történő – beépítése. Ebben az esetben megmaradhat a legjellemzőbb melegvíz-előállítási módszer, az átfolyós vízmelegítő, illetve létezik már olyan klíma, amellyel meleg vizet is elő lehet állítani.

A Daikin Hungary Kft. egy 80 négyzetméteres, három gázkonvektorral fűtött, évi 2200 köbméter gázfogyasztású lakásra vonatkozó mintaszámítása esetében a fűtési számla évi több mint 530 ezer forint lesz. Ezzel szemben egy három beltéri – egy kültéri egységből álló levegős hőszivattyú készülék ára mintegy 1 millió forint, a telepítése közel 400 000 forint, a H tarifa kiépítése pedig szintén legalább 3-400 ezer forint. Az így létrejött, 1,7 millió forintos beruházással kiépített új fűtési rendszer évi mintegy 75 000 forint mellett üzemeltethető, vagyis a főzési, melegvíz-előállítási gázfogyasztás nélkül évi mintegy 400 ezer forintos megtakarítást jelent a gázkonvektorhoz képest. A jelenlegi áram- és gázárakkal számolva ez a beruházás mintegy négy év alatt megtérül. A Daikinnak arra is van megoldása, hogy a levegős hőszivattyú a lakás melegvíz-ellátását is biztosítsa: a Multi+ termékcsalád, amelyre használatimelegvíz-tárolót is rá lehet csatlakoztatni. Ez a megoldás ideális azoknál a – főként belvárosi – lakásfelújításoknál, ahol a gázkonvektort, illetve gázbojlert kell lecserélni, de akár a nyaralóknál is szóba jöhet. A Multi+ rendszerrel megtakarítható a kéménybélelés, a gázterv, a hőleadók (jellemzően radiátorok) és a gázkészülék költsége, így egyetlen készülék biztosítja a hűtést-fűtést és a melegvíz-ellátást.

Fűtési megoldások különböző ingatlantípusokra: Kádár-kocka gázkonvektorral

Ez az egyik leggyakoribb háztípus Magyarországon, sok érdeklődő jelentkezett a Daikinnál, hogy a Kádár-kocka jellegű családi házába szeretne hőszivattyút telepíteni. Amennyiben a ház fűtését gázkonvektorral biztosítják, úgy a levegő-víz hőszivattyú telepítése nem rentábilis, hiszen mélyfelújítás keretében egy teljesen új felületfűtési-hűtési rendszert kell kiépíteni. Ehhez kapcsolódik a hőszivattyú-készülék legalább 2,5 millió forintos bekerülési költsége, így a komplett beruházás akár 6-8-10 millió forintra is rúghat, ami akár az ingatlan jelenlegi értékét is meghaladhatja. Ugyancsak nem alkalmas a levegő-víz hőszivattyú telepítésére a régi öntöttvas, esetleg alumínium radiátorokból álló központi fűtés sem. A Daikin javaslata szerint a belvárosi gázkonvektoros lakásokhoz hasonlóan itt sem érdemes leválni a gázhálózatról, hanem a kedvezményes gázmennyiség kihasználása mellett ebben az esetben is egy levegős hőszivattyú telepítésével érdemes számolni. A Daikin mintaszámítása egy 110 négyzetméteres, 4 szobás, évi 3000 köbméter gázfogyasztású házra vonatkozik, amelynek a fűtési költsége körülbelül évi 1,1 millió forint lesz. Itt 6 darab beltéri egységgel kalkulálva a készülékek ára 2,1 millió forint, a telepítés költsége hozzávetőlegesen 750 000 forint, illetve az előző példához hasonlóan a H tarifa kiépítése szintén legalább 3-400 ezer forint. A várhatóan évi mintegy 150 ezer forintos fűtési költség a gázfűtés költségéhez képest hetedannyi, az éves megtakarítás közel 1 millió forint, a megtérülés pedig a jelenlegi árakkal számolva nagyjából három év.

Fűtési megoldások különböző ingatlantípusokra: központi fűtés padló- vagy falfűtéssel

A padló,- illetve falfűtéses ingatlanok döntő többsége alkalmas arra, hogy levegő-víz hőszivattyúra álljon át a fűtés – és akár a hűtés is. Itt a Daikin számítása alapján éves 3000 m3 gázfogyasztás mellett a fűtési költség évi 1,1 millió forint. Egy levegő-víz monoblokk hőszivattyú készülék ára 3 millió forint, a telepítés 500 ezer forint, az előző példához hasonlóan a H tarifa kiépítése szintén legalább 3-400 ezer forint. A levegő-víz hőszivattyús rendszerrel a fűtési költség hozzávetőleg 80%-kal, 200 000 forintra csökken, a megtérülési idő pedig 5,5 év.

Azonnali fogyasztáscsökkentés fűtéskorszerűsítés és szigetelés nélkül

A teljes magyar lakosság, de még a legkevésbé hatékony fűtéssel rendelkező mintegy 1 millió ingatlan tulajdonosa sem tud egyik napról a másikra, még a 2022-es fűtési szezon előtt átállni modern, alacsony energiafelhasználású és környezetbarát megoldásra. Ugyanakkor számukra is számos megoldás létezik, amellyel akár azonnal csökkenthetik ingatlanuk fűtési célú energiafelhasználását. Az egyik legfontosabb tényező a gázkészülékek megfelelő karbantartása és tisztítása, továbbá a fűtési rendszerek optimális beállítása.

Amennyiben van központi termosztát, akkor annak a család életritmusával harmonizáló beállításával sok energia takarítható meg: napközben, amikor nem tartózkodnak otthon, elegendő a 17°C, és okos programozással a lakás felfűthető, mire a család hazaérkezik. Érdemes tudatosítani, hogy 1°C-kal alacsonyabb hőmérséklet mintegy 6 százalék energiamegtakarítást jelenthet fűtési időszakban. Egy hagyományos gázkazán hatásfoka is növelhető akár 10 százalékkal, ha az égőfejet rendszeresen tisztítják. Központi fűtés esetén érdemes ellenőrizni a vizes körökben a megfelelő víznyomást, azt, hogy a radiátorok nem csepegnek-e, illetve 10 évenként érdemes átmosatni a fűtési rendszert, és ezzel eltávolítani a lerakódásokat. Bár nincsenek univerzális szabályok, hiszen az ingatlan méretétől és szigeteltségétől a fűtési rendszer paraméterezéséig számos befolyásoló tényező létezik, szintén érdemes megvizsgálni, hogy hány fokra van állítva az előremenő vízhőmérséklet, és valóban szükséges-e a beállított hőfok. Ugyancsak érdemes megnézni, hogy a központi fűtések keringtető szivattyúi milyen fokozatra vannak állítva, és még a komolyabb téli mínuszok előtt egyénileg kipróbálni, hogy mennyivel változik a komfortérzet, ha alacsonyabb szintre állítják őket. Ha egy keringtető szivattyú 10-50 W teljesítmény között állítható fokozatokban, akkor nem mindegy, hogy óránként 15, vagy 50 W-os teljesítménnyel működik, így havi szinten több 10 kWh áramfogyasztás takarítható meg.

 

Kép forrása: pixabay

  NRGreport
Bejegyzés megosztása
Ajánlott cikkek
Iratkozz fel hírlevelünkre!
©2022 NRGREPORT, Minden jog fenntartva.