Az európai energiaköltségek épp az egekbe szöknek, a földgáz és a villamos energia ára rekordmagas, az üzemanyagoké pedig alig jobb – mindez még az orosz olajjal és termékekkel szembeni szigorúbb szankciók életbe lépése előtt is igaz. Ez a gyilkos kombó egyszerre hajtja az inflációt és veti vissza a gazdasági aktivitást is. Európa energiaellátásában ma tehát nincs életképes megoldás, vagyis a kereslet rombolása lehet az egyetlen járható út – írja elemzésében Noah Brenner, energetikai szakértő.

Sokan követelik, hogy Európa váljon önellátóbbá, de – legalábbis ami az olajat és a gázt illeti – kevés lehetősége van a közeljövőben jelentkező nyomás enyhítésére, és a kihívásokkal teli éghajlati törekvések miatt talán nincs is kedve középtávú fejlesztésekhez. Röviden: Európa energiaellátásában nincs olyan alvó óriás, akit fel lehetne ébreszteni, vagyis a piacok egyensúlyának elsődleges mechanizmusa a kereslet rombolása lehet.

Egy gyors pillantás az olaj- és gáztartalékok legnagyobb birtokosainak listájára azt mutatja, hogy a leggazdagabb erőforrással rendelkező ország – Norvégia – globálisan alig kerül be az első 20 közé. A norvég Equinor a második negyedévben 18%-kal növelte a gázkitermelést fúrások, optimalizálás és elhalasztott karbantartás révén.

Továbbra is igyekszünk annyi gázt termelni, amennyit csak tudunk „ – nyilatkozta Ulrica Fearn pénzügyi igazgató a befektetőknek a második negyedévi telefonbeszélgetésen.

A kulcsfontosságú csomópontok karbantartási leállásainak szükségessége miatt azonban a norvég export augusztus 25-én napi 314 millió köbméter volt, ami az egy hónappal korábbi 334 Mcm/d-hez képest csökkenést jelentett. Az Egyesült Királyság gáztermelése 26%-kal 16,8 milliárd köbméterre emelkedett 2022 első felében, de a fellendülés a 2021-es történelmi mélyponton lévő mennyiségekkel szemben történt, és 10%-kal elmaradt a 2020-as szinttől. A teljes mennyiség az Egyesült Királyság keresletének mintegy felét fedezte.

Fúrni kell, nincs mese

A vállalatok ahol csak tudnak fúrásokat végeznek és optimalizálják az eszközeiket, például az Északi-tengeren és a maroknyi megmaradt szárazföldi mezőn. De a legtöbb mennyiségnek, amely a következő tél vége előtt Európába érkezhet, már rég vezetékekben kellett volna lennie.

• Ennek ellenére az európai nagyvállalatok, köztük a TotalEnergies, a BP és a Shell ígéretet tettek arra, hogy rövid távú megoldásokat fognak találni.
  • A Total „felgyorsítja a rövid ciklusú projektek fejlesztését, például, és különösen, hogy növelje az európai piacra irányuló gázszállításokat az Északi-tengerről” – mondta Patrick Pouyanne vezérigazgató a befektetőknek.
  • A Shell idén ősztől egy úszó termelőhajó utólagos felszerelését végzi, hogy több gázt csikarjon ki egy meglévő olajmezőből, és szankcionálta a Jackdaw gázmezőt, amely 2025 második felében léphet működésbe.
• A független Harbour Energy április végén hozta működésbe a késedelmesen elkészült Tolmount-mezőt, a versenytárs Neptune Energy pedig megkezdte a fúrásokat a Cygnus gázmezőn megvalósuló infill-projektjén.
• Ami a Fekete-tenger térségét illeti, a törökországi Sakarya mező első szakasza 2023-ban léphet működésbe, és évi 3,5 milliárd m3/év termelést biztosít, a második szakaszban pedig további 10 milliárd m3/év termelésre kerül sor 2027-ben.
• Románia igyekszik felgyorsítani a Neptun Deep mezőt, amely fedezhetné a saját keresletét és a regionális exportot, de az OMV Petrom még nem hagyta jóvá.

A radikálisabb lehetőségek is egyre nagyobb teret nyernek

• A földrengés sújtotta hollandiai Groningen mező kitermelésének növelése továbbra is átmeneti alternatíva, ha a kontinentális gázellátás nem lenne elegendő. Egyre többen kérik az országokat, hogy gondolják át a hidraulikus repesztésre vonatkozó korlátozásaikat, bár még számos probléma van. Még a hagyományos tengeri gázfejlesztések is továbbra is szembeszállnak a kampányolók ellenszéllel, akik a megújuló energiaforrások növelésében látják a választ, nem pedig a kőolaj és földgáz növelésében.
• Megkezdődött a fúrás a magyarországi Corvinus projektben, amelyet a kormány „nem hagyományos” gázmezőnek nevez, és az első termelés januárban kezdődik.
• Egy nemrégiben végzett közvélemény-kutatás szerint Németországban a lakosok 27%-a támogatja a frackinget. De miután visszaléptek az olyan helyeken, mint Lengyelország és Románia nagy palagáz-készleteinek ígéretétől, nem egyértelmű, hogy a nagyvállalatoknak lenne-e kedvük jelentős szárazföldi fejlesztésekhez Európában, amelyek biztosan vitákat váltanának ki.

Az egyenlet egyszerű, még ha egyeseknek eleinte talán nehéz is kilépni a komfortzónájukból és elfogadni a jelenlegi válság következményét” – mondta Mario Mehren, a Wintershall vezérigazgatója arról, hogy Európának több hazai energiát kell termelnie.

Mindeközben a Greenpeace a Shell Jackdaw engedélyeinek leállítása érdekében perel.

#StopJackdaw

A zöld aktivitsták által támadott Jackdaw-mező 100 százalékban a BG International Limited tulajdonában és üzemeltetésében van, amely a Shell UK leányvállalata. Az Egyesült Királyság északi-tengeri területe a Shell egyik legfontosabb Upstream-pozíciója.

Az északi-tengeri Jackdaw-mező fejlesztésének terve azt jelenti, hogy a mezőből származó gáz St Fergus-i partraszállás után bekerül a nemzeti hálózatba, így ellátva az Egyesült Királyság egész területén az otthonokat és a vállalkozásokat. A mező várhatóan 2025-ben kezd áramot termelni, és csúcstermelés esetén napi 40 000 hordó kőolaj-egyenértéket termelhet. A mezőből származó gáz elégetése az előrejelzések szerint Skócia teljes kibocsátásának felét fogja okozni.

Kwasi Kwarteng üzleti és energiaügyi miniszter szerint az Egyesült Királyságnak reálisan kell látnia az energiaszükségleteket, és az energiabiztonság érdekében be kell szerezni minél több gázt a brit vizekből.

A projektet a szabályozó hatóságok már korábban elutasították a gázkitermelés közvetlen környezeti hatásai miatt. Júniusban azonban most zöld utat kapott a második kérelem, amikor a projekt megkapta a végleges hatósági jóváhagyást.

A Jackdaw-mező a skóciai Aberdeentől mintegy 250 km-re keletre található, és az Egyesült Királyság/Norvégia középvonala mellett húzódik. A mező csúcstermelése a becslések szerint napi 40 000 hordó olajegyenértéket tesz ki.

fotó: wikimedia (tüntetők a Shell ellen)