Annalena Baerbock német külügyminiszter Koppenhágában találkozott dán kollégájával, akivel a szél- és hidrogénenergia bővítésének tervéről egyeztettek. Berlin igyekszik csökkenteni az orosz energiától való függését a szárnyaló árak közepette.

A Dániával aláírt megállapodás a víz- és szélenergia-befektetések fellendítéséről szól. Baerbock, aki Koppenhágában tárgyalt dán kollégájával, Jeppe Kofoddal, azt mondta, hogy a megújulóenergia-partnerség nagyon ambiciózus befektetés a jövő generációi számára. A német külügyminiszter rámutatott, hogy a zöld elektromos áramnak és a hidrogénnek egy klímasemlegesebb és szuverénebb Európa központi horgonyává kell válnia. – számolt be a Dw.com.

A német külügyminisztérium közleménye szerint a két ország arra törekszik, hogy drámai mértékben növelje a szélerőműpark projektek számát az Északi- és a Balti-tengeren. Emellett azt tervezik, hogy a szélenergia felhasználásával zöld hidrogént állítanak elő, amelyet aztán Németországba szállítanak majd.

A német külügyminisztérium közleménye szerint bár Dánia bőségesen rendelkezik megújuló energiaforrásokkal, várhatóan jóval alacsonyabb mennyiségű hidrogénre lesz szüksége, mint déli szomszédjának.

Mit is tartalmaz pontosan az egyezmény?

Ahogy Európa legnagyobb gazdasága fokozatosan felhagy a fosszilis tüzelőanyagokkal, egyre égetőbbé válik a további megoldások kiaknázása nehézacél- és vegyiparának energiaellátásához. Egy ilyen megoldás lehet a hidrogén is. A minisztérium közölte, hogy a két ország folyamatosan egyeztet a hidrogén Dánia és Németország közötti csöveken történő szállításához szükséges infrastruktúra kiépítéséről.

A kötelezettségvállalás magában foglalja a szén-dioxid-leválasztás és -tárolás terén való együttműködési terveket is az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése érdekében. A megbeszéléseket megelőző videóüzenetben Baerbock elmondta, hogy a Balti-tengeren termelhető energia több mint a kétszerese az összes német széntüzelésű erőmű beépített kapacitásának.

Baerbock hozzátette, hogy Dánia egy példakép Németország számára, amely igyekszik növelni az orosz energiától való függetlenségét Moszkva ukrajnai inváziója után. A megújuló energiák az északi országok villamosenergia-termelésének 70%-át teszik ki. Németországnak közel 30 tengeri szélerőműparkja van a Balti- és az Északi-tengeren, és több további kiépítését is tervezi.

Egekben az energiaárak

 A mostani megállapodás aláírása különösen aktuális volt most, amikor az elektromos áram ára Németországban új rekordra emelkedett. A következő évre szóló szerződés megawattóránként (MWh) 850 euróra emelkedett, ami éles kontraszt a tavalyi 85 euróhoz képest.

Moszkva csökkentette a szállításokat, és attól tartanak, hogy a téli időszakban drasztikusabb megszorítások lépnek fel az ukrajnai háború miatti nyugati szankciók megtorlásaként. Baerbock határozottan elítélte az orosz taktikát és elfogadhatatlannak találja, hogy az energiaellátás kérdését háborús fegyverként alkalmazzák.

Olaf Scholtz német kancellár 2045-ben tűzte ki az ország nettó nulla üvegházhatásúgáz-kibocsátásának elérését, ami a legkorábbi az iparosodott országok közül. A cél elérése érdekében a kormány bejelentette, hogy bezárja az ukrajnai háború alatt újraaktivált szénerőműveket, és megszünteti az orosz olaj és szén importját. Az ország arra is törekszik, hogy a következő két évben leállítsa az orosz gáz használatát.

Németország a Balti-tengeri tanács élén

Július elsejével Németország vette át az évente rotálódó elnöki pozíciót a Balti-tengeri Államok Tanácsában. A regionális együttműködés kormányközi fóruma az Európai Unióból és 10 tagországból áll: Dánia, Észtország, Finnország, Németország, Izland, Lettország, Litvánia, Norvégia, Lengyelország és Svédország.

Ukrajna inváziója miatt Oroszországot felfüggesztették a tanácsból. Moszkva később teljesen kilépett, azzal vádolva a szervezetet, hogy „oroszellenes eszközzé” változott.

A dán kormány közölte, hogy Dánia a balti-tengeri szigeten, Bornholmban tart találkozót arról, hogy megvitassák, hogyan mentesíthető a térség az orosz energiától. Ezzel együtt pedig a cél előkészíteni az utat a jelentős zöld átmenethez. Várhatóan Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, valamint Litvánia, Lengyelország, Lettország, Észtország, Finnország és Dánia kormányfői lesznek jelen.

Kép forrása: unsplash.com