Egy friss jelentés szerint a súlyosbodó aszályok, viharok, villámárvizek a világ legnagyobb gazdaságaiban akár 5,6 billió dolláros kárt is okozhatnak.

Idén a heves esőzések áradásokat idéztek elő, amelyek Kínában és Dél-Koreában elöntötték a városokat, Indiában pedig megzavarták a víz- és áramellátást. Eközben, és ezt követően is, az aszály Európa-szerte veszélybe sodorta a gazdálkodók betakarítását. Kínában a Jangce a kiszáradás felé halad, de Európában sem sokkal jobb a helyzet.

Az ilyen katasztrófák több száz milliárd dolláros költséget jelentenek a gazdaságoknak. A brüsszeli székhelyű Centre for Research on the Epidemiology of Disasters (Katasztrófaepidemiológiai Kutatóközpont) által rögzített vészhelyzeti események adatbázisa szerint a tavalyi rendkívüli aszályok, árvizek és viharok globálisan több mint 224 milliárd dolláros veszteséget okoztak – írja a Reuters.

Mivel a klímaváltozás intenzívebb csapadékot, egyenetlenebb csapadékeloszlást, gyakoribb áradást és aszályt eredményez az elkövetkező évtizedekben, ezek a költségek ugrásszerűen megnőnek – figyelmeztet a GHD mérnöki és környezetvédelmi tanácsadó cég jelentése.

A víz – ha túl sok vagy túl kevés – „a legpusztítóbb erő lehet, amit egy közösség megtapasztalhat” – mondta Don Holland, a GHD kanadai vízpiaci programjának vezetője.

A GHD hét, különböző gazdasági és éghajlati viszonyokkal rendelkező országban mérte fel a vízkockázatot: az Egyesült Államokban, Kínában, Kanadában, az Egyesült Királyságban, a Fülöp-szigeteken, az Egyesült Arab Emírségekben és Ausztráliában. A globális biztosítási adatok és a szélsőséges események különböző ágazatokra gyakorolt hatásáról szóló tudományos tanulmányok felhasználásával a csapat megbecsülte, hogy az országoknak mekkora veszteséggel kell szembenézniük az azonnali költségek és a gazdaság egészére nézve a vízkárokra vonatkozóan.

Az Egyesült Államokban, a világ legnagyobb gazdaságában a veszteségek 2050-re elérhetik a 3,7 billió dollárt, miközben az Egyesült Államok bruttó hazai terméke addig évente körülbelül 0,5%-kal csökken. Kína, a világ második legnagyobb gazdasága a század közepére mintegy 1100 milliárd dollár halmozott veszteséggel néz szembe.

A világgazdaság számára leglényegesebb öt üzleti szektor közül a gyártást és az elosztást sújtják leginkább a katasztrófák, mivel a vízhiány megzavarja a termelést, míg a viharok és az árvizek tönkreteszik az infrastruktúrát és a készleteket. Az aszálynak és a szélsőséges csapadéknak egyaránt kitett mezőgazdasági ágazat 2050-re 332 milliárd dolláros veszteséget érhet el. További jelentős kihívásokkal küzdő ágazatok lehetnek a kiskereskedelem, a bankszektor és az energia.

Az idei Világgazdasági Fórumon Davosban egy globális szakértői csoport új bizottságot állított fel a vízgazdaságtan kutatására, amelynek célja, hogy tanácsot adjon a vízgazdálkodással kapcsolatban a döntéshozóknak.