Az Európai Unió várhatóan ma mutatja be azt az intézkedéscsomagot, amivel csökkenteni kívánja a gáz- és áram árakat, mert amellett, hogy azok rekordmagas inflációt gerjesztenek, gátolják az ipari tevékenységet, a tél előtt rekordmagas számlákat rónak az állampolgárokra.
Az Európai Bizottság várhatóan szerdán ismerteti az uniós javaslatokat, a kormányok pedig ezt követően kidolgozhatják a részleteket, és azokat az energiaügyi miniszterek szeptember 30-i ülésén hagyhatják jóvá.
Az alábbiakat tartalmazza az Európai Bizottság készülő javaslatainak a Reuters által látott tervezete.
Az uniós javaslattervezet a nem gázüzemű villamosenergia-termelőktől visszavonná a bevételt, és arra kötelezné a kormányokat, hogy a pénzt a fogyasztók és az ipar enyhítésére fordítsák a megugró energiaszámlák miatt.
Az uniós rendszerben gyakran a gázerőművek határozzák meg a villamos energia árát. A nem gáztüzelésű erőművek az ebből adódó magas árakon adják el a villamos energiát – annak ellenére, hogy nem kell hatalmas gázszámlákat fizetniük.
A tervezet szerint Brüsszel le akarja söpörni a szél-, nap-, atom- és biomasszaerőművek által ebben a rendszerben elért többletbevételt, amely még a tervezet közzététele előtt változhat.
Az intézkedés megawattóránkénti árkorlátozást alkalmazna arra a bevételre, amelyet ezek a termelők az energiájukért a piacon kapnak. A bevételi korlátot a villamosenergia-ügyletek elszámolása után alkalmaznák, így az nem befolyásolná közvetlenül az európai tőzsdén kereskedett villamosenergia-piaci árakat – áll a tervezetben. Nem venné figyelembe a kormányzati támogatási rendszerekből származó bevételeket.
A tervezet szerint a szénerőművek nem lennének érintettek, mivel az ő tüzelőanyagköltségeik is jelentősen emelkedtek idén.
A javaslat egy korábbi, a Reuters által látott tervezete 200 euró/MWh bevételi korlátot tartalmazott. Németországban az első éves villamosenergia-ár a múlt hónapban több mint 1000 euró/MWh-s rekordot ért el, és jelenleg 460 euró/MWh körül mozog.
Ipari csoportok szerint az európai szélerőművek többsége nem profitál a magas energiaárakból, mivel az energiát rögzített árú szerződések keretében értékesítik, amelyek közül sok állami támogatási program keretében valósul meg, ami kérdésessé teszi, hogy az uniós intézkedés mennyi pénzt hozna.
Az EU tervezete szerint a rekordáron értékesített fosszilis tüzelőanyagokból busás nyereséget realizáló vállalatoknak pénzügyi hozzájárulást kellene nyújtaniuk az égbe szökő számlákkal küzdő polgárok és iparágak megsegítésére.
Az uniós országok ideiglenes „szolidaritási hozzájárulást” vezetnének be az EU-ban letelepedett olaj-, gáz-, szén- és finomítóipari vállalatok számára. A tervezet szerint ezek a cégek a „2022-es adóévben elért adózott többletnyereségük egyharmadát” fizetnék be.
Néhány ország, köztük Olaszország már bevezette a váratlan nyereségadót az energiaipari cégekre. A tervezet szerint Brüsszel minden uniós ország számára bevezetne egy minimális adókulcsot, de a kormányok dönthetnek úgy is, hogy magasabb adókulcsot alkalmaznak.
Az uniós javaslattervezet kötelező célként írná elő az országok számára, hogy csökkentsék a villamosenergia-fogyasztást ezen a télen, hogy Európa elegendő üzemanyaggal rendelkezzen a hidegebb hónapokra.
Az EU gáztárolói jelenleg 84%-ban megteltek, ami meghaladja az EU tél előtti feltöltési célját. Elemzők szerint azonban Európának még mindig csökkentenie kell a gázfelhasználást a tél folyamán, hogy a tárolók ne merüljenek ki. Az uniós országok már megállapodtak abban, hogy visszafogják a gázigényüket ezen a télen, és a villamosenergia-felhasználás is a következő lépés lehet.
A tervezet szerint a villamosenergia-árak „csúcsidőszakában” az uniós országoknak egy előre meghatározott százalékkal csökkenteniük kell az energiafelhasználásukat.
Az uniós országoknak önkéntes villamosenergia-felhasználás-csökkentési célkitűzéssel is szembe kellene nézniük. Egy korábbi tervezet a 2017-2021 közötti időszakban az elkövetkező hónapokban az azonos hónapok átlagához képest 10%-os önkéntes csökkentést, a csúcsidőszakokban pedig 5%-os csökkentést irányzott elő.
Az uniós országok azzal is megbízták Brüsszelt, hogy dolgozzon ki „vészhelyzeti likviditási eszközöket” a megugró fedezeti igényekkel küzdő energiavállalatok megsegítésére.
A közműszolgáltatók bizonyos mennyiségű energiát előre eladnak, hogy biztosítsanak egy bizonyos árat, de készpénz letétet kell elhelyezniük a tőzsdéken arra az esetre, ha az áramtermelés előtt nem teljesítenének. Az emelkedő energiaárak miatt a cégeknek nagyobb letétet kell letétbe helyezniük, így egyeseknek nehézséget okoz, hogy előteremtsék a plusz készpénzt.
Az EU tisztviselői szerint a sürgősségi likviditási támogatásra vonatkozó tervek még kidolgozás alatt állnak, és valószínűleg szerdán később teszik közzé őket. A Bizottság múlt héten közzétett feljegyzése megemlített néhány lehetőséget, amelyeket az uniós döntéshozók vizsgálnak.
Az uniós javaslattervezet nem tartalmazott gázárplafont – ez az elképzelés megosztotta a blokk tagállamait.
Az uniós országok azt kérték Brüsszeltől, hogy tegyen javaslatot egy felső határra, de nem értettek egyet abban, hogy ez az összes importált gázra, a csővezetéki áramlásokra vagy a nagykereskedelmi gázkereskedelemre vonatkozzon-e.
Németország, Hollandia és Dánia ellenzi az általános gázárplafon bevezetését, arra figyelmeztetve, hogy ez az országoknak nehézséget okozhatna az árversenyben lévő globális piacokon az ellátásért való küzdelemben, és veszélyeztetné Európa téli energiabiztonságát.
Olaszország és Lengyelország a támogatók között van, akik szerint a gázárak felső korlátozása csökkentené a polgárok és az ipar számláit.
Az EU visszalépett attól a korábbi tervétől is, hogy árplafont szabjon ki az orosz gázra. Olyan országok, mint Magyarország és Ausztria ellenezték ezt az ötletet, arra az esetre, ha Moszkva megtorlásként leállítja az EU-ba irányuló egyre fogyatkozó gázszállításokat.
fotó: unsplash
S.Rita
