Európában komoly gázhiány van, és erre a gázimport árát korlátozó intézkedések nem nyújtanak igazi megoldást. A norvég hosszú távú ellátást illetően még akkor is maradnak kérdések, ha Norvégia valóban átveszi Oroszország helyét Európa fő vezetékes gázszállítójaként. A közeljövőben Oslo arról tárgyal az európai partnerekkel, hogy milyen lehetséges módon lehet megfékezni a jelenlegi energiaválságot – úgy, hogy a piac átrendezése a jövőbeli energiaellátást ne veszélyeztesse.
Norvégia arra számít, hogy idén 122 milliárd köbméter (napi 12 milliárd köbláb) gázt szállít Európába tengeri mezőiről, mintegy 8 százalékkal többet, mint 2021-ben. Ez magában foglalja a vezetékes gázszállítások 117 milliárd köbméterét, (tavaly 113,2 milliárd köbméter volt), valamint az Equinor Hammerfest LNG-üzemének tulajdonítható mintegy 5 milliárd köbmétert is. A Norvégiából Európába szállító gázvezeték üzemeltetője, a Gassco az Energy Intelligence-nek elmondta, hogy a Norvégiát Lengyelországgal összekötő, évi 10 milliárd m3 -es Baltic Pipe-on keresztül egy új kilépési pont potenciálisan növelheti a hálózat kapacitását, mellyel az export jövőre akár további 2 milliárd köbméterrel is növekedhet.
A norvég statisztikai hivatal szerint Norvégia földgázexportjának értéke idén július végéig több mint négyszeresére, 599 milliárd koronára (60 milliárd dollár) emelkedett az előző évhez képest, mivel az árak – és a kereslet is – megugrott.
Az ország idén összességében 10%-kal növelte a gázkitermelést, hogy az Európába irányuló szállítások továbbra is működjenek, és ellensúlyozzák az Oroszországból érkező gázáramlás csökkenését.
Ennek eredményeképpen a nem EU-tag Norvégia jelenleg Európa legnagyobb energiaszállítója, amely a régió fogyasztásának nagyjából negyedét fedezi, és megerősíti a „stabil és megbízható” hosszú távú szállító szerepét.
A norvég kormány a múlt héten világossá tette, hogy nem hisz abban, hogy a Brüsszel által vizsgált, a gázimport árának korlátozására irányuló vészhelyzeti piaci javaslatok segítenének a jelenlegi válságon.
Ez nem fogja megoldani az alapvető problémát, nevezetesen azt, hogy Európában gázhiány van” – mondta Store miniszterelnök egy nyilatkozatában.
Store korábban azt mondta, hogy Oslo kész különböző megoldásokat megvitatni Európával, és utalt arra is, hogy a norvég gáztermelők nyitottak lennének arra, hogy kedvezőbb hosszú távú szerződésekről tárgyaljanak az európai fogyasztókkal.
A kiszámíthatóság és a hosszú távú szerződések mind a gáztermelők, mind az európai vevők számára előnyösek lehetnek. A hosszú távú kétoldalú szállítási szerződések jellemzően kiszámíthatóbb bevételeket biztosítanak a termelőknek, mint a változékonyabb spotárak, és így a beruházások tervezése is könnyebbé válhat. A norvég állami irányítás alatt álló Equinor a kereskedelmi csomópontok azonnali piacán és kétoldalú hosszú távú szerződéseken keresztül egyaránt értékesít gázt. Nem meglepő módon, ők is nyitottak a kétoldalú, hosszú távú szerződésekre.
Oslónak az európai gazdaságokat, és ennek megfelelően a jövőbeli gázkeresletet is fenyegető, elviselhetetlenül magas árakkal kapcsolatos veszélyeket is szem előtt kell tartani. A norvég energiaügyi miniszter szerint az elszigetelt válság soha nem jó dolog, mert rendkívül nehéz helyzetet teremt az európai háztartások számára. Nem beszélve arról, hogy a rendkívül magas norvégiai villamosenergia-árak keresletromboló idézhetnek elő, amit szintén nehéz lesz kezelni.
Az szinte biztos, hogy az EU RePowerEU kezdeményezése (amelynek célja, hogy 2027-re leálljon az orosz gázról) támogatni fogja a norvég gáz iránti keresletet. Ez egyértelműen megnövelheti a norvégiai új gázkitermelésbe történő beruházások iránti érdeklődést.
A norvég gáztermelés 2030 utáni kilátásai viszont már kevésbé egyértelműek, mivel számos mező élettartamának vége felé jár. A termelés fenntartása érdekében biztosan több feltárásra lesz szükség. Ahhoz, hogy Norvégia elérje kitűzött célját, miszerint 2030-ig 50%-kal csökkentse az olaj- és gázkitermelésből származó kibocsátást, a tengeri kitermelő létesítmények villamosítása az új mezők „fenntarthatóvá” tétele érdekében kulcsfontosságú lesz az ország számára. Ehhez persze azt is látniuk kell, hogy norvég gáz milyen szerepet játszhat a jövőbeni európai energiarendszerben.
fotó: pixabay
Csongor Takács
