Fenntarthatóság   rovat támogatója a Novochem

Elképesztő megtakarítás hőszivattyúval – de nem mindenkinek

Halász W Géza | 2022.09.19. 04:00

Nagyon jó találmány a hőszivattyú, nagyon energia-hatékony, a rezsink legalább 2-3-szor kisebb lehet, de az egyszeri beszerelési költsége még magasabb a gázkazánénál – különösen, ha a gáz már be is van vezetve. Ez a megoldás főként akkor ajánlható, ha nagyobb fűtéskorszerűsítés aktuális vagy újonnan építkezünk – de akkor viszont az egyik legjobb lehetőség, amellyel nemcsak fillérekért fűtünk, de a klímaszerelést is megúszhatjuk. Rezsicsökkentési cikksorozatunk következő része.

Eddig jellemzően csak a nagyobb új építésű társasházak, illetve a bevállalósabb, mérnöki érdeklődésű magánemberek egy szűk köre használta otthonok fűtéséhez-hűtéséhez a hőszivattyúkat – no meg a medencéket fűtők, az egyszerűbb típusokat. Ám az energiaárak – mint az közismert – a orosz-ukrán háború okán elszálltak, így a rezsicsökkentés részleges visszavonását követően elképesztő módon megnőtt az alternatívák keresése a magánemberek körében is.

Olcsón melegítenek, de nem csak fűtésre jók!

Néhány hete például kiderült, hogy nem csak a napelemes cégek telefonvonalai égtek (hiszen a napelemekkel jelentősen csökkenthető a gáz-kitettség), de a hőszivattyúkat is felfedezték az emberek. Így például nem kevesebb, mint hatszorosára nőtt 2022 júliusában a hőszivattyúk iránti lakossági megkeresések száma a Daikin Hungary Kft. budapesti márkaboltjában és partnerhálózatában az előző év hasonló időszakához képest – nyilatkozta nemrég a fűtési, hűtési, szellőztetési, légtisztítási és hűtőtechnológia területén működő Daikin ügyvezető igazgatója, Zuggó Balázs.

A hőszivattyúk jelenleg legfontosabb előnye, hogy igen kedvezményes, úgynevezett H tarifás árammal működhetnek, illetve hatékonyságuk is kiemelkedő, így fillérekből – akár egy régi áron számolt gázos rendszer havi fogyasztási költségének harmadából-negyedéből – oldható meg a téli fűtési és meleg víz készítési igény. Továbbá – és itt jön az újabb csavar a történetben – a hőszivattyúk kiválóan alkalmazhatók a ház nyári hűtésére is!

Két legyet egy csapásra, és még gáz sem kell

Minden számítást tehát úgy érdemes nézni, hogy két legyet ütünk egy csapásra: ha hőszivattyúval fűtünk, akkor klímát sem kell szereltessünk. Ez utóbbi költsége, mondjuk egy nagyobb két szintes családi ház esetén, már egy alap tudású klímaberendezést kalkulálva is, elérheti ma már az egymillió forintot is, ha négy-öt helyiségbe szükséges beltéri egységet tenni.

Arról nem is szólva, hogy ahol nincsen bevezetve gáz, ott súlyos százezreket spórolhatunk azon, hogy nem is kell bevezetni, hiszen a gépünk árammal működik

Hiába jó, van, akinek nem ideális a hőszivattyú!

Persze egy hőszivattyús beruházás nem mindenkinek ideális. Miért? Közel sem csak azért, mert a készülék és a kapcsolódó gépészet ára egy átlagos mai családi ház esetén – nagyon leegyszerűsítve – mintegy duplája a gázkazánoknak.

A kiegészítő gépészet nem sokkal drágább, de egy 120-150 négyzetméteres, jól szigetelt házat ellátó 8 kilowattos az alapkészülék most kétmillió forint körül kapható, ráadásul sok fűtésszerelő nem nagyon ért a bekötéshez, így a szakemberhiány is kihívás egy átlagembernek. Szerencsére ez gyorsan változik, hiszen nyugatról villámgyorsan érkeznek az információk, továbbá a készülékig nagyon hasonlók a kiépítési paraméterek.

A magasnak tűnő ár azonban nem az. Mert különösen a mai gázárak, továbbá a fenyegető esetleges gázhiány kapcsán nem is akkora gond a beruházás magasabb költsége, hiszen a fogyasztás-különbség okán az ártöbblet már egy átlagos családi ház esetén is, hozzávetőleg 2-3 (!) szezon alatt megtérülhet – utána már csak nyerünk a projekten, szezononként sok százezer forintot!

Inkább új otthonba, vagy teljes felújítás esetén

A probléma – a kevéssé ismert rendszeren túl – inkább ott van, hogy a meglévő, már kész családi házak, sorházak esetén közel sem biztos, hogy az eredeti fűtési rendszer önmagában alkalmas a hőszivattyúk üzemeltetésére. A kulcs itt, hogy a hőleadó felületeknek nagyobbaknak kell lennie az átlagos radiátoros rendszerekhez képest; így például fal- vagy plafon-fűtés ideális.

Van azonban pár kiskapu: a padlófűtések jó részére ráköthető hőszivattyú; továbbá a ház jelentős leszigetelésével és nyílászáró cserével könnyen elképzelhető, hogy nem kell az adott otthonban a falakat becsövezni. Pontosabban lehetséges, hogy nem, vagy csak egy-két pontra kell újabb hőleadó egységeket szerelni. Ez nagyrészt tehát az adott ház rendszereinek, szigetelésének kialakításától függ, kisebb részt pedig a szokásainktól.

Technológiailag ugyanis a hőszivattyú alacsonyabb fűtési előremenő hőfokkal dolgozik. Az ilyen gépek ugyanis 45 Celsius fok alatti fűtési előremenő hőmérsékleten üzemeltethetők a leghatékonyabban. Erre pedig messze a legalkalmasabbak a sugárzó hőleadást adó padló- fal- és mennyezetfűtések, ám kiváló ehhez az úgynevezett fan coil fűtésrendszer is.

Továbbá, ahogyan szó volt róla: a hőszivattyúk nyáron elképesztően kellemes, amolyan „pince-hűvös” klímát tudnak varázsolni otthonunkba. A légkondicionálók „mű-hideg” érzetével ellentétben a hőszivattyúk nem a lakás levegőjét hűtik. E helyett hideg vizet keringtetnek a fűtési rendszerben, sokkal kellemesebb hűvöset szolgáltatva.

A működési elv hasonló a hűtőkéhez, a klímaberendezésekhez

A hőszivattyú a földben, a talajban, illetve legtöbbször a levegőben lévő energiát hasznosítja, így biztosan garantálva van az energiamegtakarítás, a fűtés pedig károsanyag-kibocsátás-mentessé válik. De hogyan is működik: a szerkezet gyakorlatilag a hűtőgép működési elvét, pontosabban annak a fordítottját használja. A hűtő belsejében található meleg levegő a készüléken kívülre kerül, hogy bent hűvös maradjon. A szivattyúnál pedig a külső környezet melege kerül kivonásra, és azt szállítja a gép a ház belsejébe. A kinti levegő hője beáramlik a hűtőközegbe, majd a kompresszió után kibocsátja készülék a másik oldalon.

A dolog fizikai háttere, hogy a melegebb közeg mindig a hideg felé áramlik, azaz hőt ad át. Ez minden hőmérséklet-különbség esetén igaz. A jégkocka például nemcsak a melegben olvad el, hanem az 5 fokos hűtőben is. Továbbá minden -273 Celsius foknál melegebb test (így a levegő is) belsőenergiával rendelkezik, amit képes leadni a nála hidegebb közegnek. Ha tehát odakint -10 fokos az idő, akkor a hőszivattyú, ami lényegesen melegebb helyen van, képes energiát kinyerni a kinti hidegből. Működése pedig a gázok a térfogatváltozásán alapul, ha egy gáz térfogata csökken, mert mondjuk kompresszorral összenyomjuk, akkor felmelegszik, a gáz térfogata nő, akkor lehűl.

Nézzük meg a működést a valóságban

A gép tehát párologtatással kezd, ilyenkor a hűtőközege mindig folyékony állapotú, melynek hőmérséklete sokkal alacsonyabb a körülötte levő közeghez képest. Ha például a levegő vagy a víz hőmérséklete télen -10 fok, akkor a hűtőközeg -30 fokos is lehet, így azt a kinti levegő melegíteni tudja. Ha a hűtőközeg hőmérséklete növekszik, akkor folyékony állapotból gázzá válik, azaz  e párologtatás révén energiát nyerünk. (A hőszivattyúban a hűtőközeget különleges gázok keveréke alkotja, amik nyomás hatására folyékonnyá válik, ha pedig a környezet felmelegíti, akkor gáz halmazállapotúvá válik.)

A második lépésben, a párologtatás után jön a sűrítés. Most a hűtőközegünk gáz halmazállapotú, de mi még több hőt akarunk kinyerni. Itt jön a képbe a hőszivattyú kompresszora. A kompresszor összenyomja a gázt, ami a térfogat csökkenés miatt felmelegszik. Ez után a sűrű, meleg gázt cseppfolyósítani kell. Ezért bevezetik egy másik hőcserélőbe, ahol átadja a hőt a lakás fűtővizének. A gáz a hőleadás után megint folyékonnyá válik, azaz lecsapódik. Mivel pedig e lecsapódáskor keletkező hőt is felhasználjuk, ezért a hőszivattyú hatékonyabb a hagyományos megoldásoknál. Továbbá, az a cseppfolyós közeg, ami a lakást felmelegítette, a kinti rendszerbe folyik vissza, ahol szépen lassan hűlni kezd, ezután a folyamat kezdődik elölről.

Példaszámítás – milyen rezsiköltségekkel számolhatunk?

Vegyünk egy átlagos, 100 m2 alapterületű házat, ami fel lett újítva és korszerűsítve, így ennek az éves fűtési energiaigénye 100 kilowattóra négyzetméterenként, azaz évente 10 ezer kilowattóra. Mivel egy köbméter földgáz fűtőértéke hozzávetőleg 10,5 kilowattóra. Azaz gázkazán esetén 952 gáz egy szezonban, ez még bele is férhet a rezsicsökkentett 120 forintos köbméterenkénti árba. Alapdíjak nélkül kalkulálunk, hogy ne torzítsuk a számítást, így 114 ezer egy évre a gázos fűtésköltségünk.

Rezsicsökkentett(!) árammal ez a díj közel 380 ezer lenne, ha villanymelegítőket használnánk. Ha modern, inverteres klímaberendezéssel fűtenénk ugyanezt a házat, akkor viszont csak 75 ezer forint körüli áramfelvétellel számolhatunk, a növelt hatékonyság miatt.

Kiegészítő klímaberendezés esetén is, de az egész házat fűtő-hűtő hőszivattyú esetén mindenképpen számolhatunk az úgynevezett H tarifával. Ez 23,2 forintos kilowattóránkénti árat jelent, ráadásul a rezsi-kedvezményen felüli mennyiségben is korlátlanul ennyi az ár. Ezzel – a fenti hőigény esetén – mindössze 46(!) ezer forint körül lesz a teljes szezonban a fűtési költségünk! (Igaz a H tarifás órán mért fogyasztás csak a fűtési szezonban, azaz október 15-től április 15-ig, kedvezményes.)

És akkor még nem is számoltunk sem 730-750 forintos gázárral, sem pedig 70 forint feletti, csupán „mérsékelten rezsicsökkentett” lakossági áram árral. Továbbá azzal, hogy 2023 januárjától bizonyosan tovább emelkedik a piaci ár, és kérdés, hogy a költségvetés meddig, illetve milyen mértékig tudja fenntartani az energiahordozók nyomott árát az átlagfogyasztók felé. Hosszabb távon gondolkodva, fűtéskorszerűsítés előtt tehát mindenképpen remek alternatíva a hőszivattyú.

 

Kép forrása: pixabay

  Halász W Géza
Bejegyzés megosztása
Ajánlott cikkek
Iratkozz fel hírlevelünkre!
©2022 NRGREPORT, Minden jog fenntartva.