A fosszilis tüzelőanyagokról a megújuló energiákra való átállásal akár 12 milliárd dollárt takaríthat meg a világ 2050-re – állítja egy Oxfordi Egyetemen készült tanulmány. A jelentés szerint téves és pesszimista azt állítani, hogy a tisztább energiaforrások felé történő gyors elmozdulás költséges.
A gázárak megugrottak az energiaellátással kapcsolatos aggodalmak miatt. A kutatók azonban azt mondják, hogy a megújuló energiaforrások csökkenő költségei miatt most már gazdaságilag is egyértelműen érdemes a zöldítés.
Doyne Farmer, az Oxford Martin School Új Gazdasági Gondolkodás Intézetének munkatársa nyilatkozott úgy a BBC News részére, hogy ha valaki még tagadja is a klímaváltozás tényét, még mindig ajánlatos csatlakoznia ahhoz az ügyhöz, amelyet támogatnak. Rámutatott, hogy a központi következtetésük szerint teljes sebességgel haladni kell a zöld energiára való átállással, ugyanis ezzel jelentős pénzösszeget takarítanánk meg.
A jelentés megállapításai a megújuló energiaforrások és a fosszilis tüzelőanyagok történelmi áradatainak vizsgálatán alapulnak, majd annak modelljén, hogy ezek a jövőben várhatóan hogyan alakulnak. A fosszilis tüzelőanyagokra vonatkozó adatok 2020-ból származnak több mint 100 évre visszamenőleg, és azt mutatják, hogy az inflációt és a piaci volatilitást figyelembe véve az ár nem sokat változott.
A megújulók csak néhány évtizede léteznek, így kevesebb adat áll rendelkezésre. Ezalatt az idő alatt azonban a technológia folyamatos fejlesztése miatt a nap- és szélenergia költsége gyorsan, évi 10%-ot megközelítő mértékben csökkent. A jelentés azon várakozása, hogy a megújulók ára továbbra is csökkenni fog, egy „valószínűségi” modellezésen alapul, amely arra vonatkozó adatokat használ fel, hogy a hatalmas beruházások és a méretgazdaságosság hogyan tett olcsóbbá más hasonló technológiákat.
„Legújabb kutatásunk azt mutatja, hogy a kulcsfontosságú zöld technológiák növelése továbbra is csökkenti a költségeket, és minél gyorsabban haladunk, annál többet spórolunk.” – mondja Dr. Rupert Way, a jelentés vezető szerzője, a Smith School of Enterprise and the Environment munkatársa.
A szél- és napenergia már most is a legolcsóbb megoldás az új energiaprojektek számára, de továbbra is kérdéses, hogyan lehet a legjobban tárolni az energiát és kiegyensúlyozni a hálózatot, amikor az időjárás változásai a megújuló energiatermelés csökkenéséhez vezetnek.
A nettó zéró kibocsátás ára
Még 2019-ben Philip Hammond, akkori pénzügyminiszter írt a miniszterelnöknek, hogy 2050-re az Egyesült Királyságban több mint 1 milliárd fontba kerülne az üvegházhatást okozó gázok esetében a nettó nulla kibocsátás elérése. Ez a jelentés szerint a várható költségeket túlbecsülték, és visszatartották a beruházást.
A jelentés azt is állítja, hogy az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) előrejelzései, miszerint a globális hőmérséklet-emelkedés 2 fok alatt tartásának költsége a GDP csökkenésével folyamatos összhangban van 2050-ig, túl pesszimisták. A megújuló energiaforrásokra való átállás valószínűleg „nettó gazdasági haszon” volt.
A kutatás a Joule folyóiratban jelent meg, és az Oxford Martin Iskola Új Gazdasági Gondolkodás Intézete, az Oxford Martin Program a Post-Carbon Transition, az Oxfordi Egyetem Smith School of Enterprise & Environment, valamint a SoDa Labs együttműködésében jött létre a Monash Egyetemen.
Kép forrása: pexels.com
NRGreport
