A szén-dioxid szintjének emelkedésével és a Föld pólusainak felmelegedésével a kutatók a Földön mérhető szélsebesség csökkenését jósolják. Ez a „szélcsend” hatással lehet a szélenergia-termelésre és a növények növekedésére, sőt még a a világ éghajlatának nagy részét meghatározó Golf-áramlatot is befolyásolhatja.
Tavaly nyártól őszig Európa nagy részén úgynevezett ” szélhiány” volt tapasztalható. A szélsebesség sok helyen mintegy 15 százalékkal az éves átlag alá csökkent, és mértek ennél nagyobb volt visszaeséseket is.
A szélsebesség csökkenése az Egyesült Királyságban is érezhető volt. Az időszak az elmúlt 60 év egyik legkevésbé szeles időszaka volt az Egyesült Királyságban, az energiatermelésre gyakorolt hatások pedig drámaiak voltak. A szélerőművek 2020 szeptemberében az Egyesült Királyság áramtermelésének 18 százalékát állították elő, de 2021 szeptemberében ez az arány mindössze 2 százalékra zuhant. Az energiakiesés pótlására Nagy-Britannia még két korábban lekapcsolt szén erőművet is kénytelen volt újraindítani. – derül ki a YaleEnvironment360 összefoglalójából.
A Nature magazinban nemrégiben megjelent tanulmány szerint az Északi-sarkvidék 1979 óta négyszer gyorsabban melegszik, mint a világ többi része. Ez sokkal gyorsabb, mint azt a tudósok korábban gondolták, és ez a felmelegedés a vártnál is meredekebb szélcsökkenést vetíthet előre. Egy másik tényező, amely valószínűleg hozzájárul a szélcsendhez, a „felszín érdességének” növekedése, vagyis a városi épületek számának és méretének növekedése, amelyek az emberek számára hasznosak, azonban a szeleket hátráltatják.
A szél az éghajlatváltozással kapcsolatos tanulmányok eddig figyelmen kívül hagyott eleme, így sok a tisztázandó kérdés. A tanulmányi terület még fiatal, mindössze 70 évnyi adat áll rendelkezésre – a hőmérsékleti adatok ezzel szemben több ezer évre nyúlnak vissza. A tanulmányozást azonban nehezíti az, hogy a szélrendszereket köztudottan nehéz tanulmányozni és elemezni. A jelentős éves ingadozások megnehezítik a hosszú távú tendenciák kimutatását, és az így levont következtetések is ritkán egyértelműek.
Mégis, egy nemrégiben készült tanulmány rávilágított a szelek viselkedésére, megvizsgálva, hol és mennyi por telepedett le a Földön a pliocén korszakban, amikor a hőmérséklet és a szén-dioxid szintje hasonló volt a maihoz.
„A pliocén korszakot a modern kori globális felmelegedés analógiájaként használva valószínűnek tűnik, hogy a nyugati szelek” – a nyugatról keletre fújó, uralkodó széljárások – „modern korban megfigyelt mozgása a sarkok felé, a további, ember okozta felmelegedés mellett is folytatódni fog” – mondja Gisela Winckler, a Columbia Egyetem Lamont Doherty Földmegfigyelő Intézetének kutatója, a pliocén kori porról szóló tanulmány egyik szerzője. Modelljei szerint „a szelek gyengébbek és csendesebbek lesznek”.
Bizonyos felmérések szerint min a szél elcsendesedése mind pedig az erősödése komoly következményekkel járhat a világra nézve.
A közelmúltbeli szélhiány egyértelműen arra figyelmeztet, hogy a [szélenergia] termelés mennyire változékony lehet” – írja egy kutató.
Az élénk szél segíthet enyhíteni a légszennyezéstől fuldokló városokon, mivel friss levegőre cserélheti az állott levegőt. A lassúbb szelek, amelyek az előrejelzések szerint egyre gyakoribbá és tartósabbá válnak, viszont tovább súlyosbítják a hőhullámok okozta nehézségéket. A lassú szél a repülőgépek felszállását is megnehezíti, mivel olyankor a pilóták az ellenszél felhajtó erejére támaszkodnak. Az elmúlt 30 évben egy Airbus 320-as maximális felszállósúlyát 4 tonnával csökkentették az egyik görögországi repülőtéren, Paul Williams, a többek között szeleket tanulmányozó, angliai Readingi Egyetem légkör-tudományi professzora szerint a lassuló ellenszél és az emelkedő hőmérséklet miatt.
A szelek globális lecsendesedése, ha bekövetkezik, óriási hatással lesz az alternatív energiatermelésre.
A szélerősség 10 százalékos csökkenése nem 10 százalékos energiacsökkenést jelent „ – mondja Williams. A turbinák némileg hatástalanok, korlátok közé van szorítva, hogy mennyi energiát tudnak kivonni a szélből. Williams szerint a szélsebesség 10 százalékos csökkenése valójában „30 százalékos csökkenést eredményezne, és ez katasztrofális lenne”.
Európa a szén és más fosszilis tüzelőanyagok alternatívájaként nagymértékben a szélenergiát támaszkodik. Az Európai Unió a villamos energia mintegy 15 százalékát szélerőművekből nyeri. Ez az arány egyre nő, ahogy egyre több szélturbina kerül üzembe. Az Egyesült Államokban a szélerőművek a közüzemi villamosenergia-termelés közel 10 százalékát adják. Az előrejelzések szerint 2050-re a megtermelt áram mennyisége majdnem megnégyszereződik, azonban, ha a szélsebesség csökken, akkor nehezebb lesz elérni ezt a célt.
Sajnos a tudomány még nem tud választ adni arra, hogy a szélcsend és a szélerősödés – amelyet a hosszú távú éghajlatváltozási tendenciák váltanak ki – hol fog bekövetkezni. „Itt nincs megalapozott tudomány” – mondja Williams. A 2019-es tanulmányt, amely kilencéves időszak alatt gyorsabb szeleket jelzett, megzavarta a tavaly nyári európai szélcsend. „A dolgok ismét a másik irányba billentek” – mondja Williams.
Kép forrása: pixabay
NRGreport
