Richard Bartlett, a BP jövő mobilitása és megoldásai részleg vezetője szerint, ha a kormányok fel akarják gyorsítani az elektromos autók tömeges elterjedését, akkor a töltőpontok száma helyett a járműtöltő hálózatok teljes kapacitására kell összpontosítaniuk.

Bartlettnek, aki az energiaipari nagyvállalat BP Pulse töltési üzletágát vezeti, olyan elképzelései vannak a mobilitás jövőjéről, amelyben a járműveket otthon töltik, szupermarketekben és mozikban, vagy a kulcsfontosságú közlekedési útvonalakon található nagy, ultragyors töltési csomópontokban.

Azzal érvel, hogy ha rengeteg töltőpont van szétszórva egy városban vagy egy országban, az hamar visszájára fordulna. Nem ad annyi energiát és több karbantartást igényel, ha elromlanak és javításra szorulnak. Úgy gondolja, hogy a hálózat és az ügyfelek számára hatékonyabb, ha kevesebb, de nagyobb, a legújabb technológiákra épülő állomások építésére, fejlesztésére koncentrálnak.

A BP egyik ultragyors töltője napi 1000 kWh teljesítményt tud leadni, ha az idő harmadában van használatban. Ugyanebben az időszakban egyetlen lámpaoszlopos töltő csak 40 kWh-t szolgáltatna.

Közölte, hogy a vállalatnál egyetértés van a nagy sebességű, gyors és ultragyors töltésre való összpontosítással kapcsolatban. A BP globális töltési hálózatának körülbelül 50 százaléka gyors vagy ultragyors, az év első három hónapjában pedig ezek a töltők tették ki a BP által szolgáltatott, az elektromos járművek ellátására szánt energia 95 százalékát.

Visszamenőleg azonban elmondható, hogy az Egyesült Királyság kormánya nagyobb hangsúlyt helyezett a töltőpontok számára, mintsem a hálózat kapacitásának mértékére. A Zap-Map töltőalkalmazás által gyűjtött adatok szerint augusztus végén 33 996 elektromos jármű töltőpont működött Nagy-Britanniában, ebből 8 398 volt „lassú” töltő.

Kína gyorsabban elfogadta a gyors és ultragyors töltés szükségességét, és könnyített a szabályozáson, hogy a vállalatok könnyebben megszerezhessék a nagy telephelyek kiépítéséhez szükséges földterületet, engedélyeket és áramcsatlakozásokat.

Bartlett rámutatott, hogy Kínában nemrég nyitottak meg egy ultragyors töltőállomást, amely felépítésének a kezdete és elkészülte között, kevesebb mint 30 nap telt el. Ezzel szemben az Egyesült Királyságban és Amerikában ez akár két évig is eltarthat. Egy második kínai telephely, amelyet a BP nemrégiben vásárolt meg a déli Sencsen városában, 480 jármű egyidejű töltésére lesz képes.

Az Energy Intelligence szerint tavaly Kína adta az új elektromos járművek globális értékesítésének több mint 50 százalékát. Májusra az elektromos járművek a Kínában eladott összes autó 24 százalékát tették ki, szemben a tavaly májusi 13,8 százalékkal. 

Kínán és az Egyesült Királyságon kívül a BP Pulse azt állítja, hogy Németország rendelkezik a legnagyobb gyors- és ultragyors töltőhálózatával, és most nyolc másik európai országban tervez terjeszkedni. Egyre nagyobb jelenléte van az Egyesült Államokban, Ausztráliában és Új-Zélandon is. Bartlett elmondta, hogy az elektromos járművek tömeges elterjedésének elősegítése érdekében a kormányoknak át kell gondolniuk, hol kell a töltést elvégezni, majd létre kell hozniuk az engedélyezési és hálózati csatlakozási támogatást, hogy ez stratégiai módon történjen.

A világ leggyorsabb elektromos járműtöltőinek maximális teljesítménye 400 kW, vagyis egy ilyen mértéket elviselni képes jármű körülbelül 15 perc alatt teljesen feltölthető.

Az egy megawatt leadásra képes töltő elméletileg körülbelül 40 perc alatt képes feltölteni egy tehergépjárművet. Ez pedig lehetővé tenné, hogy a teherautó-sofőrök rendszeres pihenőik alatt teljesen feltöltődjenek a járműveik, hiszen az uniós jog szerint 4,5 óránként 45 perces szüneteket kell tartaniuk.

Kép forrása: electrive.com