Elemzés

Nem várható, hogy idén télen üzemképes lesz az Északi Áramlat, de talán még jövőre sem, annyira nehéz a javítása

Takács Csongor | 2022.10.03. 01:33

Egy jól értesült iparági forrás szerint az Északi Áramlat és az Északi Áramlat 2 balti-tengeri vezetékek robbanásaiból eredő károkat nagyon nehéz lesz helyreállítani. Az sem kizárt, hogy a 2023-as télre se lehet üzembe helyezni. Dán és svéd nyomozók kutatják a szivárgások hátterét – amit most már tudjuk, hogy feltehetően robbantás okozott.

A két csővezetéket arra tervezték, hogy évente 55 milliárd köbméter földgázt szállítsanak Oroszországból Németországba, de a héten történt incidens idején egyik sem működött – Moszkva felfüggesztette az Északi Áramlaton keresztül történő áramlást, és az ukrán válság megakadályozta az Északi Áramlat 2 elindítását.

A projektekhez közel álló iparági forrás hangsúlyozta, hogy a tenger alatti csővezetékekben keletkezett ilyen károk helyreállítása rendkívül bonyolult, és azt jósolta, hogy az Északi Áramlat valószínűleg egész télen, sőt esetleg még hosszabb ideig sem lesz üzemképes.

Amíg a károkról szóló további értékelések nem kerülnek nyilvánosságra, nem lehet tudni, hogy pontosan mennyire is lesz nehéz a vezeték helyreállítása, ám ebbe a folyamatba -az orosz tisztviselők szerint- a két vezeték teljes vagy többségi tulajdonosát, a Gazpromot is be kell vonni.

Azt túl korai lenne azt mondani, hogy a vezeték javíthatatlan, de arra lehet számítani, hogy a cső a tél folyamán még nem lesz üzemképes” – mondta el a forrás az EnergyIntel-nek.

Számos tényező játszhat szerepet abban, hogy mennyi időbe telik a károk kijavítása, és milyen költségekkel jár a vezeték újra üzembe helyezése

  • Minél nagyobb a felhozandó cső hossza és minél több munkát kell elvégezni, annál több időt vesz igénybe.
  • A munkát tovább nehezítené a tengervíz bejutása a vezetékbe, ugyanis a tengervíz mindenképpen a lyukakon túli részeit jelentősen károsíthatja.

Az elhárítás ellenére még az sem biztos, hogy az Északi Áramlat a 2023/24 télre üzembe állhat. “Nem tennék rá pénzt” – mondta el a forrás.

Fotó: Nord Stream 2

A szankciók se segítenek

Az ukrajnai konfliktus, amelynek következtében Oroszország és a Nyugat egyre inkább fegyverként használja az energiaellátást, nyilvánvaló akadályt jelent a károk helyreállítására irányuló bármilyen együttműködési kísérletnek.

A nyugati szankciók további bonyodalmakat okoznak.

  • Az Oroszország ukrajnai inváziója előtt bevezetett szankciók eleve megnehezítették az Északi Áramlat-2 vezeték építését, mivel az USA a speciális csővezeték-fektetők elleni támadással igyekezett akadályozni a Gazpromot a projekt befejezésében.
  • Az Oroszországnak nyújtott szolgáltatásokat és technológiákat korlátozó intézkedések folyamatos elterjedése még nehezebbé teszi a javítást.
  • Tekintettel arra, hogy a német kormány fokozatosan csökkenti az orosz gáz importálását, a vezetékek üzembe helyezéséhez szükséges, potenciálisan költséges javítások elvégzéséhez korlátozott kereskedelmi ösztönző erő állhat rendelkezésre. (Az Északi Áramlat 51%-ban, az Északi Áramlat-2 100%-ban Gazprom tulajdon.)

Már tudjuk, hogy nem baleset volt

Miközben találgatások keringenek arról, hogy ki lehetett a felelős az Északi Áramlat vezetékeinek megrongálásáért, kevés kétség merül fel afelől, hogy azokat szándékosan szabotálták.

A vezetékek nagyon jól megépítettek. Szilárdak. A legkorszerűbbek. Ez nem egy egyszerű ipari baleset volt, hanem inkább néz ki egy szándékos szabotázscselekménynek – tette hozzá a forrás.

A Svédország és Dánia által az ENSZ-nek pénteken benyújtott hivatalos jelentése szerint több száz kilónyi TNT-nek megfelelő tenger alatti robbanások idézték elő az Északi Áramlat-1 és az Északi-Áramlat-2 gázvezetékek balti-tengeri szakaszán bekövetkezett négy szivárgást – áll a Svédország és Dánia által az ENSZ-nek pénteken benyújtott hivatalos jelentésben.

A robbanások magnitúdója alapján a Richter-skála szerinti 2,3, illetve 2,1 fokozatúnak mérése feltehetően több száz kilónyi robbanószernek felel meg – áll a két skandináv országnak az ENSZ Biztonsági Tanácsához küldött jelentésében.

Felelőst még nem neveztek meg. 

Bornholm dán szigettől keletre észlelték a szivárgásokat hétfőn először: két szivárgás Svédországhoz, a másik kettő pedig Dániához tartozó övezetekben történt. Bár az állítólagos rongálások idején sem az Északi Áramlat 1, sem az Északi Áramlat 2 sem volt használatban, mindkettő fel volt töltve gázzal, amely most a Balti-tengerbe ömlik napok óta.

fotó: wikipedia

 

 

  Takács Csongor
Bejegyzés megosztása
Ajánlott cikkek
Iratkozz fel hírlevelünkre!
©2022 NRGREPORT, Minden jog fenntartva.