Az OPEC+ tagok által tegnap elfogadott napi 2 millió hordó kitermelési kvótacsökkentés az előzetes elemzői várakozásokat jelentősen meghaladja, és mérete miatt a nyersanyagpiaci elemzők kénytelenek újragondolni a piac jövőjéről alkotott képet.

A Kőolaj-exportáló Országok Szervezete és szövetségesei szerdán megállapodtak abban, hogy novembertől, a korábban tervezett mennyiség duplájával, napi 2 millió hordóval csökkentik közös kitermelésüket. Ez a legnagyobb csökkentés 2020 óta, ami a világgazdaságra is súlyos nyomást gyakorol.

A lépés emelett tovább mélyítette a diplomáciai szakadékot a Szaúd-Arábia által vezetett országok és a nyugati országok között, amelyek attól tartanak, hogy a magasabb energiaárak ártanak a törékeny világgazdaságnak, és akadályozzák azokat az erőfeszítéseket, amelyek célja, hogy Oroszország ukrajnai invázióját követően megfosszák Moszkvát az olajbevételektől. Ezenkívül, ahogy arról a Reuters és az MTI is beszámolt, Washington részéről is heves választ váltott ki. A Fehér Ház rövidlátásnak nevezte az OPEC+ megállapodást.

Az Egyesült Államok Olaj- és Gázipari Szövetsége közösségi médiában megjelent közleménye szerint a Fehér Háznak egyetlen lehetősége maradt, ami felől soha nem lett volna szabad elfordulnia, mégpedig a hazai, amerikai forrásokra alapozott olaj- és gázipar.

A bejelentést követően a nemzetközi viszonyítási alapnak számító Brent nyersolaj ára 2,4%-kal, hordónként 93,96 dolláron, kéthetes csúcsra ugrott.

A Goldman Sachs 10 százalékkal, hordónként 110 dollárra emelte a Brent év végi célárát, a UBS hasonlóan 100 dollár fölé várja, és az ING is csak abban az esetben tartja elképzelhetőnek, hogy 100 dollár alatti jegyzésekkel találkozunk a következő negyedévekben, ha az USA jelentős stratégiai tartalékot szabadít fel. – írja az Equilor.

A Citi elemzői ugyanakkor kiemelik, hogy a kitermeléscsökkenés a napi 2 millió hordónál valójában kisebb mértékű lesz, mert több tagország kitermelése már régóta a megállapított kvóták alatt van.