Az Európán belüli erőegyensúly megváltozásának idején Spanyolország és Németország vezetői megfogadták, hogy megerősítik szövetségüket, és megduplázták azon tervüket, hogy új pireneusi gázvezetéket építsenek a közös szomszéd, Franciaország ellenkezése ellenére.

Olaf Scholz német kancellár és Pedro Sanchez spanyol miniszterelnök az észak-spanyolországi La Coruna városában tartotta országaik első kormányközi egyeztetését kilenc év után, amelynek eredményeként közös akcióterv született, amely a szorosabb együttműködést hangsúlyozta, különös tekintettel az energia- és biztonságügyekre.

Az Európai Unió első, illetve negyedik legnagyobb gazdaságát irányító két szociáldemokrata vezető egy közös sajtótájékoztatón lekicsinyelte nézeteltéréseit arról, hogyan kell megközelíteni Európa energiaválságát az ukrajnai orosz invázió nyomán. A csúcstalálkozóra akkor került sor, amikor az Európai Unió hagyományos francia-német tengelye némileg meginogni látszik, Olaszország pedig megválasztotta a legjobboldalibb kormányát a második világháború óta.

A német kancellár elmondta, hogy a két ország közötti kapcsolat rendkívül szoros és következetes. Olaf Scholz a Sanchez-szel tartott közös sajtótájékoztatóra gazdasági, külügy- és pénzügyminisztereinek kíséretében utazott el. Ezen az alkalmon Sanchez kifejtette, hogy az európai ügyekben, amikor Spanyolország és Németország kéz a kézben járnak, nagy lehetőség rejlik a megállapodások feloldására és az integráció előrehaladására.

A korábban közzétett cselekvési terv szerint az országok továbbra is lobbizni fognak az Ibériai-félsziget nagyobb összekapcsolási kapacitásáért, hogy fokozzák annak hozzájárulását az EU egészének ellátásbiztonságához. Egy kellően nagy, hidrogénre alkalmas gázvezeték megépítése 2025-re a Pireneusokon keresztül rendkívül fontos ahhoz, hogy az Európai Unión belül valóban szilárd belső energiapiacot tudjanak kialakítani, felgyorsítva ezzel a zöld átállást és megerősíteni az Európai Unió stratégiai autonómiáját.

A sajtótájékoztatón Scholz azt mondta, nem az a benyomása, hogy Franciaország kizárta volna a vezetéket. Szerinte bizonyos kapcsolatok talán nem mindennapi gazdaságúak, de azzá válhatnak, reagált ezzel a francia szkepticizmusra.

Spanyolország és Németország megállapodott a védelmi együttműködés megerősítéséről, bár a két vezető azt mondta, hogy nem tárgyalták a német vezetésű európai rakétavédelmi pajzs kérdését, mivel az nem volt napirenden. A cselekvési terv végleges változata kizárta a közös „légvédelem” említését egy korábbi tervezetben.

Németország négy rétegből akarja megépíteni a pajzsot, mondta Scholz, a katonai célú 100 milliárd eurós speciális alapból lehívva. Scholz külön is megvédte 200 milliárd eurós tervét az emelkedő energiaárak hatásainak leküzdésére. A tervet bírálták az EU-partnerek, akik azzal vádolják Németországot, hogy olyan gazdasági erőforrásokat használ fel, amelyek nem állnak a szomszédai rendelkezésére, ami ronthatja a blokk többi tagjának versenyképességét.

A kancellár elmondta, hogy más országok is segélycsomagokat nyújtottak be, Németország pedig keményen dolgozik az egész régió energiabiztonságának javításán olyan kezdeményezések révén, mint például a folyékony földgáz importjára szolgáló új terminálok.

Sanchez nem bírálta közvetlenül Németországot a terv miatt, de rámutatott az egyenlő versenyfeltételek fenntartásának fontosságára, hogy ne az országok közötti nagyobb gazdasági különbségekkel kerüljünk ki ebből a válságból.

Kép forrása: euractiv.com