Elemzés

Nem lankad a globális atomenergia iránti lelkesedés, ám lassúak a fejlesztések és dollármilliárdokba kerülnek

S.Rita | 2022.10.10. 01:38

Az ukrajnai háború okozta energiahiány, valamint a szén-dioxid-mentes energia felé mutató lendület az elmúlt évben világszerte megnövelte a nukleáris energia iránti vágyakat is. Több ország is, kezdve az Egyesült Királyságtól Lengyelországon át Kazahsztánig megerősítette, sőt növelte is nukleáris ambícióikat. De eredmény lassan érzékelhető.

A Nemzetközi Energiaügynökség ügyvezető igazgatója, Fatih Birol júniusban kijelentette, hogy az atomenergia nagy visszatérő lesz, Emmanuel Macron francia elnök pedig egy új “francia nukleáris reneszánszot” hirdetett, amikor 6-14 új reaktor építését rendelte el. Fumio Kishida japán miniszterelnök is csatlakozott a kórushoz, és konkrétan nélkülözhetetlennek nevezte a nukleáris energiát.

A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (IEA) múlt héten közzétett éves előrejelzése a 2021-es 792 gigawattról 873 GW-ra emelte a nukleáris kapacitásra vonatkozó, 2050-re vonatkozó magasabb előrejelzését, amelyhez 588 GW új nukleáris kapacitás építésére lenne szükség. Szolidabb verzióban pedig 404 GW-ot terveztek – ez csak némileg haladja meg a jelenleg beépített nettó 390 GW-os nukleáris kapacitást.

Serénykedő Ázsia

Kim Dzsongun észak-koreai vezető nemrég azt nyilatkozta, hogy országa nem fog soha lemondani a nukleáris fegyverekről, mert szüksége van rájuk az Egyesült Államok fenyegetéseinek ellensúlyozására és gyorsan el is fogadták a képviselők az atomfegyverek használatát szabályozó törvényt. A törvény azt írja elő, hogy az észak-koreai hadsereg ne hezitáljon nukleáris támadást indítani, ha országukat megtámadják.

Dél-Korea elnöke, Yoon Suk-yeul nem meglepő módon szintén az atomenergiában hisz, és megválasztásakor ígéretet tett arra, hogy folytatja ezek építését belföldön és külföldön egyaránt. Ezek bár egyértelműen a növekedés irányába ható fejlemények, de a nuklerális energia ezzel együtt is csak kiegészítő szereplő marad az energiamixben, és meg sem közelíti 10%-ot.

A közelmúltban felgyorsított új építési programok révén Kína 2030-ra meghaladhatja az USA teljes nukleáris kapacitását.

Több új építést is jóváhagyott már az Államtanács, tehát minden jel arra utal, hogy a kínai energiatervezők most már ismét nyugodtan vetik bele magukat az atomenergia fejlesztésébe.

Persze a balesetek nem segítik a fejlesztéseket

E lendületre azonban árnyakat vetnek az olyan események, mint egy eltévedt rakéta Ukrajnában, ahol a harcok megközelítették a dél-ukrajnai atomerőművet. Senki nem örülne egy Csernobil-szintű sugárszennyezésnek.

Egy ilyen incidens szinte egyik napról a másikra visszavetné a globális nukleáris ipart, láttunk már olyat, hogy az új építési tervek parkolópályára kerültek, és reaktorokat ítéltek bezárásra hirtelen.

Repkedő milliárdok

Lassú a haladás.

  • Észak-Amerikában a lendület még nem tart ott, hogy akár a 2030-as évek előtt üzembe helyeznének újabb komolyabb reaktorblokkot. Jelenleg két új atomreaktor épül aktívan: a Vogtle 3. és 4. blokkja Georgiában.A szövetségi szabályozó hatóságok idén augusztusban tették szabaddá az utat a Southern Co. számára, hogy beépítse a radioaktív fűtőelemeket a Vogtle erőmű egyik újonnan épített reaktorába. Az Egyesült Államok Nukleáris Szabályozó Bizottságának jóváhagyása kulcsfontosságú lépés a nukleáris ipar számára: a Vogtle az ország egyetlen alapterhelésű nukleáris építési projektje, és a két új reaktor az első, amelyet (az 52. rész néven ismert) szövetségi szabályozási engedélyezési eljárás keretében építenek és hagynak jóvá.A kelet-georgiai Vogtle telephelyén már két meglévő reaktor működik, ami azt jelenti, hogy az új létesítmények lesznek a helyszín harmadik és negyedik nukleáris blokkjai.

    forrás: giorgiapower.com

    Jelenleg 28 amerikai államban van 54 kereskedelmi céllal működő atomerőmű: 19 erőmű egy reaktorral, 32 erőmű két reaktorral, 3 erőmű pedig három reaktorral rendelkezik. Az arizonai Palo Verde atomerőmű a legnagyobb, amely három reaktorral rendelkezik, ezek együttes nyári nettó villamosenergia-termelő kapacitása 3937 megawatt (MW). A New York-i R.E. Ginna atomerőmű a legkisebb atomerőmű, és egy reaktorral rendelkezik, amelynek nyári nettó villamosenergia-termelő kapacitása körülbelül 581 MW.

    A legújabb üzembe helyezett atomreaktor, a Watts Bar 2. blokk 1122 MW nettó nyári villamosenergia-termelő kapacitással 2016-ban kezdte meg kereskedelmi üzemét.

  • Oroszország nem rest Egyiptomban, Törökországban és Magyarországban bővíteni exportprojektjeit.
    • Kairó először az 1980-as években jelentette be, hogy atomerőművet tervez az el-Dabaa-ban, de a projektet az 1986-os csernobili katasztrófa után felfüggesztették. De el-Szíszi, aki 2014-es hatalomra kerülése óta több megaprojektet is elindított, úgy tűnt, eltökélt a zászlóshajónak számító nukleáris kezdeményezés mellett.
      El-Szíszi kormányzása alatt Egyiptom azon dolgozott, hogy gyorsan bővítse energiatermelő kapacitását, például a német Siemens cég által épített gáztüzelésű erőművekkel. Az egyiptomi média szerint az oroszországi kölcsönből finanszírozott nukleáris projekt várhatóan 25 milliárd dollárba fog kerülni. A tervek szerint négy 1200 megawattos reaktort terveznek. A Roszatom szerint az erőmű 2028-ra vagy 2029-re készül el, de az építkezés már több éves csúszásban van.
    • A török projektre a Roszatom épp átutalta az első 5 milliárd dollárt annak a leányvállalatának, amely a 20 milliárd dolláros atomerőművet építi Törökország földközi-tengeri partvidékén. A projekt a háborús szankciók miatti kissé késedelembe esett, a mostani állás szerint a munkálatok 2026-ra fejeződnek be. (Az első, Akkuyu 1 néven ismert reaktor munkálatai még 2018-ban kezdődtek, az Akkuyu 2-t pedig két évvel később kezdték el a mérnökök.)Az erőmű létfontosságú Törökország számára, ha ki akarja elégíteni az egyre növekvő energiaszükségletet, amely a tervek szerint az ország hazai villamosenergia-szükségletének 10%-át fedezi majd, amint mind a négy reaktor üzembe áll. Oroszországot és Törökországot évtizedekre visszanyúló gazdasági kapcsolatok fűzik össze, bár Erdogan török elnök az orosz csapatok ukrajnai inváziója óta óvatosabbnak tűnik.A projektet Oroszország legnagyobb hitelezője, az Egyesült Államok és az Európai Unió által szankciókkal sújtott Sberbank PJSC, valamint a szintén szankciókkal sújtott Sovcombank finanszírozta.A Roszatomot, a török projekt egyedüli tulajdonosát és az erőművet építő leányvállalatát nem szankcionálták.
    • Az Oroszország és Magyarország között még 2014-ben jött létre a megállapodás, hogy bővítsék a meglévő paksi atomerőművet. A paksi telephely jelenleg Magyarország villamosenergia-ellátásának 40%-át termeli.
      Az atomreaktorok 2030-ra állhatnak üzembe. A sokat vitatott 12,5 milliárd eurós projektet nagyrészt Oroszország finanszírozza.
  • És ha már Európánál tartunk: Cseh Köztársaság, Franciaország, Lengyelország is élen jár a hagyományos új építésű erőművek építésére irányuló erőfeszítésekben, ám ezeknek a több milliárd dolláros finanszírozása nem megoldott.
    • Prága és London már legalább ott tart, hogy már törvénybe foglalta a törekvések finanszírozási mechanizmusát. Cseh Köztársaságban a kormány azt reméli, hogy a Dukovany II. tervezett új építésű erőművet olcsó államadóssággal és egy áramvásárlási megállapodással támogathatja, de még korai lenne megmondani, hogy Brüsszel jóváhagyja-e ezt, és az állami tulajdonú Cez beleegyezik-e a megfelelő kereskedelmi feltételekbe.
    • Franciaországban minden további hazai új építéshez hatalmas állami támogatásra lesz szükség. A francia ambíciók nem kispályásak, már-már japáni nagyságrendű, és a megvalósításhoz minden bizonnyal az üzemeltető EDF-re támaszkodnának. A közvetlen állami támogatás igénye nem újdonság, hiszen az elmúlt két évtized legsikeresebb új nukleáris építési programjait szinte mind kormányzati támogatással hajtották végre.

Ennek ellenére az az álom továbbra is tartja magát, hogy az új nukleáris létesítmények valahogyan gazdaságilag versenyképesek tudnak lenni és majd magántőkét fognak vonzani.

A következő évtizedekben az energiaátalakításra várhatóan elkölthető dollár-billiók nagy része azonban nagy valószínűséggel a kormányoktól származik majd, akik eltökéltek abban, hogy növeljék karbonmentes kapacitásukat, hogy teljesítsék a nettó nulla kibocsátású kötelezettségvállalásaikat.

Környezetbaráttá válás

Évtizedek óta óriási kérdés, hogy mi legyen az atomenergiával – a kutatások szerint ugyanis ez elengedhetetlen ahhoz, hogy az energiaellátás fokozatosan környezetbaráttá váljon.

Az Európai Bizottság nem véletlenül tett arra javaslatot, hogy a földgázt és a nukleáris energiát is foglalja magába a zöld taxonómia, azaz az a dokumentum, amely megmondja, hogy az Unión belül mi számít zöld energiaforrásnak, és mire lehet ezen az alapon zöld támogatást kérni.

A téma már csak azért is sürgető, mert attól, hogy bár az orosz-ukrán háború van a középpontban, a klímaváltozás még ugyanolyan sürgető maradt, és szükség van a zöld átállásra.

A globális felmelegedés katasztrofális következményeinek minimalizálása érdekében az emberiségnek a globális átlaghőmérsékletet az iparosodás előtti átlaghoz képest 1,5 Celsius-fokos küszöb alatt kell tartania. Ennek eléréséhez elengedhetetlen, hogy az energiatermelés 2050-re elérje a nulla kibocsátást. Korábbi tanulmányok kimutatták, hogy a nap- és szélerőművekkel képesek lehetünk 80 százalékkal csökkenteni a kibocsátást. Csakhogy a 80 százalék nem elég, a 20 százalékos szakadékot is el kell valahogy érni – erről olvassa el a részleteket korábbi cikkünkben.

  S.Rita
Bejegyzés megosztása
Ajánlott cikkek
Iratkozz fel hírlevelünkre!
©2023 NRGREPORT, Minden jog fenntartva.