Az a jelenlegi nyomás, miszerint a következő három-négy évben több energiát kell találnunk, a tőkepiacok zavarával egybevéve, jelentősen lelassítja az energiaátátállást – mondta el Lord Stern, a London School of Economics (LSE) professzora a londoni Energy Intelligence Forumon.
Lord Stern szerint ez a küzdelem jó néhány évre lelassítja az energiaátállás ütemét, de elemzése szerint ez majd idővel újra lendületbe jön.
Úgy gondolom, hogy ha három, négy, öt vagy még több évet nézünk előre, akkor a folyamat felgyorsul” – mondta el az LSE közgazdasági és kormányzati professzora.
A jelenlegi válság arra késztetett néhány megfigyelőt, hogy azt sugallja, hogy az úgynevezett energiahármas három eleme – a megfizethetőség, a fenntarthatóság és az ellátás biztonsága – a jelenlegi körülmények között összeegyeztethetetlen.
Stern, az éghajlatváltozás gazdaságtanáról szóló 2006-os Stern-jelentés vezető szerzője szerint „a jólét és mellette a környezetvédelem közötti versenyfutás egy ’hamis lóverseny’ „.
„Ha az egyiket elbukjuk, a másikat is elbukjuk. … Úgy gondolom, hogy ez egy olyan időszak, amikor a három fronton csak egyszerre haladhatunk előre” – foglalta össze a szakértő.
Stern szerint fontos különbséget tenni az energiaválságra adott „valódi” azonnali válaszok és az olyan válaszok között, amelyek „a későbbiekben megfeneklett vagyontárgyakat és érdekeltségeket hoznának létre”.
Elismerte, hogy a következő öt évben több olajra és gázra lesz szükség az Oroszország ukrajnai háborúja miatt keletkezett ellátási rés kitöltéséhez.
De úgy vélte, hogy a szénhidrogének iránti kereslet 10-15 éven belül csökkenni fog az alternatív energia- és áramforrások növekedése miatt.
A kihívás az, hogy a tiszta olcsóbb legyen, mint a nem-tiszta” – mondta el a nehézség lényegét a professzor.
A hatékonyság és a kereslet csökkentésére irányuló egyéb erőfeszítések felkarolása Európában hosszú távú változásokat idézhet elő a fogyasztási szokásokban, mint ahogyan az 1970-es évek olajválságának idején is történt.
Azt hiszem, az emberek felismerik, hogy a bizonytalanság nagymértékben csökkenthető, ha sokkal inkább a megújuló energiaforrásokra térünk át, és sokkal hatékonyabbá tesszük az energiafelhasználást”.
Stern elmondta, a 2006-os jelentés még alábecsülte azokat a kockázatokat, amelyek az éghajlati válság következtében felléphetnek: „Ma már eleget tudunk ahhoz, hogy felismerjük, hogy számos éghajlati kockázat potenciálisan nagyon komoly”.
Kritizálta azokat a gazdasági elemzéseket és modelleket, amelyek a politikai döntéshozókat tájékoztatták, és amelyek lekicsinyelték a kockázatokat.
Stern több „piaci kudarcot” is megjelölt, és többek között az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére, a szén-dioxid-árképzés bevezetésére, a kutatás és fejlesztés előmozdítására, valamint a termékekre és az emberi egészségre vonatkozó szabványok kidolgozására szólított fel.
Az éghajlatváltozás kezelésének kudarcai közül sok a tőkepiacokhoz és azok korlátaihoz kapcsolódik, amikor a probléma kezeléséről van szó – mondta.
Kritikus tényező a nagyszabású, alacsony költségű finanszírozás biztosítása az alacsony szén-dioxid-kibocsátású átállás finanszírozásához, különösen a fejlődő országokban.
A finanszírozás kulcsfontosságú téma lesz az ENSZ közelgő egyiptomi éghajlat-változási konferenciáján, ahol Stern társelnökként részt vesz egy olyan ülésen, amely az ilyen pénzeszközök áramlásának ösztönzésére keres majd módot.
A COP27 konferencia észak-afrikai helyszínét tekintve az ENSZ-tárgyalások az alkalmazkodásra és az ellenálló képességre is összpontosítani fognak, mondta Stern, kiemelve Egyiptom napenergia-potenciálját. A szakértő szerint Egyiptom átalakítási törekvései jó irány.
fotó: kleinmanenergy.upenn.edu
Takács Csongor
