Elutasította a svájci legfelsőbb bíróság szerdán Horvátország kérelmét, hogy helyezze hatályon kívül azt a Zágrábra nézve kedvezőtlen döntést, amelyet Ivo Sanader volt horvát kormányfő korrupciós ügyében hozott 2016-ban a genfi Nemzetközi Kereskedelmi Jogi Bizottság (UNCITRAL).
A horvát kormány még 2014 elején fordult nemzetközi döntőbírósághoz. A horvát kormány ugyanis azzal vádolta a Molt (2013, USKOK), hogy az korrupció révén szerezte meg az INA irányítását, elmaradtak a részvényesi szerződésben vállalt, a horvát olajfinomítókban eszközlendő Mol-befektetések, és a magyar befektető megsértette a kereskedelmi társaságokra vonatkozó horvát törvényeket.
A Mol a vádakat visszautasította, leszögezve, hogy soha nem korrumpáltak egyetlen politikust sem, nem adtak kenőpénzt az INA irányítási jogainak megszerzéséért. Nyilatkozataikban mindvégig annak adott hangot, hogy Horvátországban a masszív bürokrácia és a helyi politikai érdekek hátráltatták az üzleti terveket, és közben egyre több pénzt kellett az INA-ba fektetni, hogy az hatékonyan tudjon működni.
A MOL 2013 végén nemzetközi választottbírósági eljárást kezdeményezett a horvát kormány ellen horvátországi befektetéseinek védelmében a washingtoni Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központjánál (ICSID) .
2014-ben ugyanebben a tárgyban Horvátország 2014-ben az ENSZ Nemzetközi Kereskedelmi Jogi Bizottságához (UNCITRAL) fordult.
A MOL-INA pereskedés már 11 éve zajlik (ha az első Sanaderes vádemelésről számoljuk). Az elmúlt évtized során több fórum is a MOL álláspontját fogadta el és adott helyt a magyar vállalat érveinek. Nemrég arról is beszámoltunk, hogy 2022 júliusában a Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központja (ICSID) is a MOL javára döntött: úgy ítélték meg, nem megalapozottak Horvátország vesztegetéssel kapcsolatos állításai, amellyel az INA horvát energiavállalatban való tulajdonszerzést követően a MOL-t megvádolta. Vagyis mivel Horvátország nem tudta bizonyítani a korrupciós vádakat, és az ügy koronatanúja hiteltelen, az ICSID egyértelmű döntés hozott a: nem történt korrupció.
A svájci bíróság -a washingtoni testülethez hasonlóan – szintén a „koronatanú” hiteltelenségébe kapaszkodott bele. Emlékeztetőül: most már csak a Zágráb Megyei Bíróság ragaszkodik a tanujához, amit legutóbb még a Választott Bíróság is hiteltelennek minősített. A Mol csalódott is volt afelől- akkor 2020 januárját írjuk – hogy a Bíróság nem akarja ezt tudomásul venni, pedig egyértelműen kimondták: nem bizonyítható, hogy MOL bűncselekményt követett volna el.
A 2017-es genfi döntőbíróság Horvátországnak a vesztegetésre, a társaságirányításra, valamint a 2003-as részvényesi megállapodás állítólagos megszegésére vonatkozó valamennyi kérelmét szintén elutasította.
Előtte pedig -2015-ben -a horvát alkotmánybíróság is hatályon kívül helyezte azt az Ivo Sanader volt horvát miniszterelnök büntetőügyében hozott ítéletet, amely szerint a korábbi miniszterelnök kenőpénzt fogadott volna el az INA-val kapcsolatban. A bíróság akkor is több, súlyos eljárási hibát jelzett és a bírósági eljárás újrakezdésére kötelezte a zágrábi megyei bíróság.
A mostani ítélet hasonlóképp fogalmaz:
…nem tudjuk elfogadni a felperes azon kategorikus állítását, hogy a Horvát Köztársaság Legfelsőbb Bíróságának 2021. július 7-i ítélete olyan bizonyíték, amely elegendő lenne ahhoz, hogy a választottbíróság megállapítsa, hogy a Mol és a horvát állam közötti megállapodások korrupt jellegűek voltak„.
Hernádi Zsolt, MOL elnök tavaly az ATV-nek adott nyilatkozatában így összegezte az eseményeket és hogy mindez azért történhetett meg velük Horvátországban, mert
…egyrészt Sanadert akarták kivonni a forgalomból, másrészt az INA haszonélvezői azt látták, hogy egyre kevesebb esik le nekik, mióta a MOL átvette az INA-t. 300 millió dollárral kevesebbért működött tovább az INA, miután a MOL átvette. Ez a két szál ért össze, újra a saját kezükbe akarták venni az INA-t, és ehhez kriminalizálni kellett ezt a folyamatot.”
2003: Mol 2003-ban megvásárolta az INA horvát olajipari vállalat 25 százalék plusz egy részvényé t. A vállalat 2008 végén további 22,15 százalékot vásárolt, és megegyezést kötött a horvát kormánnyal az irányítás átvételéről is. A Mol ezt követően további részvényeket szerzett a piacon, és jelenleg 49,08 százalékos részesedéssel rendelkezik a horvát olajvállalatban. 2011: 2011-ben a horvát korrupció elleni speciális ügyészség, az USKOK vádat emelt Ivo Sanader volt horvát miniszterelnökkel szemben a Hernádi Zsolt részéről történt megvesztegetés gyanúja miatt. A Központi Nyomozó Főügyészség 2011 júliusában rendelt el nyomozást az ügyben ismeretlen tettes ellen. A főügyészség megállapította, hogy a MOL érdekében és vezetői részéről bűncselekmény nem valósult meg , ezért a nyomozást bűncselekmény hiányában megszüntette. 2013: Az USKOK 2013-ban a Mol elnök-vezérigazgatót is meggyanúsította . A vádakat a MOL és Hernádi Zsolt azonnal visszautasította, leszögezve, hogy soha nem korrumpáltak egyetlen politikust sem, nem adtak kenőpénzt az INA irányítási jogainak megszerzéséért. A MOL 2013 végén nemzetközi választottbírósági eljárást kezdeményezett a horvát kormány ellen horvátországi befektetéseinek védelmében a washingtoni Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központjánál (ICSID) . 2014: Ugyanebben a tárgyban Horvátország 2014-ben az ENSZ Nemzetközi Kereskedelmi Jogi Bizottságához (UNCITRAL) fordult. 2015: a horvát alkotmánybíróság súlyos jogsértések miatt hatályon kívül helyezte az Ivo Sanader elleni első- és másodfokú elmarasztaló ítéleteket és új eljárás lefolytatására utasította a zágrábi megyei bíróságot. 2016: decemberben az UNCITRAL ítéletet hozott. A választottbíróság szerint Horvátország nem tudta bizonyítani a korrupciós vádakat, az ügy koronatanúja pedig teljesen hiteltelen. 2018: újabb büntetőper indult Zágrábban , egyesítették Ivo Sanader és Hernádi Zsolt elleni eljárásokat. 2019: decemberben az első fokon eljáró Zágrábi megyei bíróság elmarasztalta Ivo Sanadert és Hernádi Zsoltot. 2021: az év októberében a horvát legfelsőbb bíróság megerősítette a Zágráb megyei bíróság elsőfokú elmarasztaló ítéletét Ivo Sanader volt horvát kormányfő és Hernádi Zsolt egyesített perében. Az elítéltek védői panaszukkal ismét a horvát Alkotmánybírósághoz fordultak. 2021 decemberében a kormány bejelentette, hogy Horvátország a Svájci Szövetségi Legfelsőbb Bírósághoz fordul, kérve a genfi Nemzetközi Kereskedelmi Jogi Bizottságnak (UNCITRAL) 2016-os, Zágrábra nézve kedvezőtlen, ítéletének felülvizsgálatát. 2022. július 5-én az ICSID az olajtársaság számára kedvező ítéletet hozott a Horvát Köztársasággal szemben még 2013 végén indított eljárásban, amelyet a Mol azért kezdeményezett, mert Horvátország több ízben megsértette a felek között 2009-ben megkötött, elsősorban a gázkereskedelmet szabályozó szerződéseket, valamint a azt is kimondta: nem megalapozottak Horvátország vesztegetéssel kapcsolatos állításai. 2022 október 12. A MOL Budapesti Értéktőzsde (BÉT) honlapján tájékoztatást tett közzé arról, hogy a Svájci Szövetségi Legfelsőbb Bíróság döntésében elutasította Horvátország felülvizsgálati kérelemét, és 250 ezer svájci frankot ítélt meg a Mol javára.Az alábbi áttekintésben sorra vesszük a MOL-INA ügy főbb pontjait:
NRGreport
