A ki lehet a felelős az Északi Áramlat gázvezetékeken a közelmúltban történt robbanásokért című vitát kommentálva, Vlagyimir Putyin elnök azt mondta, hogy „kétségtelen, hogy ez egy nemzetközi terrorcselekmény volt”. Október 12-én az orosz energiahét konferenciáján úgy nyilatkozott, hogy azok a felelősek, „akiknek célja Oroszország és Európa kapcsolatának teljes megszakítása”, és piacának ellenőrzése alá vonása. Lengyelországot, Ukrajnát és az Egyesült Államokat nevezte meg az Északi Áramlat vezetékek megsemmisítésének haszonélvezőiként.
A héten a Barátság-vezetéken keresztül Európába irányuló orosz nyersolajszállítások is megsínylették a helyzetet, most a Lengyelországba és Németországba az északi, Szlovákiába, Magyarországra és a Cseh Köztársaságba pedig a déli szakaszon keresztül a napi 1 millió hordónyi kőolajvezeték lengyel szakaszán észleltek szivárgást.
Lengyel tisztviselők később azt mondták, hogy a szivárgást nem szándékos sérülés, hanem a két vezeték egyikének nyomáscsökkenése okozta. Források azonban úgy vélik, hogy az incidens egy újabb lépés lehet a hibrid energiaháborúban. „Két-három nap múlva meglátjuk. Ha a lengyel oldalon nem indul újra az ellátás, akkor egyértelműen politikai indíttatású lépésekről van szó” – mondja egy iparági forrás.
A feszültséget tovább szította, hogy Putyin aláírta azt a határozatot, amely megfosztja az Exxon Mobilt az orosz csendes-óceáni talapzaton lévő Szahalin-1 projekt üzemeltetői jogától.
Az Egyesült Arab Emírségek elnöke, Mohammed bin Zayed al-Nahyan sejk nemrég Oroszországba látogatott. Putyin Szentpéterváron fogadta őt, aki Recep Tayyip Erdogan török elnökkel is találkozóra készült. Mindkét külföldi vezető valamiféle közvetítői szerepben serénykedett, bár a megoldás még a láthatáron sincs, így reményről egyelőre nem beszélhetünk.
Putyin ragaszkodik hozzá, hogy Oroszország tettei és döntései senki ellen nem irányulnak, és ők bizony nem fognak senkinek problémát okozni.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője már ennél egyértelműbben fogalmazott. Szerintük a zűrzavart az amerikaiak okozzák.
Az orosz Biztonsági Tanács október 10-i ülésén Putyin azt mondta, hogy a krími hídnál október 8-án történt robbantást az ukrán különleges szolgálatok szervezték.
Elmondta, hogy az ukrán különleges szolgálatok más hasonló cselekmények elkövetésére is kísérletet tettek, többek között rakéta- és tüzérségi csapásokat mértek a zaporizzsjai atomerőműre, és felrobbantották a nagyfeszültségű vezetékeket az oroszországi kurszki atomerőműben.
Számos más terrortámadás és hasonló bűncselekmény elkövetésére irányuló kísérlet történt országunkban a villamosenergia-termelő és gázszállítási infrastruktúra létesítményei ellen, beleértve a Török Áramlat gázvezetékrendszer egy szakaszának felrobbantására tett kísérletet” – mondta Putyin. Részleteket nem árult el.
Megjegyezte azt is, hogy az orosz képviselők bezzeg nem vehetnek részt az Északi Áramlat gázvezetékek robbantásának kivizsgálásában.
Az orosz robbantások célpontja volt az ukrán energetikai infrastruktúra is. Ukrajna áramkimaradásokkal néz szembe, és közölte, hogy leállítja az Európába irányuló villamosenergia-exportot.
Putyin aláírta azt a rendeletet, amely a Szahalin-1 projekt irányítását az Exxonról a Rosznyeftre ruházza át.
A rendelet egy új, orosz bejegyzésű üzemeltető társaság létrehozását is előírja a Szahalin-1 termelésmegosztási megállapodás (PSA) számára – hasonlóan ahhoz a lépéshez, amelyet korábban a Szahalin-2 projekt esetében tettek.
Eddig az Exxon volt a Szahalin-1 kizárólagos üzemeltetője – egy bermudai székhelyű üzemeltető társaságon keresztül -, és 30%-os részesedéssel rendelkezik a projektben.
Putyin utasítása szerint a Szahalin-1-nél végrehajtott változtatásokra azért volt szükség, hogy kezeljék „az Orosz Föderáció nemzeti érdekeit és gazdasági biztonságát fenyegető veszélyeket, amelyek abból erednek, hogy egyes külföldi jogi és magánszemélyek megsértették a PSA szerinti kötelezettségeket”.
A külföldi partnereknek egy hónap áll majd rendelkezésükre, hogy megerősítsék, a projektben jelenleg meglévő részesedésüknek megfelelő részesedést szeretnének-e az új üzemeltető társaságban. Az Exxon ezúttal nem pályázhat a kizárólagos üzemeltetői szerepre.
Ha a külföldi befektetők úgy döntenek, hogy a jövőben nem kívánnak részt venni a Szahalin-1-ben, az orosz kormány felbecsüli a részesedések értékét, és eladja azokat egy orosz szervezetnek.
Emlékeztetőül: az ExxonMobil az elsők között volt, akik felléptek az oroszországi támadások ellen.
Még idén március 1-jén jelentette be az ExxonMobil hogy válaszul Oroszország ukrajnai katonai akciójára „megkezdjük a működés leállításának folyamatát, és lépéseket dolgozunk ki a Szahalin-1 vállalkozásból való kilépésre”.
Akkor így fogalmaztak: „A műveletek megszüntetésére irányuló folyamatot gondosan kell irányítani és szorosan össze kell hangolni a társvállalkozókkal annak érdekében, hogy a folyamat biztonságosan végrehajtható legyen… A jelenlegi helyzetre való tekintettel az ExxonMobil nem fog új fejlesztésekbe befektetni Oroszországban”.
A „műveletek megszüntetése”, mint kiderült, a termelés leállítását jelentette, és nem az üzemeltetési felelősség átadását valamely vegyesvállalati partnernek.
Augusztus 3-án, a 2022. június 30-án véget ért negyedéves időszakra vonatkozó 10Q formanyomtatvány szerinti jelentésében az ExxonMobil azt írta, hogy „jelenleg a Szahalin-1 üzemeltetési tevékenységének egy másik félre történő átadásával foglalkozik”. Ezt a felet nem nevezték meg.
A japánok viszont még a múltkor is kitartottak a Szahalin-2 mellett, és szinte biztos, hogy most is így tesznek majd. Augusztus végén Japán kérésére Oroszország engedélyezte a Mitsubishi Corp és a Mitsui & Co kereskedelmi vállalatoknak, hogy megtartsák tulajdonrészüket a Szahalin-2-ben.
fotó: nordstream2.com
Takács Csongor
