„Ha semmi sem változik, nem látom, hogy az árak 2026 előtt a normális szintre csökkennének” – mondta Mikhelson a moszkvai Russian Energy Week konferencián.
A fejlesztési szakaszban lévő projektek, amelyek beindítását 2023-25-re tervezik, még csak megközelítőleg sem fedezik a piaci hiányt – mondta el a vezető.
A szűkös piac némi enyhülését hozhatják a katari bővítési tervek, de ez csak 2025 végén vagy 2026-ban várható.
Mikhelson szerint Európa a következő években 60-70 millió tonna/év LNG-hiánnyal szembesülhet, ha az orosz vezetékes gázexport a 2021-es szinthez képest évi 100 milliárd köbméterrel csökken, szemben az idén várható 50 milliárd köbméteres csökkenéssel.
Mikhelson a Kremlhez hasonlóan a rekordmagas gázárakat annak tulajdonította, hogy Európa túlzottan támaszkodik a megújuló energiaforrásokra, és nem fektet be eléggé a hagyományos energiaforrásokba.
A Covid-19 járvány egy másik tényező volt, amely késleltette az új LNG-projektekbe történő beruházásokat – mondta el a Novatek vezetője.
A hiány fedezésére a kormányoknak valószínűleg arra kellene ösztönözniük ezeket a vállalatokat -ahelyett, hogy a vállalatok váratlan nyereségét vennék el- hogy olyan LNG-projektekkel kapcsolatos beruházási döntéseket hozzanak, amelyek növelhetik a kínálatot – mondta Mikhelson.
Kritizálta továbbá az EU által az árak növekedésére válaszul javasolt gázárplafont is.
A Novatek fenntartja ambiciózus LNG-bővítési terveit az orosz Északi-sarkvidéken, abban a stratégiai térségben, ahol azonban az állami Gazprommal versenyez az erőforrásbázisért.
Oroszország egyetlen vezetékes gázexportőre és a hazai piac vezető szállítója, a Gazprom az északi-sarkvidéki mezőkről származó vezetékes gázszállításokat helyezi előtérbe, még akkor is, ha néhány éven belül elveszítheti az európai piacot, valamint az etánban gazdag gáz pénzzé tételét célzó petrolkémiai projekteket.
A Novatek úgy véli, hogy a Jamal– és a Gydan-félsziget sarkvidéki erőforrásainak elsősorban az LNG-exportprojekteket kellene táplálniuk, mivel Oroszország 2035-ig akár évi 140 millió tonnát szeretne exportálni, szemben a 2021-es mintegy 30 millió tonnával.
Leonyid Mikhelson (wiki)
A Novatek azt tervezi, hogy az Arctic LNG 2 projektjének 2026-os beindításával mintegy 20 millió tonna/év mennyiséggel bővíti a kínálatot. Emellett 2023 első felében végleges beruházási döntést kíván hozni az évi 5 millió tonnás Obszkij LNG-ről, és folytatja az Arctic LNG 1 projekt feltárását, amely az évtized végéhez közeledve szintén évi 20 millió tonnát jelenthet. A Novatek szerint az Északi-sarkvidéken található zászlóshajójának számító Jamal LNG-üzem idén várhatóan rekordmennyiségű, 21 millió tonnát fog termelni.
Az LNG előnyeiről szólva Mikhelson elmondta, hogy a Jamal-félszigetről Nyugat-Európába irányuló LNG-szállítások működési költségei alig haladják meg a 40 dollárt ezer köbméterenként, míg a Jamalról Nyugat-Európába irányuló vezetékes gázszállítások működési költségei 70 dollár/köbméter körül mozognak, ami csak valamivel alacsonyabb, mint a Jamal LNG Kínába irányuló szállításának költsége, azaz 75 dollár/köbméter.
A Gazprom gyakran kritizálja a Novateket, amiért felesleges konkurenciát teremt a csővezetékes gázexportjával szemben Európában, és rámutat arra, hogy a csővezetékes gázzal ellentétben az LNG-t nem terheli exportvám, így nem járul hozzá az állami költségvetéshez, ha külföldre kerül.
Csongor Takács
