A Portfolio Budapest Economic Forum konferenciáján többek között Hernádi Zsolt a Mol elnök-vezérigazgatója is beszédet mondott „A jövő energiája, az energia jövője” témakörben. A szakember a jelenlegi gazdasági és politikai helyzetet elemezte a beszédében.
A Mol-vezér előadásának elején az elmúlt időszak politikai is gazdasági eseményeiről beszélt. Hernádi véleménye szerint a válság “pofán vágta” Európát. Elmondása szerint a politika irányítja a gazdaságot és nem az üzleti döntések. A vezérigazgató szerint:“A politika és a geopolitika ördögszekerén utazik az üzlet.”
A hosszú távú gazdasági döntéseket rövid távú politikai érdekek irányítják, és ez nem ideális Hernádi szerint.
El kell szakadnunk attól a képzettől, hogy az energia olcsó. Ez egy fájdalmas és hosszú folyamat lesz, amit mindenki érezni fog a termelő társaságoktól a lakosságig.
A világ amit eddig ismertünk nem fog többet visszatérni Hernádi állítása szerint. Szeptember 27-én az Északi Áramlat felrobbantásával az egész eltörött, elértünk arra a pontra, ahonnan nincs visszaút -fogalmazott a MOL-vezér. Hosszú távú hatásai lesznek világgazdaságra a koronavírus-válságnak, a kétpólusú rendszer kialakulásának, az energiaválságnak és a háborúnak. Trump vámháborúja és a COVID-járvány is rásegített a kétpólusú világrend kialakulására. A háború miatt Oroszország Kínához sodródik, és ez még komoly problémát jelenthet a jövőben Európának. A világrend nem gazdasági, hanem politikai érdekek és döntések folyamán alakult.
Európai szankciók határozzák meg a kontinens gazdasági jövőjét, amerikai szankciók határozzák meg, hogy amerikai cégek hova, mikor, mennyit fektethetnek be. A kormányzati döntések felülírják a piac mindenféle logikáját.
Hernádi szerint, már rég felhívták a döntéshozók a figyelmet az orosz energiafüggőségre.
A függőség nem hogy mérséklődött volna, de még jelentősebb is lett a kontinensen.”
A korábbi világ, amiben az orosz energiaforrás olcsó és megbízható megszűnt, most a háború és a szankciók miatt, az eddig érkező földgáz 39 százalékát, a kőolaj 27 százalékát és a dízeltermékek 10 százalékát kéne pótolni valamilyen módon. Új lehetőségeket kell találni, de a tengeren szállítható olaj és LNG is problémákat vetnek fel. jövőre hiányozni fog a rendszerből 35-40 milliárd köbméter földgáz. Hernádi hangsúlyozta:
Nem az idei tél lesz a probléma hiszen idén még jön az orosz gáz, a jövő tél lesz a probléma.
A földgáz egy komplexebb probléma, amit nem lehet megoldani egyik pillanatról a másikra, azonban a kőolajban és a dízelben könnyebb a helyzet. Az orosz energiatermékeknek alternatívát kell keresni és meg kell kezdeni a vonatkozó beruházásokat, kérdés viszont, hogy ezek milyen árral járnak.
Hernádi szerint a zöld átállást megállította a jelenlegi helyzet. A német kormány újra indítja a szénerőműveket, nő a szén import és nő a tűzifa értéke a franciáknál.
A vezérigazgató szerint három pillérje van a megoldásnak:
Hernádi szerint el kell fogadni, hogy az energia nem olcsó, takarékoskodni és spórolni kell.
A hosszú távú megoldást a megújuló energia jelenti, de a szakember szerint Magyarországnak egy évnyi GDP kéne ahhoz, hogy a teljes gazdaság átálljon megújuló energiára.
Fontos, hogy visszatérjünk a józan ész politikájához. Térjünk vissza arra, hogy ne csak a geopolitika, de az üzleti racionalitás is helyet kapjon annál az asztalnál, ahol ezeket a hosszú távú, meghatározó döntéseket hozzák”– emelte ki az előadás végén Hernádi.
fotó: Mol
NRGreport
