A hírekben szinte másról sincsen szó, csak az energiaválságról. Arról azonban kevesebb szó esik, hogy milyen – közel sem magától értetődő – praktikákkal védekezhetünk az elszálló rezsiárak, különösen a fűtésköltségek ellen. Ezzel kapcsolatban hoztunk most néhány tippet.

Rengeteg alkalommal, számtalan módon jön szembe velünk manapság a közelgő tél, és a hozzá kapcsolódó „energia-félelmek” szinte végeláthatatlan halmaza.

Természetesen nem csak a magyar sajtó, de a nemzetközi portálok és magazinok is tucatszám közlik a cikkeket, elemzéseket arról, hogy mennyire drága lesz Európában és Magyarországon ezen a télen az energia, első helyen természetesen a lakossági földgáz és a villanyáram. Az írások többségének a megközelítése azonban a tőzsdei gázárakról, a gázvezetékek problémáiról, valamint nagy geopolitikai „sakkjátszmákról” szól.

Ezek rendkívül izgalmas trendek és kérdések ugyan, ám az átlagpolgár számára kimondottan sok kérdést hagynak nyitva.

Lesz elegendő földgáz idén télen?

Vegyük csak a két legfontosabbat. Az első, hogy lesz-e egyáltalán elegendő földgáz a vezetékekben és a tározókban, lesz-e elegendő üzemanyag a töltőállomásokon (az elmúlt hetekben, hónapokban itthon és Európa-szerte láttunk ellátási problémákat), illetve minden rendben alakul-e a villanyáram ellátással.

Ez utóbbi kapcsán érdemes megjegyezni, hogy a szaldó-elszámolás ideiglenes felfüggesztése azt is megmutatta, hogy a hazai áramhálózattal is vannak rendszerszintű gondok, így nagyon nehéz megmondani, egy hideg tél alkalmával például lesznek-e fennakadások.

Valószínűleg azért marad elegendő energia a földgáz üzemű fűtő-, és áramtermelő erőműveknek szükség esetére, de ha nagyon hideg lesz a tél, akkor a szezon végére nagyon lefogyhatnak a tartalékok, illetve, ha lesz is gáz, várhatóan az elmúlt hetek árcsökkenése ismét emelkedésbe válthat.

Ha lesz is energiahordozó, az mennyibe fog kerülni?

 A második probléma a fentinél is nyilvánvalóbb. Elég, ha rápillantunk az augusztusi vagy a szeptemberi fogyasztásunkat tartalmazó villany-, és gázszámlára. E téren természetesen „tele van a padlás” a jobbnál-jobb tippekkel és kényszerű megoldásokkal, melyek a fogyasztást hivatottak csökkenteni.

Négy – nem annyira triviális – tipp a fűtésköltség csökkentésére

Az alábbiakban ezúttal összefoglalunk néhány olyan takarékossági tanácsot, amely túlmegy az olyan neten és a tévében terjedő furcsaságokon, amikor egyesek a legkülönfélébb praktikákkal próbálják csökkenteni az otthonuk téli energiaigényét.

Nyilvánvalóan túl szeretnénk lépni a „csavarja le a fűtést három fokkal”, „szigetelje le az ablakokat”, vagy „húzzon jó meleg papucsot” típusú tippeken; és néhány nem magától értetődő megközelítést felvillantani az alábbiakban.

1, A meleg felfelé száll!

Családi házak esetén nyilvánvalóan sokkal nagyobb a mozgásterünk arra, hogy spóroljunk az energiával. Sokan ismerik az elvet, mégis kevesen figyelünk oda a gyakorlatban arra, hogy otthonaink plafonja felett milyen mennyiségű és minőségű szigetelést alkalmazunk. A tetőteres házakban sokkal nehezebb dolgunk van, hiszen a kész burkolat alatt vannak a szigetelések, így azok kiegészítése, megnövelése nem mindig egyszerű, bár itt sem reménytelen.

Az esetek többségében ugyanakkor egy viszonylag jól megközelíthető padlásterünk van, amelynek leszigetelése – az esetek többségében – jóval egyszerűbb, mint gondolnánk! Amennyiben a padlásterünk jól hozzáférhető, úgy csupán annyit kell tennünk, hogy a por nagy részét feltakarítjuk és néhány bálányi – viszonylag olcsó – kőzetgyapotot vagy üveggyapotot leterítünk a födémre (maszkban, kesztyűben, mert az anyag pora nagyon irritálja nyálkahártyát). Lehetőség szerint legalább két rétegben görgessük fel a szigetelőanyagot, átlósan egymásra helyezve a „csíkokat”. Majd fedjük olcsó filccel a „művet”, mert ha nagyon porosodik, akkor látványosan csökken a szigetelőképessége.

Kényelmesebb megoldás, ha kihívunk egy céget, és az úgynevezett poliuretán habos szigeteléssel (fújható habos tetőszigetelés, PIR habos, PUR habos, vagy megszilárduló habos szigetelés) telefújatjuk a padlásteret. Ez drágább a „maszek” megoldásnál, négyzetméterenként átlagosan 8-10 ezer forinttal számolhatunk, de manapság, ha érdemben a rezsicsökkentett gázmennyiség felett lennénk, még így is egy szezon alatt megtérül ez a beruházás. (Egy kisebb padlásteret jellemzően tehát fél-egymillió forintért szigetelnek le.)

És most jön a lényeg: mivel a fizika törvényei szerint a meleg levegő mindig felfelé száll, azaz a fűtött lakásban a lábunknál lesz a leghidegebb, a plafon alatt pedig a legmelegebb a levegő. Ez azt jelenti, hogy a födém 10-15 centis leszigetelésével akár még 30-50 százalékkal is csökkenthetjük a fűtési energiaigényünket!

E látványos spórolás miatt társasházi lakások esetén sem ördögtől való, hogy egy-egy kritikus helyiségben például a nappaliban vagy a hálóban egy gipszkarton álmennyezet mögé, 5-10 centiméteres szigetelést felhelyezzünk. Különösen olyan lakásoknál van ennek értelme, ahol a fölöttünk lévő rész fűtetlen, és persze, ha egyedileg mérhető a fűtési hőmennyiség.

2, Gázzal fűtsünk vagy villannyal?!

Akár lakásban, akár házban él valaki, egyre gyakoribb, hogy hűtő-, fűtő klímával egészítjük ki nem csak ősszel és tavasszal, de télen is a fő fűtési módot. Elméletben nem spórolunk sokat a rezsicsökkentés alá nem eső áram és gáz esetén. Ugyanis a bő 70 forintos nem támogatott lakossági áramár és a 750 forintos gázár között energia tartalmat tekintve nincsen különbség. A 750 forintos köbméterenkénti gázár energiaértékre számítva körülbelül 10,5-szerese a 70 forintos villanyáram árnak.

Ebből az következne, hogy villannyal fűteni ugyanannyiba kerül, mintha gázzal tennénk ezt. Ez azonban több okból sincs így. Egyfelől mind a gázszámla, mind a villanyszámla tartalmaz rezsicsökkentett és nem rezsicsökkentett árú energiát is. Teljesen egyéni tehát, hogy kinek és meddig éri meg gázzal, és melyik családnak mikor éri meg árammal fűteni. Ezt egyedileg szükséges kiszámolni, vagy legalább netes kalkulátorokkal megbecsülni.

Fontos továbbá, hogy egy gázkonvektor, egy régi gázkazán, egy modern kondenzációs cirkó, valamint egy újfajta inverteres klímaberendezés fűtési hatékonysága is más és más. Ha mind klímával, mind gázfűtéssel (vagy fatüzeléses fűtéssel) rendelkezünk, akkor úgy járunk a legjobban, ha a gázfűtés esetén igyekszünk a rezsicsökkentett mennyiségig hónapról-hónapra szinte teljesen kihasználni a lehetőségeinket. Ezután csak akkor rásegíteni árammal a fűtésre, ha a kedvezményes gázmennyiséget már az adott hónapban elfűtöttük.

Egészen más viszont a helyzet, ha van napelemünk, hiszen ilyen esetben feltehetően „felesleges” árammennyiséggel is rendelkezünk, többlet termelésünket ugyanis csak töredék áron veszik tőlünk vissza. Így jobban járunk, ha a napelemünk teljes éves termelését kihasználjuk, azaz minél többet fűtünk klímával, vagy más elektromos fűtőkészülékkel a szezonban. Ha azonban e-autót töltünk otthon, vagy nincsen szaldó elszámolásunk (például az újabb, pályázaton nyert napelemek esetén), akkor le kell üljünk az Excel vagy a kockás füzet elé, és egyedileg kell megbecsülni, hogy a 70 forintos árammal vagy a 750 forintos gázzal járunk-e jobban.

3, Különbség van meleg és meleg között!

Természetesen nem csak a gázfűtés vagy a villanyfűtés kérdése merül fel. Hanem például, hogy a meleg-érzetünk mértéke pszichikai tényezőktől is függ. Így például egy meleg vörös fényű kvarclámpa, egy sötétvörösen izzó, világítva sugárzó fűtőkészülék, egy igazi kandalló a forró parázs látványával, vagy akár egy modern vörös LED-es díszkandalló is emelheti a komfortérzetünket. Ettől még a nappaliban 19 fokban nem lesz melegünk, de érdemes kipróbálni, mennyit számít egy ilyen kis apróság a nappaliban.

Az igazi persze az, ha – lehetőség szerint – beszerzünk egy hagyományos kályhát vagy kandallót, ha kertes házunk van, és akár csak a hideg estéken egy kis hangulat elemként kiegészítő fűtést alkalmazunk. Eközben megnézhetjük, hogy sikerül-e valamit faragni a gáz, vagy a villanyfogyasztásunkon. Kiegészítésként érdemes elmondani, hogy a mai mázsánként hatezer forintos tűzifa idején azt ne várjuk, hogy nagyságrenddel olcsóbban fűtünk, mert bár fűtőérték alapon a teljesen száraz, konyhakész fa 150-200 forintból kijön, ha gáz-köbméterre számoljuk át. Ám egy vegyes kazán, egy kandalló vagy egy vaskályha melegének igen nagy része a kéményen át távozik, ezek hatékonysága 70-80 százalék körüli, össze sem hasonlítható egy 100 százalék feletti kondenzációs kazánéval.

4, Nagyon fontos a hőtehetetlenség szabálya

Ha magunk szabályozhatjuk a fűtést akár lakásban, akár házban, akkor kiemelten érdemes szem előtt tartani az alábbi szabályt. E szerint, ha túl nagy egy lakásban a hőingadozás, akkor sokkal több energia szükséges a felfűtéshez.

A legjobb, legegyszerűbb, ha ezt egy példán keresztül szemléltetjük. Amennyiben délután a hazaérkezéskor mondjuk 22 fokot szeretünk tartani, és reggel elinduláskor sem szeretnénk fagyoskodni, akkor kifejezetten rossz megoldás éjszakára, vagy a napközben időszakra, – amikor nem vagyunk otthon – 17 fokig letekerni a fűtést. Ha ugyanis túlzottan lehűl a ház vagy a lakás, majd onnan kell újra magasra emelni a fűtéssel a hőmérsékletet, akkor az sokkal több energia befektetéssel jár, mintha csak egy-másfél fokkal, tehát 20,5-21 fokig engedtük volna vissza a fűtés értékét.

Kép forrása: unsplash