Az Európai Bizottság szerdán szigorúbb jogi korlátozásokat javasolt a levegő szennyezésre vonatkozóan, valamint olyan szabályokat, amelyek értelmében a gyógyszer- és kozmetikai cégek fizetnének a szennyvíz megtisztításáért, mivel részben termékeik miatt következett be minőségromlás.

Az Európai Unió végrehajtó szerve három jogszabályjavaslatot terjesztett elő az egészséget és a környezetet károsító levegő- és vízszennyezés ellen. Ezek között szerepel az a követelmény, hogy 2030-ra az uniós országoknak új, jogilag kötelező érvényű légszennyezési határértékeken belül kell maradniuk, úgy hogy ezek az értékek közelebb esnek majd az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szigorúbb ajánlásaihoz.

A WHO tavaly szigorított a levegőminőségi irányelvein, remélve, hogy ezzel az országokat a tiszta energia felé tereli,  mely segít a szennyezett levegő okozta halálesetek megelőzésében.

A légszennyezés évente 300 000 idő előtti halálesetet okoz Európában. Sinkevicius szerint a szigorúbb uniós szabályok a következő 10 évben 70%-kal csökkenthetik az ilyen halálesetek számát.

A légszennyező anyagoknak – például az iparból származó szálló pornak és a közlekedésből származó nitrogén-dioxidnak – való tartós kitettség cukorbetegséget, tüdőbetegséget és rákot okozhat.

A javaslat 2030-ra levegőminőségi normákat határoz meg, például a finom részecskék több mint felére való csökkentését, és 2050-re a szennyezés nullára csökkentését tűzi ki célul. Azonban ahhoz, hogy életbe lépjenek, az uniós országoknak és az Európai Parlamentnek meg kell tárgyalniuk és jóvá kell hagyniuk a tervezeteket.

Európa levegőminősége az elmúlt évtizedben javult ugyan, de számos országban még mindig túllépik a jelenlegi uniós határértékeket. Az Európai Bíróság többek között Franciaországot, Lengyelországot, Olaszországot és Romániát is felelősnek találta a már törvénytelen mértékű légszennyezésért.

Az új uniós szabályok azt is biztosítanák, hogy a polgárok kártérítést követelhessenek, ha egészségük károsodik az illegális légszennyezés következtében, többek között kollektív csoportos eljárások útján.

Az uniós országok külön-külön határozzák meg, hogyan érjék el a levegőminőségi előírásokat, és hogyan szabják meg az esetleges szankciókat.

Egy másik javaslat szerint az EU-ban a vállalatoknak kellene viselniük a szennyvíz tisztítás bizonyos költségeit, hiszen a költségek és az erőforrások egy része arra irányul, hogy az általuk gyártott termékek által okozott szennyezéstől a szennyvizet megtisztítsák -ez a lépés a gyógyszer- és kozmetikai ipart célozná.

Az uniós javaslat arra törekszik, hogy a szennyvízágazat 2040-re klímasemlegessé váljon, biztosítva, hogy például a biogáz előállítása, vagyis az akkor keletkező esetleges kibocsátás, ellensúlyozza az általa felhasznált energiáét.

A javaslat emellett a felszín alatti vagy felszíni vizekben található ellenőrzött szennyező anyagok listájának bővítésére, valamint a mérgező vagy tartósan megmaradó vegyi anyagok határértékének csökkentésére is törekszik a folyók, tavak és vizes élőhelyek minőségének javítása érdekében.

Kép forrása: pixabay