Több mint 700 ezer elektromos autó akkumulátorát lehetne az innen bányászott lítiummal megépíteni évente. 

Az elektromos autók egyre nagyobb szeletet vágnak maguknak a közlekedés tortájából, ez viszont azzal is jár, hogy egyre több nyersanyagra van szükségünk az autók és azok akkumulátorainak megépítéséhez. Az egyik legkeresettebb, természetesen nem végtelen mennyiségben rendelkezésre álló ilyen nyersanyag a lítium, amit ráadásul nem is túl környezetbarát bányászni.

A lítium elméletben kivezető utat jelenthet a fosszilis tüzelőanyag-termeléstől való függésünkből. A bolygó legkönnyebb ismert fémeként ma már széles körben használják elektromos eszközökben a mobiltelefonoktól és laptopoktól az autókig és repülőgépekig. Kulcsszerepet játszik a zöld átállásban, és egyelőre nem tudunk olyan anyagot, ami helyettesíteni tudná a lítiumot a teljesítmény romlása nélkül az energiatárolásban.

Az elektromos autók a statisztikák szerint 2030-ra az újautó-eladások 60 százalékát teszik majd ki. Az EuroNews cikke szerint 2021 decemberében először adtak el többet az elektromos autókból 18 európai országban a dízelmotoros járművekhez képest. Nyugat-Európában az autóvásárlók 176 000 új elektromos járművet vásároltak ekkor, szemben a 160 000 dízeljárművel. A Tesla Model S akkumulátorához például körülbelül 12 kg lítiumot használnak fel. Bár folynak kutatások az ilyen típusú akkumulátorok kiváltására (nemcsak a lítium felhasználásával kapcsolatos problémák, de a tárolás nehézségei miatt is), egyelőre nincs megfelelő alternatíva.

Nem csoda, hogy Franciaország azt tervezi, lítiumbányát nyit a kereslet kielégítésére: a tervek szerint évente 700 ezer elektromos autó akkumulátorának ellátására alkalmas lítiumbánya nyílik az országban hamarosan.

A projekt a közép-franciaországi Beauvoir kaolinbánya területén fog működni. A telephelyen egymillió tonna lítium található, a fúrási felmérések szerint ez évi 34 000 tonna kitermeléséhez elegendő 25 éven keresztül. 

Az Európai Unió országai jelenleg a lítiumszükségletük nagy részét importálják. Ahhoz, hogy a klímasemlegességet a század közepére elérjük, az EU-nak 2030-ig 18-szor több lítiumra lesz szüksége, mint jelenleg, 2050-re pedig majdnem 60-szor többre. Európának csak egy működő lítiumbányája van, Portugáliában, ami azt jelenti, hogy nagymértékben függ az importtól. Az EU lítiumának 78 százalékát Chiléből importálja, míg az Egyesült Államokból 8, illetve Oroszországból 4 százalék érkezik. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a múlt hónapban azt mondta, hogy „a lítium és a ritkaföldfémek hamarosan fontosabbak lesznek, mint az olaj és a gáz”.

Az új bánya a franciák szerint 2028-ra fog üzembe állni.

A lítiumkitermelés sem oldja meg azonban a klímasemlegesség problémáját, a nyersanyagok bányászata ugyanis talajromláshoz, vízhiányhoz, a biológiai sokféleség csökkenéséhez, az ökoszisztémák funkcióinak károsodásához és a globális felmelegedés fokozódásához vezethet. Az EU jelenleg arról is vitatkozik, hogy a lítiumot veszélyes anyagok közé sorolja-e, ami növelheti majd a francia projekt költségeit.

Kép forrása: commons.wikimedia.org