Egyre több cég foglalkozik az éghajlatváltozás hatásaival, a vezető nagyvállalatok 79 százaléka készít fenntarthatósági jelentést. Ennek ellenére a beszámolók sokszor még mindig nem elég részletesek, és több területen hiányosak a KPMG Survey of Sustainability Reporting szerint. A szén-dioxid-kibocsátás csökkentéséről szóló beszámolók terén előrelépést tapasztalhatunk, más kapcsolódó területeken viszont lassú a haladás. Az ESG társadalmi és irányítási összetevőiről például a megkérdezettek alig fele szolgáltat adatokat. A KPMG úgy látja: a vállalatoknak az elbeszélő jellegű beszámolók helyett inkább adatokkal kéne alátámasztaniuk fenntarthatósági erőfeszítéseiket.
Korábban inkább csak a pénzügyi eredmények mutatták egy-egy cég sikerességét, manapság azonban az is sokat számít, hogyan kezeli a társadalmi, környezeti problémákat, mennyire fenntartható a működése, illetve termékei. A vállalatoktól egyre jobban elvárják, hogy minderről számot is adjanak, elkészítsék fenntarthatósági jelentésüket.
A KPMG először 1993-ban adta ki a nagyvállalatok beszámolóival kapcsolatos, Survey of Sustainability Reporting című jelentését. A kutatás kétévente jelenik meg. Idén 58 ország 5800 vállalatának fenntarthatósági és ESG beszámolóit értékelték a szakemberek.
A KPMG Survey of Sustainability Reporting szerint egyre több vállalat készít fenntarthatósági jelentést – a világ 250 legnagyobb vállalata közül például szinte mindegyik; 96 százalékuk számol be a fenntarthatóságról vagy ESG-témákról. Az egyes országok 100 legnagyobb vállalata körében is folyamatos növekedést tapasztaltak ezen a téren – míg tíz éve mintegy kétharmaduk jelentett a fenntarthatóságról, addig ez az arány ma már 79 százalék.
A középpontban továbbra is a klímaváltozás áll
A KPMG Survey of Sustainability Reporting szerint a vállalatok egyre inkább felismerik, hogy szerepük van a klímaváltozás elleni küzdelemben. A nemzeti nagyvállalatok 71 százaléka, a globális top 250 cég 80 százaléka állít fel a széndioxid-kibocsátás csökkentésére vonatkozó célokat. A cégek többsége arra is ráébredt, hogy nem hagyatkozhat kizárólag a kibocsátás ellentételezésére önkéntes kvótavásárlással, saját kibocsátását is csökkentenie kell. A Task Force on Climate-related Financial Disclosures (TCFD) iránymutatása szerint jelentő vállalatok száma megduplázódott, ennek köszönhetően pontosabb beszámolók születtek a vállalatot érintő klímakockázatok és lehetőségek bemutatásáról. A kutatás ugyanakkor arra is rámutatott, hogy egyes területeken gyorsabb haladásra lenne szükség. A 250 globális nagyvállalatnak csak 64 százaléka ismeri el hivatalosan, hogy a klímaváltozás számukra is veszélyt jelent, és kevesebb, mint felük tekint veszélyforrásként a biodiverzitás visszaszorulására.
Fenntarthatósági jelentések az ESG szempontjából
Az idei KPMG Survey of Sustainability Reporting további kihívásokra is rávilágított az ESG-jelentések kapcsán. A vállalatok ugyan egyre inkább felismerik az összefüggést a klímaváltozás és a társadalmi egyenlőtlenség között, a kiértékelt jelentések mégis kevesebb, mint fele érintett olyan társadalmi kérdéseket, mint a diverzitás, a befogadás, az egyenjogúság, a munkaügyi problémák vagy a munkavállalói jóllét. Szintén a vállalatok nem egész 50 százaléka tette közzé vállalatirányítással kapcsolatos kockázatait és eredményeit például a vesztegetések, a korrupció, a versenyellenes magatartás vagy a politikai befolyásolás kapcsán. A nemzeti nagyvállalatok csak mintegy harmadánál foglalkozik kijelölt vezető a fenntarthatósággal és kevesebb, mint negyedénél jelennek meg fenntarthatósági teljesítménymutatók a vezetői javadalmazáshoz köthetően.
A KPMG szerint emellett az is probléma, hogy az ESG-jelentések továbbra is túlnyomórészt leíró jellegűek, ahelyett, hogy a cégek számszerűsített, nem pénzügyi teljesítményük adatait tennék közzé, kiegészülve ezek pénzügyi hatásaival. Ez kétségtelenül egy fejlesztendő terület világszerte. Pozitívum ugyanakkor, hogy a jelentést készítő vállalatok háromnegyede súlyoz fontosság alapján, és a valóban lényeges témákról jelent.
Regionális helyzet
A térségek közül az Ázsiai és Csendes-óceáni vezeti a ranglistát a fenntarthatósági jelentésekben, az itteni vállalatok 89 százaléka foglalkozik e témával. A második helyen Európa áll 82 százalékkal, a harmadikon Amerika 74 százalékkal, Közel-Keleten és Afrikában pedig 56 százalék ez az arány. A V4 országok közül Lengyelország vezet 82 százalékkal, ezt Szlovákia követi 81 százalékkal, Magyarország 79 százalékkal a 3. helyen áll. Ezen eredmények hasonlóak az európai átlaghoz – ami 82 százalék.
A KPMG Survey of Sustainability Reporting megállapításai szerint a regionális eltéréseket az eltérő értékrend és szabályozási különbségek okozzák. Míg Észak-Amerika és Nyugat-Európa a jelentéskészítés terén vezeti 97, illetve 85 százalékkal a globális mezőnyt, addig a Közel-Kelet és Ázsia 55, illetve 30 százalékos eredménye az integrált jelentések terén kiemelkedő. Eközben Latin-Amerika a biodiverzitás területén mutatott 50 százalékával, Afrika pedig a társadalmi és irányítási jelentések 51 és 49 százalékos eredményével tűnik ki a többiek közül.
Magyar helyzet
A KPMG magyarországi vállalata a jelentés kapcsán 2022. október 27-én egy konferencia keretében számolt be a hazai eredményekről is. Bár a 2020-as jelentési arányhoz képest a 2022-ben tapasztalt 79 százalék csekély mértékű csökkenést mutat, amely elsősorban a módszertanból vezethető le, hiszen változott a hazai felmérésbe bevont TOP100 összetétele. Ugyanakkor a magyar társaságok jelentéstételi gyakorisága megfelel a globális trendeknek, a közép-kelet európai régióban átlagosnak mondható. A magyar jelentő társaságok nagy része – 78 százaléka – az anyavállalaton keresztül riportál, amely azt jelenti, hogy nem saját, egyedi fenntarthatósági jelentést készít, hanem a külföldi anyavállalat által publikált fenntarthatósági jelentéshez szolgáltat adatokat. Ezzel szemben a lokális szintű fenntarthatósági jelentés közzétételével a társaságok relevánsabb információkat közölhetnének, és hatékonyabb módon tájékoztathatnák az érintetteket fenntarthatósági erőfeszítéseiről, ugyanis ez közelebbről tükrözi a helyi érdekelt felek véleményét, a vállalatot közvetlenül érintő kérdéseket, valamint a lehetséges fejlesztési területeket és az intézkedések sikeres végrehajtását.
„Magyarországon 22% százalékponttal nőtt a GRI sztenderdek szerinti jelentéstétel. A jelentő vállalatok háromnegyede követi már ezt az átfogó, fenntarthatósági keretrendszert. Ez különösen fontos az egyre növekvő adatigény kapcsán, például a finanszírozó pénzintézetek vagy nemzetközi érdekeltségű partnerek irányába történő adatszolgáltatásban.” – nyilatkozta Rakó Ágnes, Partner, KPMG.
A felmérésben résztvevő cégek közül, az iparági megoszlást tekintve, az autóipari és az élelmiszerkiskereskedelmi vállalatok állnak az élen, az építőiparban mindössze háromból egy vállalat rendelkezik fenntarthatósági jelentéssel.
Kiemelt lépések
Az új ESG-követelmények a felsővezetőktől is más megközelítést, felvetéseket, erőfeszítéseket igényelnek a stratégiai döntésekhez. A KPMG szerint a sikeres, átlátható, előremutató fenntarthatósági jelentések készítéséhez elengedhetetlen megérteni, pontosan mit várnak tőle az érintettek. Fel kell állítani egy fontossági sorrendet és ezt beépíteni a beszámolókba, azt pedig a kötelező, illetve az önkéntes keretrendszerekhez is hozzá kell igazítani. A fenntarthatósági lépések, eredmények alátámasztásához fontos a minőségi, nem pénzügyi adatok közlése, ezek kezeléséhez pedig megfelelő belső rendszerek létrehozására lehet szükség. Emellett lényeges, hogy az adott vállalat vezetése megértse, elfogadja, milyen hatással van az üzletmenetre a klímaváltozás, illetve a különböző társadalmi ügyek.
A szabályozások bővülésével, pontosításával a fenntarthatósági jelentések készítésével kapcsolatos nyomás a jövőben várhatóan fokozódik. A KPMG által javasolt mostani lépésekkel, szempontokkal a vállalatok maguk is egyre inkább befolyásolják a változásokat.
Kép forrása: pixabay