A rugalmas villamosenergia-tárolási technológiák, úgy, mint az akkumulátoros energiatárolók kulcsszerepet játszanak a tiszta energiára való átállásban, lehetővé téve a tisztább villamos energia egyre szélesebb körű alkalmazását.

Az utóbbi időben, részben az orosz-ukrán konfliktus miatt, az energiaárak világszerte az egekbe szöktek. A jelenlegi helyzet Fatih Birol, az IEA ügyvezető igazgatója szerint egész idáig nem látott mértékű növekedést váltott ki a tiszta energiával kapcsolatos technológiák, például az akkumulátorok, a napenergia, a szélenergia, a hőszivattyúk, valamint az energiahatékonyság terén.

Az IEA forgatókönyve alapján a szénfelhasználás néhány éven belül visszaesik, a fosszilis energiaforrásokból előállított gáz az évtized végére éri majd el a csúcspontot, az olaj iránti kereslet pedig a 2030-as évek közepén stabilizálódik, majd az évszázad közepére kissé visszaesik.

Akkumulátortechnológia és energiaátmenet

A fosszilisról az elektromos energiára való tömeges áttérés szempontjából azonban, megfizethető és rugalmas villamosenergia-tárolási technológiák, úgy, mint az erre alkalmas akkumulátorok megléte kulcskérdés. Ezt az is alátámasztja, hogy az akkumulátoros-tárolók iránti igény – közlekedési, energiaipari és ipari alkalmazásokban – gyorsan és egyre nagyobb ütemben növekszik. Az éves piaci értéket 2025-től kezdve 250 milliárd euróra becsülik.

Az akkumulátorok iránti keresletnövekedéshez, főként a hálózati villamosenergia termelést tekintve, az is hozzájárulhat, hogy dekarbonizációs célok megvalósítása érdekében, Európa egyre inkább kezd eltávolodni a központosított, erőművi energia-előállítástól, s ez a decentralizált energiatermelésnek kedvez. A decentralizált energiatermelés, úgy, mint a napelemek, szélerőművek által termelt energia bár környezetbarát megoldást nyújtanak, ingadozóak, így az energiaellátáshoz szükség van egy rugalmas, kiegyensúlyozó „háttértámogatásra”, mely többek között energia-tárolás révén biztosítható. Egy 2020 májusában közzétett, energiatárolásról szóló tanulmány szerint az EU-ban a fő energiatárolási lehetőség messze a szivattyús víztározás, de az akkumulátoros projektek száma ezen a téren is növekszik.

Hogyan hat az energiaválság az akkumulátoriparra?

A kérdés, hogy a jelenlegi, számos nehézséget és kihívást támasztó helyzet mely egyben a zöld átállás felé vezeti a világot, hogyan hat az akkumulátoriparra, inkább fenyegetést vagy lehetőséget jelent, egy a II. Hungarian Battery Day konferencia keretében tartott kerekasztal beszélgetésen is elhangzott.

A kerekasztal résztvevői – Póser Zoltán, a Miniszterelnökség vezető-kormányfőtanácsosa, az EDC Debreceni Város- és Gazdaságfejlesztési Központ volt vezérigazgatója, Dobó Zsolt, kutatás-fejlesztési szakértő, Metal Shredder Magyarországtól, Bátonyi Attila, a Jász-Plasztik Kft. vezérigazgatója, Kertész Sándor, az Infoware vezérigazgatója, Feldmájer Benjámin, vezető fenntarthatósági menedzser, Schneider Electric – kifejtették, hogy az energiaválság és az annak következtében kialakuló magas árak fenyegetést jelentenek, ugyanakkor az akkumulátor technológia iránti megnövekedett érdeklődés és kereslet komoly lehetőséget jelent. A kihívások között említették azt, hogy az üzemeltetők és szolgáltatók minél energiatakarékosabb rendszereket hozzanak létre és telepítsenek, illetve az alapanyag-ellátottság és a képzett munkaerő szintén a kihívások között szerepelt.

Magyarország szerepe

Thore Sekkenes, az Európai Akkumulátor Szövetség programigazgatója a Budapesten szervezett II. Battery Day konferencián kifejtette, három fő európai akkumulátor-értéklánc központ van kialakulóban Európában melyek között Németország és Észak-Európa mellett Magyarországot is említette.

Szintén a konferencián Maroš Šefčovič, az Európai Bizottság alelnöke is elismerően nyilatkozott az ország akkumulátoriparban betöltött szerepéről: „mára Magyarország az akkumulátoripar bajnoka lett Európában”

Az előrejelzések szerint Magyarország beépített akkumulátor kapacitása a jelenlegi 27,5 GWh-ról a következő évtizedben 210 GWh-ra fog növekedni, 2026-tól pedig az EU teljes keresletének mintegy 20%-át fogja biztosítani Magyarország.

Kép forrása: unsplash.com