A növekvő költségek és a szűkülő készletek közepette Európa számára kulcsfontosságú, hogy az ipari vállalatok energiát spóroljanak, és ez egyelőre meg is valósult – a földgáz és a villamos energia iránti kereslet egyaránt csökkent az elmúlt negyedévben.

Örülni azonban még túl korai lenne. A csökkenés nem csak azért következik be, mert az ipari vállalatok lekapcsolják a termosztátokat, hanem azért is, mert olyan üzemeket zárnak be, amelyek talán soha nem nyitnak újra. – számolt be a Reuters.

Bár az alacsonyabb energiafelhasználás segít Európának átvészelni az Orosz–ukrán háború és a moszkvai ellátási korlátozások által kiváltott válságot, a vezetők, közgazdászok és ipari csoportok arra figyelmeztetnek, hogy ipari bázisa súlyosan meggyengülhet, ha a magas energiaköltségek továbbra is fennmaradnak. Az energiaigényes iparágakat, például az alumíniumot, a műtrágyát és a vegyi anyagokat az a veszély fenyegeti, hogy a vállalatok végleg áthelyezik a termelést olyan helyekre, ahol olcsó energia van bőségesen, például az Egyesült Államokba. Még ha a szokatlanul meleg október és az enyhe télre vonatkozó előrejelzések segítettek is az árak csökkenésében, a földgáz az Egyesült Államokban még mindig körülbelül ötödannyiba kerül, mint amennyit a vállalatok Európában fizetnek.

Az euróövezet feldolgozóipari aktivitása ebben a hónapban 2020 májusa óta a leggyengébb szintet érte el, ami azt jelezte, hogy Európa recesszió felé tart. A Nemzetközi Energiaügynökség becslése szerint az európai ipari gázkereslet 25%-kal csökkent a harmadik negyedévben az egy évvel korábbihoz képest. Elemzők szerint a csökkenés hátterében a széles körű leállásoknak kellett állniuk, mivel a hatékonyságnövelés önmagában nem eredményezne ilyen mértékű megtakarítást.

Egy nemrég közzétett felmérés azonban azt mutatta, hogy Európa ipari nagyhatalmának számító Németországban a vállalatok máris visszafogják a termelésüket az energiaköltségek miatt.

A német kereskedelmi és iparkamara (DIHK) 24 000 vállalkozás körében végzett felmérése szerint a vegyipari ágazatban több mint minden negyedik vállalkozás, az autóiparban pedig 16% mondta, hogy termeléscsökkentésre kényszerül. Ezenfelül az autóipari vállalatok 17%-a azt mondta, hogy a termelés egy részét külföldre tervezi áthelyezni.

„A hatások világosan láthatóak: különösen a köztes termékek energiaigényes gyártói csökkentik a termelést” – mondta Martin Wansleben, a DIHK ügyvezető igazgatója, utalva az olyan kritikus félkész termékekre, mint a vegyi anyagok és fémek.

Az ipari erózióra egyre több példa van. A Cefic, az Európai Vegyipari Tanács szerint Európa idén először vált nettó vegyianyag-importőrré.

A Nemzetközi Műtrágyaszövetség szerint a műtrágyák kulcsfontosságú összetevőjének, az európai ammóniagyártásnak több mint a felét leállították, és importtal helyettesítették. A norvég műtrágyagyártó Yara (YAR.OL) európai ammóniagyártásának kétharmadát leállította, és nem tervezi a termelés visszaállítását.

„Figyelemmel kísérjük a gázpiaci helyzetet, és készenléti terveket készítünk” – mondta Svein Tore Holsether vezérigazgató a Reutersnek e-mailben.

A múlt héten a világ legnagyobb vegyipari csoportja, a BASF (BASFn.DE) megkérdőjelezte, hogy van-e értelme új üzemeket létesíteni Európában. A vállalat arra is figyelmeztetett, hogy le kell állítania a termelést a fő ludwigshafeni telephelyén – Németország legnagyobb ipari energiafogyasztójánál -, ha a gázellátás a szükségletek fele alá csökken.

Néhány cég, köztük a Procter & Gamble számára szállító német Kelheim Fibres viszkózszálgyártó, más energiaforrások után néz. A német vállalat idén már kétszer csökkentette a termelést bajorországi gyárában.

„Január 1-jétől átállhatunk az olajra” – mondta Wolfgang Ott, a vállalat vezetője, aki kormányzati segítséget kér az energiaköltségek tompítására. Még egy 2 megawattos napenergia-projektet is fontolgat.

Görögországban a Selected Textiles, egy kis pamutfonalgyártó cég csökkentette a termelést, mivel a főként észak-európai megrendelések visszaestek. A közép-görögországi Farsalában található üzemében Apostolos Dontas vezérigazgató úgy becsülte, hogy a termelés idén 30%-kal csökken.

„Úgy látjuk, hogy ügyfeleink (…) komolyan aggódnak amiatt, hogy lesz-e a késztermékeknek megfelelő fogyasztása Európában, és hogy maguk az észak-európai gyártók hozzáférnek-e a földgázhoz” – mondta a Reutersnek.

A Tata Chemicals, amely általában ötéves terv alapján működik, most negyedéves alapon dolgozik, mondta az európai ügyvezető igazgatója, Martin Ashcroft.

„Ha ez egy strukturális változás, és a gázárak három-négy évig magasak maradnak, akkor az igazi kockázat az, hogy az ipari beruházások máshová, alacsonyabb energiaárakkal rendelkező helyekre irányulnak” – tette hozzá Ashcroft.

Kép forrása: pixabay.com