Elemzés

Új jelenség, hogy együtt mozog a dollár és az olajár

Takács Csongor | 2022.11.10. 01:37

Az USA energiaipari dominanciája megváltoztatott egy alapvető gazdasági kapcsolatot: ma az emelkedő olajárak az amerikai dollár erősödésével járnak együtt, míg korábban az emelkedő olajárak a dollár árfolyamának csökkenését okozták. Ennek az alapvető összefüggésnek a megváltozását az USA növekvő olaj-, földgáz- és élelmiszerexportjában, valamint az ukrajnai háború okozta piaci zavarokban kell keresni.  

A múltban az emelkedő olajárak mindig a dollár árfolyamának csökkenésével jártak együtt. Az árfolyamcsökkenés tompította a világ fogyasztóit az emelkedő áraktól – ám ez a kapcsolat most megszakadt. Ma az emelkedő olajárak a dollár értékének növekedésével járnak együtt. Így az olajat és földgázt importáló országok számára az olaj és a földgáz dollárban történő áremelkedésének hatása felnagyítja a valutájukban – írja elemzésében Philip Verleger MIT-n végzett közgazdász, aki több mint 40 éve ír az energiapiacokról.

Az alábbi 1. ábra az összefüggés változását mutatja be:

forrás: BIS Platts, BK Verleger

A kutatásban bemutatott adatok az amerikai dollár effektív árfolyamát hasonlítják össze a Brent keltezett árfolyamával. Az árfolyamokat a Nemzetközi Fizetések Bankja (BIS), a világ központi bankja számítja ki 1964 óta. (Az indexet az inflációval kiigazították.)

A közgazdász azt mutatja be elemzésében, hogy a Brent ára 1980 és 2020 között negatívan korrelált a BIS dollárindexével, ám ez a kapcsolat az idő múlásával megváltozott.

Az ábra az index és az olajárak közötti történelmi kapcsolatot mutatja be a nagy recesszió végétől 2016-ig. Ebben az időszakban a Brent árának 10%-os emelkedése általában a dollár árfolyamának 1,6%-os csökkenéséhez vezetett.

Ahogy az ábra is mutatja, mára ez a kapcsolat megfordult. A 2021-es év eleje óta a Brent árának 10%-os emelkedése nagyjából 1,5%-os árfolyam-emelkedéshez vezet.

Ezt az átalakulást először a BIS közgazdászai állapították meg. Jelentésükben a szerzők azt taglalják, hogy az USA és a dollár profitált az oroszok ukrajnai inváziója által okozott élelmiszer- és energiaár-sokkokból.

Fokozott sebezhetőség

A 2009 és 2021 közötti időszakot és az újabb időszakot összehasonlítva megállapítható az olajimportőr országok gazdaságainak fokozott sebezhetősége.

Korábban a Brent hordónkénti árának 10 dolláros emelkedése a dollár árfolyamának nagyjából 1,5%-os csökkenését okozta. Most egy 10 dolláros emelkedés körülbelül 2,5%-os árfolyam-emelkedést okoz. 

Az árfolyamhatás valószínűleg fokozódni fog, ahogy több LNG-exportáló létesítmény készül el az USA-ban, feltéve, hogy a földgáz világpiaci ára magas marad. Így a dollár emelkedő értékének hatása mindenütt érezhető lesz.

Például a Brent hordónkénti árának 125 dollárra történő emelkedése, miután a G7-ek az orosz olajra vonatkozó olajárplafont szabtak ki, valószínűleg 10%-kal emeli a BIS dollárindexét. Ez az emelkedés megnehezíti a globális stabilizációs erőfeszítéseket. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) magas rangú tisztviselői máris nyilatkoztak a dollár erősödésének hatásáról, különösen a feltörekvő piaci országokra gyakorolt hatásáról.

A dollár emelkedő értéke az emelkedő olaj- és gázárakkal együtt visszafogja a gazdasági növekedést

A múltban a gyengülő dollár a világ nagy részén enyhítette az olajfogyasztók számára az energiaárak emelkedését. Ma a fogyasztóknak kettős csapással kell szembenézniük: az olaj magasabb dollárárával és a saját valutájukban még magasabb árakkal. A hatás már most is látható Japánban, ahol a kőolaj ára 2022 elejétől 160%-kal emelkedett, míg az USA-ban 75%-kal.

A múltban a dollár és az olajárak közötti negatív korreláció mérsékelte az emelkedő árak globális olajfogyasztásra gyakorolt hatását. Az amerikai olajexport növekedéséhez kötődő fordulat azt jelenti, hogy az olajárak emelkedésének a globális fogyasztásra gyakorolt hatását a dollár erősödése felerősíti.

Az IEA-országok beavatkozása a világ olajpiacába a nagy stratégiai készletek felszabadításával tompította az emelkedő olajárak és a dollár ezzel kapcsolatos erősödésének legsúlyosabb lehetséges hatásait. A kutatásból kiderül, hogy a dollár árfolyama a BIS-indexszel mérve nagyjából 7%-kal alacsonyabb, mint amilyen a stratégiai készletek felszabadítása nélkül lett volna.

Az olajáraknak a G7-ek által bevezetett olajárplafonhoz kapcsolódó emelkedése ronthatja ezeket a hatásokat. Ha a BIS és az IMF elemzései helytállóak, az áremelkedés felértékeli a dollárt, és a világgazdasági helyzet romlását idézi elő. Az áremelkedést és a gazdasági hatást azonban további stratégiai készletkibocsátásokkal lehetne orvosolni.

címfotó: pexels

 

  Takács Csongor
Bejegyzés megosztása
Ajánlott cikkek
Iratkozz fel hírlevelünkre!
©2022 NRGREPORT, Minden jog fenntartva.