Problémák vannak az ellátási láncokkal, nem érkezik napelem Kínából, és készülni kell a szélsőséges időjárásra is.
Mostanában Németországról hallani a legtöbbet, ha a környezetbarát energiára való átállás nehézségeiről beszélünk: az országban kénytelenek voltak elhalasztani a nukleáris kivezetést, három atomerőmű még mindig működik, annak ellenére, hogy év végén be kellett volna fejezniük a munkát. Emellett az ország még mindig intenzíven támaszkodik a szénenergiára, főleg most, hogy az orosz-ukrán háború miatt teljesen felborult az energiaellátási rendszer.
Az Egyesült Államokban sem sokkal jobb a helyzet azonban: 40 olyan szénerőművet kell tovább működtetnie az országnak a tervezett üzemidőn kívül, mivel az ellátási lánc problémái és a megbízhatósági aggályok lassítják a zöldebb energiára való átállást, írja a Bloomberg.
Andrew Blumenfeld, a McCloskey by Opis adatelemzési igazgatója szerint az erőművek csaknem 17 gigawatt kapacitással rendelkeznek, és néhányuknál akár öt évvel is elhalasztódhat a tervezett bezárás. A Consol Energy Inc., az egyik legnagyobb amerikai szénbányász vállalat keddi harmadik negyedéves eredményjelentésében a késlekedést arra hivatkozva bizonyítja, hogy a szén iránti kereslet továbbra is erős.
Blumenfeld szerint a jelenség késlelteti a tisztább energiára való átállást. Egyes szénerőműveket napenergiával kellett volna felváltani, de a megújuló energiaforrás-projektek visszaestek, mivel a problémás ellátási láncok lassítják a panelek szállítását Kínából. Más esetekben a közművek vagy a hálózatüzemeltetők újragondolták a bezárásokat, hogy biztosítsák: elegendő áram álljon rendelkezésre, különösen a szélsőséges hőhullámokkal érkező nyáron.
„Az átállás meg fog történni, de egy kicsit kimértebb tempóban” – mondta Blumenfeld.
A bezárások késleltetése nemcsak a háború hozománya: korábban a koronavírus-járvány miatt is rezgett a léc az ellátási láncok alatt. A Reuters szerint akkor a vállalatok még azt mondták, hogy a bezárások csúszásával együtt is sikerül majd elérni a kitűzött klímacélokat.
Joe Biden amerikai elnök célja, hogy 2030-ra 50 százalékkal csökkentse az Egyesült Államok széndioxid-kibocsátását a 2005-ös szinthez képest, és 2035-ig dekarbonizálja az energiaszektort, aminek sikeressége valószínűleg a szénerőművek további leállásaitól is függ majd.
Kép forrása: pexels