Legtöbben órákat töltünk a képernyők és eszközök előtt ragadva, de kevesen gondolunk arra, hogy mindez milyen üvegházhatású gázkibocsátással jár. Azt gondoljuk, hogy papírt spórolunk és zöldek vagyunk, pedig a valóság nem teljesen így fest. Sőt, az 5G érkezésével a helyzet csak rosszabb lesz.

Az internetkapcsolat fejlődése mélyreható változásokat hozott a világunkban. Sokak számára áldás és átok is egyben. Emberek ezreivel kerültünk kapcsolatba, és minden eddiginél könnyebben hozzáférhetünk információkhoz, oktatáshoz, társadalmi kapcsolatokhoz és sok máshoz egy gombnyomással. Ez az összekapcsolhatóság azonban meg is szedte a maga árát, mivel sokunknak lehetővé tette, hogy túlságosan elragadtassuk magunkat a képernyő előtt töltött időnkkel, és mindez jelentősen csökkentette a személyes interakciók és kapcsolatok számát.

Bármennyire is forradalmi és nagyszerű az internet az emberiség számára, más árat is fizetünk: az egyik ilyen az internet környezetre gyakorolt hatása, és az, hogy miként járul hozzá az éghajlatváltozáshoz. Az az elképzelés, hogy az e-mailek küldésével papírt takarítunk meg, és zöldebbé tesszük a világot, nem éppen az, aminek látszik.

Mi viszi az energiát?

A telefon töltésének vagy egyetlen internetes keresésnek az energiaköltsége valójában nem olyan sok, talán néhány gramm szén-dioxid. De ha ezt összeadjuk, a sok-sok szöveges üzenetet, a megosztott fotókat, naponta lejátszott zenéket és videókat, mindennap, minden ember, vagyis szorozzuk meg kb 4 milliárddal.

És akkor még nem is kezdtük el számba venni az internet energiafelhasználásának valódi mozgatórugóit, például a szervereket, a tápegységeket és a hűtőrendszereket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy minden működjön és működjön. Az internet szén-dioxid-kibocsátásának túlnyomó többsége az internet fenntartásából és a technológia előállításából származik, amely végül valakinek a kezébe kerül. Összességében az internet a globális szén-dioxid-kibocsátás közel 4%-át teszi ki.

A digitális fogyasztásunk energiafelhasználása együttesen annyi szén-dioxidot bocsát ki, mint a teljes légiközlekedési ágazat” – mondja Vaughan Lindsay, a Climate Impact Partners vezérigazgatója. Ez egy becsült adat – a légi közlekedés valójában a globális szén-dioxid-kibocsátás alig több mint 2%-át okozza.

Összehasonlításképpen: a hús- és tejipar a légkörbe pumpált szén-dioxid 14,5%-áért felelős. Az internet mindennapos használata bizonyára nem szennyezi jobban a húsevést, de nagyobb szén-dioxid-kibocsátással jár, mint egy alkalmi repülőút. Ráadásul jó eséllyel az internetet fogja használni a repülőjegyfoglaláshoz és a repülés közben is, ami tovább súlyosbítja a problémát.

5G: a neheze még csak most jön

Az internetszolgáltatók – az internetszolgáltatók – mindig arra törekszenek, hogy ügyfeleiknek a legjobb technológiát kínálják. Ez jelenthet gyorsabb internetet üvegszálas hálózatok kiépítésével, vagy nagyobb adatcsomagokat, amelyek lehetővé teszik a felhasználók számára, hogy többet tegyenek az internettel. Egyes területeken még az olyan új technológiákat is kezdik kínálni, mint az 5G.

Mindezek az új technológiák nagyszerűen növelik az internet kapacitását és képességeit, de minden eddiginél energiaigényesebbek. Egyes tanulmányok szerint a növekvő országokban, például Kínában, a digitális ágazat – beleértve az adatközpontokat és az 5G bázisállomásokat – áramfogyasztása a következő 15 évben közel 300%-kal fog növekedni.

A kriptopénzek térnyerése szintén aggodalomra ad okot a környezetvédelem szempontjából. A kriptopénz bányászata rendkívül energiaigényes, és nagy számítógépeket és szervereket igényel, amelyek éjjel-nappal dolgoznak. Egyes kriptoföldekkel barátságos városokban és országokban az energiafogyasztás masszív növekedését tapasztalják. Bár sok szószóló a zöld forradalom lehetőségét látja az olyan dolgokban, mint a kriptopénz, feltételezéseikben sok szürke terület van.

Segítség a költségek ellensúlyozásához

Az internethasználat hatásának felismerése sok felhasználó számára rendkívül kijózanító lehet. Ez azonban újabb lehetőséget ad arra, hogy átgondoljuk tetteinket, és megvizsgáljuk, hogyan tudunk tenni azért, hogy csökkentsük szénlábnyomunkat, és végső soron pozitívabb hatást gyakoroljunk a környezetre. Az áramszolgáltatók és az adatközpontok ösztönzése a megújuló energiaforrásokra való áttérésre pozitív változásokat eredményezhet. Ezt többféleképpen is megteheti, a helyi önkormányzati vezetés politikai változtatásainak szorgalmazásától egészen odáig, hogy közvetlenül felhívhatja a helyi áramszolgáltatót, és érdeklődhet a megújuló energiával kapcsolatos terveikről.

Ha tudatosan döntünk arról, hogyan használjuk az internetet, az egyszerre jót tehet a környezetünknek és a mentális egészségünknek, melyeknek összességében komoly hatása lehet.

Az olyan apró döntések, mint például az, hogy

• nem frissítünk minden évben új telefonra, nagymértékben befolyásolhatják a készülékek iránti gyártási igényt,
• az SMS-üzenetek küldése kevésbé energiaigényes, mint a twitterezés vagy más közösségi médiafelületekre való posztolás,
• a telefonhívások és az e-mailek kevesebb energiát fogyasztanak, mint a videóbeszélgetések és a megosztott fényképalbumok,
• dolgozhatunk azon is, hogy saját háztartásunk energiafogyasztása környezetbarátabb legyen,
• …és még több száz dolog van, amit megtehet, hogy elkezdje ezt a folyamatot, az energiatakarékosabb szigeteléstől kezdve az ablakok korszerűsítésén át a LED izzók vásárlásáig.

Hogyan csökkentsük még az internetes lábnyomot?

Néhány további okos mindennapi ötlet:

• Kapcsoljuk ki készülékeinket, ha éppen nem használjuk őket, és tompítsuk le a kijelzőt – a kijelző 70%-os tompításával a monitor által felhasznált energia közel 20%-át lehet megtakarítani.
• A felhőalapú tárhelyek és e-mailek esetében töröljük azokat, amelyekre nincs már szükség, töltsük le őket, hogy azok ne egy adatközpontban foglalják a helyet.
• Nem könnyű, de próbáljuk meg csökkenteni az e-mailek számát.
• Ne töltsük a mobiltelefont egész éjszaka (Ha a töltöttségi szint 100% alá csökken, a telefon újra elkezd energiát fogyasztani) Töltsük fel 100%-ra, majd húzzuk ki a konnektorból.

fotó: unsplash