A fenti, új keletű szabályozás lényegében azt jelenti, hogy a szolgáltató hálózatába visszatápláló rendszereket de facto nem lehet telepíteni, azaz nem „tárolja” a napelemes rendszerek által megtermelt energiát nekünk az áramszolgáltató. Azaz az igényeket 2022 október végéig nem jelző, továbbá 2024 januárjától ezen engedélyek alapján napelemet nem telepítő háztartások szempontjából – hangsúlyozottan ideiglenesen, de hogy meddig, azt nem lehet tudni – a legkedvezőtlenebb elszámolás valósul meg. Azaz amit az adott család nem fogyaszt el elektromos készülékekkel (vagy nem „tárolja el” otthon, akár például e-autójában vagy saját speciális napelem akkukban, későbbi felhasználásra) a megtermelt napenergiából, azt egész egyszerűen elveszíti.
A szaldó nélküli rendszerben lényegében a háztartási napelemes rendszerek (az úgynevezett háztartási kíserőművek) megtérülése a fentiek okán igen drasztikus módon romlott, illetve csak nagyon különleges esetben állhat elő olyan helyzet, melyben akár már 10-15 év alatt pénzüknél lehetünk, ha napelemekre ruháznánk be.
A Portfolio.hu modellszámításai szerint a megtérülés, a mai, súlyozott (rezsicsökkentett és nem rezsicsökkentett kevert ár, egy tipikus családi igény esetén) áram átlagárakból kiindulva nem kevesebb, mint 31 év fölé növekedett.
Forrás: Freepik
A fenti példaszámítás egyébként egy kis, a ma jellemző 6-9 kilowattos rendszerek fele-harmada teljesítményű 3 kilowattos – amúgy is rosszabb megtérülésű, de az új körülmények közt racionálisabb választásnak tűnő – helyi akkus tárolás nélküli rendszer termelését vette alapul. Továbbá azt, hogy e kis rendszer termelésének is mindössze negyedét fogyasztja el egy átlagos család.
Akkor lépjünk vissza egy kicsit: a szaldó nélküli rendszerben ugyanis a napelemeink által termelt áramot (a mai, friss, átmeneti szabályok szerint) egyáltalán nem veszi át a szolgáltató, miközben az általunk felhasznált áramért a normál szabályok szerint fizetünk.
Elméletben – szakértői várakozások szerint – lehet, hogy lesz később újból egy áram visszavételi, igazságosabb rendszer, csakhogy tudni kell: a már működő, visszatápláló rendszereknél alkalmazott áramátvételi árak is nagyon messze vannak attól az ártól, mint amennyiért mi kapjuk használatra az áramot a szolgáltatótól. A mai 70 forint feletti, nem rezsicsökkentett ár tíz százalékát sem kapják meg a visszatáplálók. (Az áram átvételi rendszer természetesen bonyolult és túlszabályozott, sok mindentől függ, így a pontos forint ár nem mondható ki.)
Nyilvánvaló, hogy az elektromos árammal hosszú évtizedek óta ugyanaz a probléma. Mégpedig annak olcsó, gyors és hatékony eltárolására nincsen jó technológia. Mivel ezt a szolgáltató sem tudja megoldani igazán jól, továbbá a hálózatok felújítására és korszerűsítésére sem jutott elég pénz az elmúlt években, így a rengeteg újonnan kiépített háztartási naperőmű frissen keletkező energiájával a mai rendszerek gyakorlatilag nem tudnak mit kezdeni. Mindebből az következik, hogy akkor éri meg igazán családi házunkra napelemet telepíteni – legalábbis szaldó elszámolás nélkül, 2022 novemberét követően, ha mi magunk villámgyorsan el tudjuk fogyasztani és/vagy el tudjuk tárolni a saját birtokunkon megtermelt elektromos áramot.
Tehát a fentiekből következik, hogy vagy akkumulátoros rendszerben kell gondolkodjunk, vagy más tárolási és felhasználási lehetőségben, vagy elveszítjük a megtermelt áramot. Ez utóbbit is megtehetjük, ezáltal azonban a rendszerünk megtérülési idejét a szaldóban elérhető hozzávetőleg 10 évvel szemben – mint láttuk – legalább 25-30 évre toljuk ki. Ez pedig a mai világban értelmezhetetlenül, értelmetlenül hosszú idő.
Természetesen lehetséges olyan felhasználási módokat találni, amellyel szaldó nélkül is lerövidíthetjük a kritikus megtérülés időt, ám ezek olyan megoldások és megközelítések, amelyek közel sem minden háztartás számára kivitelezhetők. Nézzük akkor ezeket az opciókat. Először a legegyszerűbb megoldásokat majd a bonyolultabb, de olcsóbban kivitelezhető megközelítéseket vesszük számba. Előrebocsájtjuk: amíg a házi akkus tárolók ára nem esik a mai felére, harmadára, addig csak nyaralókban vagy egy-két személyes, kis áramigényű háztartásban érdemes igazán napelemben gondolkodni. Ám az is opció, hogy feltesszük a napelemet, és a termelés nagyobb részét megpróbáljuk eltárolni, elfogyasztani.
Messze a legegyszerűbb megoldás egy megfelelő méretű háztartási nap-akkumulátor beépítése a rendszerbe. Ezt kétféleképpen tehetjük meg. Az első, ami bizonyos értelemben nagyban leegyszerűsíti a dolgunkat, az úgynevezett szigetüzemű rendszer kialakítása (szaldó nélkül ma csak ilyet telepíthetünk).
Ez azt jelenti, hogy felszerelt napelemeink áramtermelését egyáltalán nem irányítjuk a szolgáltató felé, hanem a „háznál” megtermelt energiát azonnal elhasználjuk, illetve hatalmas kapacitású akkumulátorokba töltjük, vagy egyszerűen „kiengedjük” a szabadba…
Az akkus megoldásnak óriási előnye tehát a szolgáltatótól való teljes függetlenség, a macerás eljárások és engedélyektől való mentesség. Hatalmas hátránya ugyanakkor, hogy egy modern családi ház szolgáltatótól teljesen független ellátásához óriási méretű, így elképesztően drága, jelen árak szerint legalább 1,5-2 millió forintos akkumulátorra van, illetve lenne szükség.
Éppen ezért az ilyen úgynevezett szigetüzemű rendszerek elsősorban kisebb hétvégi házakban, néhány főnek alkalmas nyaralókban működhetnek ma igazán jól. És ez esetben is csak akkor, ha például nagyobb klímaberendezést vagy más nagy fogyasztót nem akarunk a rendszerről üzemeltetni.
A szigetüzemű megoldásnak ugyanakkor létezik egy hibrid változata is, ami azt jelenti, hogy nem kötjük le a már meglévő villanyóránkat, csupán kisegítjük a meglévő villamos rendszerünket néhány napelemtáblával és egy kisebb szolár akkumulátor pakkal. Ilyen rendszert akár már egymillió forint környékén is telepíthetünk, de igazán csak akkor vesszük használt, ha az ukrajnaihoz hasonló több napos, több hetes áramkimaradásokkal számolunk.
Ennél azonban létezik okosabb, szofisztikáltabb megoldás is, amelyre a következő két pontban adunk ötletet.
Ha belegondolunk, akkor könnyen beláthatjuk, hogy a legkiválóbb és egyúttal a legolcsóbb napelem akkumulátort egy tölthető elektromos autó akkupakkja jelenti, hiszen azt amúgy is megvennénk előbb-utóbb egy napelem mellé a szinte ingyenes üzemanyag okán.
A gond ezzel csak az, hogy amikor hétágra süt a nap, akkor minden percben rajta kellene lógjunk a saját napelemeinken e-autónk otthoni töltőberendezésével. Ez pedig nyilvánvalóan kivitelezhetetlen.
Ha egy háztartásban két autóra van szükség, mindkettővel viszonylag sokat járnak, és nyáron, napközben sokat vannak otthon, akkor már elég sok áramot fel tudunk használni ahhoz, hogy a szaldó nélküli rendszerbe se kelljen túl sokat „kidobni az ablakon”, miközben pedig – ahogy jeleztük – az üzemanyag költségeken rengeteget spórolunk.
Forrás: Freepik
Mégpedig úgy, hogy igazából a házunkban szinte semmit nem kell átalakítanunk, csupán csak figyelnünk kell arra, hogy minél többet lógjon az otthoni töltőn valamelyik elektromos autónk.
Ez a megközelítés azonban jobbára megint csak elméletben működik, hiszen kevés az ilyen szokásokkal bíró háztartás. Továbbá: két elektromos autó egyszerre még használtan is legalább 6-8 millió forint, e régebbi modellek hatótávja 60-120 kilométer, miközben éves szinten egy átlag család legfeljebb fél-egymillió forint körüli üzemanyagot spórol így.
Azaz a hagyományosnál ma még jóval drágább e-autók miatt a napelem megtérülési időnk alig javul valamelyest. Miközben ráadásul a használt elektromos autókkal azt kockáztatjuk, hogy már rövid távon is milliós javításokra lehet szükség a járművek akkumulátorai kapcsán, azaz a benzin spórolás reményével szemben túl nagy a javítási kockázat. Új elektromos autó jobb lenne, csakhogy az apró alapmodellek ára 7-8 milliónál indul ma már.
Megfordítva: aki amúgy is szeretne (és tud) modern e-autót vásárolni, az beruházhat mellé egy „ingyenes benzinkútra” azaz egy 2-5 kilowattos napelem rendszerre, még talán a kedvező szaldó-elszámolás hiányában is.
Mint láttuk, azoknak, akiknek végtelen a pénztárcájuk manapság is könnyebb környezetkímélő energiával élniük, ám a többségnek az első két megoldás aligha jelent érdemi megnyugvást.
A barkácsoló kedvűeknek, illetve azoknak, akik amúgy is házfelújítás előtt állnak, néhány egyszerűbb, nagy elektromos fogyasztó beépítésével akár szaldó nélkül is érdemes lehet elgondolkoznia kisebb, 3-5 kilowattos rendszer kiépítésében. Ehhez számos olyan nagy fogyasztót lehet otthon társítani, amelyek kellően sok áramot elfogyasztanak ahhoz, hogy egy szaldó nélküli rendszer megtérülési ideje is érdemben csökkenthető legyen. Tíz éves megtérülést persze csak akkor várhatunk, ha villanyszerelők vagyunk, és a szerelésért nem kell legalább félmilliót „kicsengetnünk”. Kezdjük a legegyszerűbbel, és aztán haladjunk az összetettebb megoldások felé:
Forrás: Freepik
Egy modern hűtő-fűtő klíma nyáron is elfogyaszt óránként bő egy kilowatt órányi áramot, de tavasszal, ősszel és télen is lehet vele fűteni, így úgymond „elfűthető” rengeteg helyben termelt áram.
Talán elsőre nem nyilvánvaló, de egy-egy háztartás legnagyobb állandó áramfogyasztója általában a villanybojler, különösen akkor, ha nem egy-két ember, hanem legalább egy 3-4 fős vagy még több egyénből álló család használja azt meleg víz előállítására. Egy bojler áramfelvétele éves szinten 3-5000 kilowatt óra, így amennyiben amúgy is korszerűsítenénk a melegvíz ellátó rendszerünket és napelemben is gondolkodunk, érdemes ezt az „energiatárolási” módot választani.
Kora ősztől késő tavaszig remek megoldás az állandó áramfelvétel biztosítására bármilyen elektromos fűtőkészülék. Ezek nagyarányú használatával elképesztő elektromos kapacitásokat köthetünk le.
A gond csak az, hogy ősztől tavaszig rövidek a nappalok és gyakoribbak a felhős időszakok is. Ez azt jelenti, hogy a nyári termeléshez képest a késő őszi, téli és a kora tavaszi napelemes áramtermelésünk kifejezetten alacsony. Holott mindeközben a fűtéshez rengeteg áramra lenne szükségünk. Ilyen megoldás alkalmazásakor nagyon kritikus tehát az, hogy mennyit termel a rendszerünk és abból mennyit fűtünk el.
Amennyiben alapos felújítás előtt állunk, érdemes lehet megfontolnunk a ma széles választékban elérhető elektromos padló és falfűtő megoldásokat, amelyek könnyen telepíthetők. Ezek áramfelvétele is kellően nagy ahhoz, hogy igen sok – úgymond felesleges – energiát lekössünk, mégpedig olyan módon, hogy azt hasznosítsuk a mindennapi energiaigényünknek megfelelően.