2030–ig a világnak körülbelül felére kell csökkentenie az üvegházhatású gázok kibocsátását ahhoz,
hogy elkerülje az éghajlatváltozás legsúlyosabb következményeit és hogy esély legyen a felmelegedés
1,5 Celsius–fokra történő korlátozására, amely a párizsi megállapodás legambiciózusabb célkitűzése
volt.
A globális konszenzus ellenére, a világjárvány, majd az ukrajnai háború és a nyomában felerősödő
energia válság tovább nehezítette a helyzetet. A Budapest Climate Summit–ot megnyitó beszédében
Deli Daniella, Magyarország klímapolitikáért felelős helyettes államtitkára kiemelte, hogy az
energiaválság miatt a hangsúly az energiabiztonság felé tolódott el, ez azonban nem
összeegyeztethetetlen a fenntartható átállással, a két kihívást együtt kell kezelni.
Az Európai Bizottság terveiről Clara de la Torre, az Európai Bizottság megbízott éghajlatpolitikai
főigazgatója (DG CLIMA) számolt be, kiemelve, hogy az EU hisz az igazságos átmenetben, amely
senkit sem hagy magára, ezt támogatja a Szociális Klíma Alap létrehozása is.
A klímaváltozás egy hosszútávú kihívás, amely a gazdaság összes szektorában, a társadalom minden
szintjén érezteti hatását. A TESCO a WWF–fel kötött új partnersége keretében segít vásárlóinknak a
fenntarthatóbb étkezési szokások kialakításában és folyamatosan dolgozik a teljes értékláncában
keletkező valamennyi kibocsátás csökkentésén. Matt Simister, a TESCO közép–európai
vezérigazgatója elmondta, hogy a TESCO a működésből származó kibocsátását az elmúlt években
52%–al, az élelmiszer–hulladék mennyiségét pedig 70%–al csökkentette.
Eric Sievers, a ClonBio Group befektetési igazgatója hangsúlyozta, hogy a klímacélok eléréhez
nagyban hozzájárulhat a bioüzemanyag–előállító szektor, amely lényegesen több munkahelyet hoz
létre, mint a szél– és napenergia ágazat, ez azonban nem tükröződik az EU jövőképében.
Az első panelbeszélgetésben Jamniczky Zsolt, az E.ON Hungaria vezérigazgató helyettese, Beck
Zsófia a BCG Partnere és Ságvári Pál, a Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatal alelnöke
felhívta a figyelmet az energiaátállás előtt álló kihívásokra, mint például a megújuló energiaforrások
integrációjához nélkülözhetetlen villamosenergia–hálózat fejlesztése.
Molnár Gábor, a MET Csoport megújulókért felelős üzletfejlesztési vezetője előadásában
hangsúlyozta, hogy a világ meghaladta az 1 TW beépített napenergia–kapacitást és a növekedés több
mint 50 százaléka az elmúlt 5 évben történt. A MET Csoport célja, hogy megragadja ezt a lehetőséget
és diverzifikált megújuló portfóliót építsenek ki egész Európában.