Rezsi

Akár a negyedére is csökkenthető a rezsiszámla ezekkel a módszerekkel – Tippek energiaspóroláshoz

Halász W Géza | 2022.12.20. 06:00

Egy friss elemzés szerint közel négyszeres különbség is lehet egy energetikailag elavult, régebbi családi ház és egy modern között. Nézzünk néhány egyszerű tippet a fűtési energiával történő spórolásra, amely most nemcsak a téli hidegek, de az energiaválság okán is igen aktuális.

 

Néhány napja, december elején jelent meg a Takarék Jelzálogbank elemzése arról, hogy milyen óriási különbség van egy energetikailag elavult, régebbi családi ház és egy modern között. Ugyanakkor jól tudjuk: egy korszerűsítést követően milyen látványosan, akár háromszorosára-négyszeresére is javulhat az éves energiafelhasználás.

A szakértői elemzés szerint egy korszerűsítetlen családi ház évente és négyzetméterenként akár 500 kilowattórát is elfogyaszthat, ugyanakkor egy alapos energetikai felújítás után ez az érték mindössze 139 kilowattórára csökken.

Ez azt jelenti, hogy egy energetikai szempontból modernizált ház akár kevesebb mint 28 százalékát fogyaszthatja el annak, mint amit egy évtizedekkel korábban épült ház igényel.

Másképpen kifejezve: kis híján négyszer többet fogyaszt egy olyan önálló családi otthon, amely még úgy épült fel, hogy nem fordítottak figyelmet a korszerűbb energiafelhasználásra – szemben egy mai, korszerű, vagy teljes körűen korszerűsített családi házzal.

Igaz az is, hogy a teljes magyar lakóingatlan állomány energetikai felújítása a 2022-es év őszi árain számolva 18-19 milliárd forintba kerülne, ami az idei magyar költségvetés közel háromnegyedét jelenti, ez az éves magyar GDP mintegy egyharmada.

Energetikai szempontból modernizált ház akár kevesebb mint 28 százalékát fogyaszthatja el annak, mint amit egy évtizedekkel korábban épült ház igényel. (Fotó: Canva)

 

Arról nem is beszélve, hogy a jelenlegi gazdasági helyzetben hiába lenne rendkívül fontos az energetikai megtakarítások elérése, ezekre éppen most jut nemzetgazdasági szempontból kevesebb pénz. Mint ismert, az Uniós támogatások – a legutóbbi megállapodás ellenére – valójában legkorábban 2023. tavaszán–nyarán indulhatnak újra. Bár szerencsére a minap, december elején létrejött az Energiaügyi Minisztérium, amely nyilván a meglévő programokat is hatékonyan koordinálja majd, illetve újakat is kidolgoz.

Eközben sem a lakosság, sem a vállalkozók nincsenek olyan helyzetben, hogy a mai – egyre magasabb – hitelkamatok mellett, a bizonytalan gazdasági kilátásokat is beszámítva, túlzottan nagyarányú energetikai korszerűsítésekbe merjenek belevágni. Pedig a vállalati szektorban, ahol nincsen rezsikedvezmény, sokkal gyorsabb lehet a megtérülés, ráadásul akadnak pályázati források ma is a céges zöldítő, energiatakarékos projektekre, és 2023-tól nyilván még több hasonló támogatási program várható.

Most több lakossági program lelassult és a vállalati támogatások is korlátozottak, ám aki csak teheti, vágjon bele az energiafogyasztás csökkentését magával hozó beruházásokba mielőbb. Mert az szinte bizonyos, hogy az energiahordozók ára a következő 2-3 vagy akár 5-10 évben sem tér már vissza a 2020-2021-es alacsony szintre. Ha pedig abból indulunk ki, hogy a gáz, a villany vagy akár a tűzifa ára tartósan magas marad, akkor az egyúttal azt is jelenti, hogy energetikai korszerűsítéseink megtérülése jelentősen lerövidül.

A háztartási napelemek és a nagyobb naperőművek körül ugyanakkor egyenlőre még sok a bizonytalanság, hiszen az átlagfelhasználóknak kedvező szaldó elszámolás bizonyosan változni fog, csak azt még nem tudjuk, hogyan. (Értesüléseink szerint azonban még idén megjelenhet a nagyobb, 50 kilowattos feletti napelemes rendszerek friss, a mainál kedvezőbb szabályrendszere.)

A háztartási napelemek és a nagyobb naperőművek körül ugyanakkor egyenlőre még sok a bizonytalanság. (Fotó: Canva)

 

Korábbi cikkünkben már foglalkoztunk a háztartási napelemek drasztikusan romló megtérülési mutatóival, amelyek ha a jelenlegi tervek nem változnak, megtérülési ideje 30 év fölé is kitolódhat. Egyedi esetekben, például elektromos autóval és elektromos fűtéssel javíthatók ezek a számok, ahogy korábban portálunkon is írtunk erről.

Ha azonban továbblépünk, jól látható, hogy korántsem csak napelemek révén lehet látványosan javítani egy-egy családi ház teljes éves energiafogyasztásán.

A Takarék Jelzálogbank Takarék Indexének már említett elemzése szerint nem mellesleg a 4,5 milliónyi magyar lakóingatlan legnagyobb része, körülbelül 60 százaléka családi ház. Ráadásul tíz ingatlanból nyolc több mint harminc évvel ezelőtt épült, és e rendszerváltás előtti házaknak csak nagyon kis része van felújítva. Nézzünk meg néhány lehetséges korszerűsítési lépést, amelyet akár 2023-ban érdemes lehet az Ön családi házán is elvégezni.

 

A födém leszigetelése

Ahogyan korábbi tanácsadó írásainkban szó volt már erről, talán a legegyszerűbb, leggyorsabb, leghatékonyabb, szinte fillérekből megoldható a lakóegység felső határoló falának vagy falainak a leszigetelése.

Egyszerű fizikai törvény, hogy a meleg levegő felfelé száll, így egy ház leginkább a plafon, a padlástér, a tetőtér felől veszíti el a legtöbb meleget hűvös vagy hideg időben.

A födém leszigetelése ráadásul az esetek többségében – még akár most télen is – könnyen kivitelezhető. Akár fagerendás, akár beton födémmel van dolgunk, mindössze pár tízezer forintért vásárolhatunk kőzetgyapot tekercseket, vagy akár ilyen lapokat. Ezeket magunk is leteríthetjük a padlástérben.

Nehezebb a helyzetük azoknak, akik tetőtér beépítéses házban laknak, itt ugyanis a tetőtéri falburkolatok mögött kell (vagy kellene) legyen a szigetelés. A legtöbb ilyen esetben csak a tetőtéri lakrész „szétverésével” lehet megoldani a szigeteltség növelését.

Ugyanakkor a legtöbb hagyományos egyszintes, tetőtér beépítés nélküli házban már a padlástér „letakarása” kőzetgyapottal könnyen 20-30 százalékos fűtésköltségbeli csökkenést jelent. És ne feledjük: nemcsak a pénztárcánkat kíméljük, hanem a környezetünket is óvjuk azáltal, hogy kevesebb energiát használunk. (Nagyobb házakban, például a gyerekek „kirepülése” után sok esetben a már beépített tetőtér ideiglenes téli lezárása is szóba jöhet, a fentiekhez hasonló megfontolásokból.)

 

Nyílászárók cseréje leszigetelése, cseréje

A második legfontosabb fűtési energiapazarló pontokat a nyílászárók jelentik. Minden olyan ablak és ajtó, amely eredetileg 1990 előtt, vagy akár az ezredfordulót megelőzően, került beépítésre egy-egy otthonba, az garantáltan cserére érett.

Ezek felújítása, lefestése energetikai szempontból szinte semmit nem ér, és a szigetelő csíkokkal történő javítgatás inkább csak „szépészeti” beavatkozásnak tekinthető. Persze, ha csukott ablaknál is mozgatja a függönyt a téli szél, és nincs pénz az azonnali cserére, akkor nem árt a pár ezer forintos és pofon egyszerű utólagos, fent említett habgumis leszigetelés.

Ám minden más esetben a csere az igazi megoldás. Vigyázni kell azonban a modern műanyag ajtókkal és ablakokkal, mert a ház természetes szellőzésének szinte teljes megszüntetése azzal jár, hogy gyakorlatilag „bedunsztoljuk” a lakóteret.

Érdemes figyelni, mert a mesterek sokszor kispórolják az úgynevezett résszellőzőket az új ablakok tokjaiból. (Fotó: Canva)

 

Erre is van, sőt eléggé egyszerű a megoldás, csak a mesterek sokszor kispórolják az úgynevezett résszellőzőket az ablakok tokjaiból. Ezek azért különösen jók, mert csak annyi levegőt engednek be, hogy ne legyen penészesedés, de annyit már nem, hogy érdemben kihűljön a lakás.

Kellő körültekintéssel tehát, de érdemes minden lakóhelyiségben kicserélni az ablakokat, ám legalább az északi és nyugati oldalakon muszáj lenne megtenni ezt minden esetben.

Természetesen a bejárati ajtó cseréje, továbbá a hideg helyiségekbe (garázsokba, más fűtetlen lakrészekbe) vezető ajtók, illetve átjárók leszigetelése is kritikus kérdés. Nyilvánvaló, hogy egy komplett nyílászáró csere nem filléres mulatság, de például azoknak, akik a rezsicsökkentett mennyiség felett fogyasztanak, már akár egy-két év alatt megtérülő beruházás lehet.

 

Fűtéskorszerűsítés

Laikusként sokszor azt gondolhatjuk, hogy teljesen mindegy, milyen sorrendben haladunk az energetikai korszerűsítéssel. Ez azonban egyáltalán nincsen így. Fordítva ülünk ugyanis a lovon, ha először a fűtési módot változtatjuk meg, ám közben a szedett-vedett, rosszul szigetelt nyílászárókon át, vagy éppen a szigeteletlen födémen keresztül az utcát fűtjük egy-egy korszerűbb berendezéssel.

Lényeges tehát, hogy először legalább a legkritikusabb pontokon (lásd előző két tanács) szigeteljük le a házunkat, és csak a szigetelések elvégzését követően forduljunk rá a fűtőberendezéseink cseréjére, vagy kiegészítésére.

Korábban az nrgreport.com oldalon is adtunk már tippeket a fűtési rendszer modernizálására. Itt most csak felvillantunk néhány modernebb és/vagy könnyebben kivitelezhető, olcsóbb fűtés-korszerűsítési megoldást.

Talán a legkézenfekvőbb manapság egy inverteres hűtő-fűtő klímaberendezés beszerelése. Elegendő lehet akár csak a nappaliba egy ilyet tenni, és ha nem túl nagy a ház, akkor mind nyáron, mind télen hasznát vesszük. Érdemes tudni, hogy egy 3-4 kilowattos klíma valójában harmadannyit fogyaszt, mint a névleges teljesítménye, akár hűtés, akár fűtés üzemmódban.

Egy másik opció, ha hagyományos kéményünk is van, akkor egy kályha vagy akár cserépkályha beépítése. Ez azonban csak abban az esetben járható út, ha van megfizethető tűzifa beszerzési forrásunk, vagy a kertben sok-sok fahulladék keletkezik, ami kiegészítő jelleggel eltüzelhető. Tudni kell ugyanis, hogy a rezsicsökkentett gáz, vagy akár a nem rezsikedvezményes áram „elfűtése” manapság már egyáltalán nem drágább, mint a csillagászati áron megrendelt konyhakész tűzifa gazdaságtalan kályhákban történő elégetése.

 

Mindennapi szokásaink és az energiaspórolás

Az első három pontban felvázolt alapvető korszerűsítési ötletek/munkák/feladatok csupán a legjelentősebb lépéseket tartalmazzák. Érdemes átgondolni ezek elvégzését követően – vagy akár a fentiek kényszerű elhalasztása esetén – azt, hogyan spórolunk a mindennapokban a fűtési energiával.

Kerüljük a nagy hőingadozást

Az egyik, korábban e portálon is emlegetett szabály az, hogy ne legyen túl nagy hőingadozás a házban. Másképpen szólva: ne hagyjuk napközben 17 fokra lehűlni az otthonunkat, majd délután, ha hazaérkezünk 23-24 fokra gyorsan „felpumpálni” a hőmérsékletet. Ez a nagy hőingadozás feleslegesen fogyaszt el rengeteg gázt, áramot vagy akár tüzelőt. Helyette jobban járunk, ha csak egy-két fokkal engedjük lejjebb a napközbeni hőmérsékletet a komfortoshoz képest.

Természetesen rengeteget segít a hőingadozás mérséklésében az 1. és 2. pontban említett szigetelés és nyílászáró csere, hiszen egy jól szigetelt ház sokkal lassabban hűl le, mint egy korszerűtlen.

A nagy hőingadozás feleslegesen fogyaszt el rengeteg gázt, áramot vagy akár tüzelőt. (Fotó: Canva)

 

A redőnyök szerepe

Egy másik ilyen látszólag apró, de valójában fontos szabály, hogy késő ősszel, télen és tavasszal se húzzuk le a redőnyöket olyankor, amikor a nap besüt a lakóhelyiségekbe. Akár már pár órányi napsütés ugyanis – különösen késő ősszel, télen és kora tavasszal – több fokkal emeli a keleti, a déli és a délnyugati fekvésű helyiségek hőmérsékletét!

Hogyan kell helyesen szellőztetni?

És még egy okos tipp a végére. Sokan késő ősztől a hideg télen át, egészen kora tavaszig helytelenül szellőztetnek. A legrosszabb az, ha egész nap vagy akár csak hosszú órákon át résnyire, vagy bukóra nyitott ablakkal szellőztetünk. Különösen akkor, ha még a lehűlő lakásban a fűtés is automatikusan bekapcsol, és a résnyire nyitott ablakokon direktben kiszökik a radiátorokból felszálló forró levegő.

Ehelyett hideg időben úgy érdemes szellőztetni, hogy lejjebb vesszük a fűtést, majd várunk fél – egy órát, ezt követően pedig mintegy 5-10 percre teljesen kitárjuk a szükséges ablakokat, illetve akár a bejárati ajtót is, hogy a huzat gyorsan „átöblítse” a házat. Ennyi idő alatt ugyanis a falak és a bútorok nem hűlnek át, sőt, a tárolt hőt hamar visszasugározzák – miközben a lakás levegője mégis maradéktalanul kicserélődik. Ha reggel és este így teszünk, a benti levegőnk mindig friss marad, de mégsem engedjük ki az értékes, egyre drágábban előállítható meleget a lakásból.

 

Kiemelt kép forrása: Canva

  Halász W Géza
Bejegyzés megosztása
Ajánlott cikkek
Iratkozz fel hírlevelünkre!
©2024 NRGREPORT, Minden jog fenntartva.