Valószínűleg majdnem mindenkinek van egy olyan karácsonya, amire a fehér hótakaró miatt nosztalgiázva gondol vissza. Mostanában sokkal kevesebbnek tűnik a hó karácsony idején, ami részben valóban a klímaváltozásnak köszönhető, de nem olyan egyszerű a helyzet, hogy azt mondhassuk: mostantól temetni kell a fehér karácsonyt.

Az átlaghőmérséklet drámaian emelkedik az egész bolygón, az iparosodás előtti időkhöz képest jelenleg 1,1 Celsius-fokkal magasabb. Ha nem sikerül radikálisan csökkentenünk a kibocsátást, 2030-ra akár elérhetjük a 3 Celsius-fokos emelkedést is.

Az ENSZ többször is figyelmeztetett már, hogy az országok klímavállalásai a kanyarban sincsenek ahhoz, hogy ne lépjük túl a 2015-ben megfogalmazott párizsi megállapodásban leírt 1,5 Celsius-fokos emelkedést, de még a könnyített úthoz, a 2 Celsius-fokos átlaghőmérséklet-növekedéshez sem elegendőek az ígéretek.

Mindez azt jelenti, hogy a klímaváltozással, egészen pontosan a globális felmelegedéssel járó változásokhoz bizony hozzá kell szoknunk – persze kérdés, hogy milyen mértékűek lesznek ezek a változások, de az biztosnak tűnik, hogy szépen lassan búcsút mondhatunk a fehér karácsonynak. Vagy mégsem?

Az elmúlt nyolc év volt a mérések kezdete óta a legmelegebb, ez pedig látszik a téli hőmérsékleteken is.

Ha nem sikerül radikálisan csökkentenünk a kibocsátást, 2030-ra akár elérhetjük a 3 Celsius-fokos emelkedést is. (Fotó: Canva)

Alapvetően elmondható, hogy a felmelegedéssel csökken a fehér karácsony esélye, de ez attól is függ, hol vagyunk éppen Európán belül, és ezen túl is akadhatnak anomáliák – ahogyan most például az Egyesült Királyságban is nagy a hó, vagy éppen Prágában is esett bőven az elmúlt napokban.

A hegyvidéki területeken például továbbra is gyakori a téli hótakaró látványa. Ez sem garantált azonban, tudósok például „jelentős hómélység-csökkenést” jósolnak a Pireneusokban a következő 50 évben. A Hydrology and Earth System Sciences folyóiratban megjelent 2021-es tanulmány szerint az Alpokban a havas napok száma 2100-ra felére csökken, ha a kibocsátás továbbra is ilyen magas marad, mint amilyen most is.A 2500 méternél magasabb hegyek kutatások szerint 76 nap – csaknem három hónap – havas napot veszítenek. Az 500 méter tengerszint feletti magasság alatti területeken évente mindössze öt havas napot számoltak. A helyzeten azonban változtathatunk: a tanulmány szerint a párizsi megállapodásnak megfelelő kibocsátáscsökkentés a jelenlegi havas napok több mint 80 százalékát meghagyná az Alpokban.

Egy 2021-es tanulmány szerint az Alpokban a havas napok száma 2100-ra felére csökken. (Fotó: Canva)

A lejjebb fekvő területeken azonban (ahová Magyarország is tartozik) az évszázad végére szinte semmi esély a havas karácsonyra – ennek az az oka, hogy a tél is enyhébbé válik a globális felmelegedés hatására, a fagypont feletti csapadék pedig egész egyszerűen eső, nem hó formájában hullik a földre.

Egy 2020-as tanulmány szerint például az évszázad végére az Egyesült Királyságban teljesen eltűnhet a hó. A klímaváltozás miatt melegebb, csapadékosabb tél, és melegebb, száraz nyár vár ránk.

Az időjárási feljegyzések Németországban például azt mutatják, hogy az 1970-es években körülbelül három-négy évente volt fehér karácsony, vagy legalábbis annak megfelelő hideg hőmérséklet. Mivel a december végi átlaghőmérséklet körülbelül 1 Celsius-fokkal emelkedik, a karácsonyi havazás valószínűsége körülbelül öt-nyolc évente várható.

Ez persze nem jelenti azt, hogy egyáltalán nem lesz havas karácsonyunk – időjárási anomáliák a jövőben is előfordulhatnak, de ahogyan nincs minden évben március idusán óriási hóvihar, úgy nagyjából ilyen rendszerességgel kell majd készülnünk a fehér karácsonyra is – hacsak nem tesz ez ellen valamit az emberiség kollektíven a kibocsátás csökkentésével.

Kiemelt kép forrása: Canva