Karbonsemlegesség – már magában a kifejezés is rengeteg útvonalat takar, néhányuk jobb, néhányuk kevésbé jó megoldás a klímaváltozás elleni harcban. Karbonsemleges ugyanis lehet úgy is egy ország, vállalat, intézmény, vagy akár egy esemény is, hogy egyáltalán nem jár károsanyag-kibocsátással, meg lehet úgy is, hogy a kibocsátást valahogyan kompenzálja – utóbbinak hitelessége, hatása és egyáltalán, értelme, kérdéses, a kompenzáció ugyanis nem mindig túl hatékony megoldás. A módszer ugyan jól hangzik, és papíron működik is, de valójában ahelyett, hogy megoldaná, inkább elodázza a cselekvést és a klímaváltozás okozta problémákat is. Gyakori eszköze továbbá a zöldre mosásnak, vagyis a greenwashingnak, ami egyszerűen azt jelenti, hogy valaki vagy valami zöldnek tetteti magát látszatintézkedésekkel, úgy, hogy közben valójában nem tesz semmit a klímaváltozás fékezéséért.
Valami hasonló történt a katari focivébén is, ami már enélkül is éppen elég rossz marketinget kapott az olyan apróságok miatt, mint az emberi jogi problémák, a korrupció, a munkások veszélyeztetése, vagy az alkohollal kapcsolatos következetlen intézkedések.
Valóban klímasemleges volt a focivébé? (Fotó: Instagram / FIFA World Cup)
Az aggodalmak jóval korábban kezdődtek, nagyjából akkor, amikor a FIFA 12 évvel ezelőtt Katart választotta a 2022-es vébé házigazdájának. Katart sok mindennel megvádolták azóta, kezdve a torna megrendezése miatti vesztegetéssel egészen az olcsó, bevándorlókból álló munkavállalók emberi jogainak megsértéséig, és a melegjogi helyzettel kapcsolatban is éles kritikákat kapott a rendező ország. Egy másik vita tárgya volt a kezdetektől az az állítás is, hogy az esemény széndioxid-semleges lesz, vagyis képes lesz ellensúlyozni az az építés, a fenntartás, az üzemeltetés következtében kibocsátott összes szén-dioxidot. Számos környezetvédelmi csoport bírálta ezt az állítást zöldmosással vádolva a szervezőket.
A károsanyag-kibocsátás csökkentésére tett erőfeszítések ellenére a 2022-es torna rendkívül széndioxid-intenzívre sikerült.
Nem nehéz kitalálni, miért: Katar nagymértékben függ a fosszilis tüzelőanyagoktól, borzasztóan meleg ország, és az esemény előtt alig volt megfelelő létesítmény a területen, tehát mindent a semmiből kellett felhúzni. A sivatag kellős közepén zöldfüves pályát csinálni, illetve olyan létesítményeket építeni, ahol az átlagember nappal is képes életben maradni, nagyon energiaintenzív feladat, amit a karbonkreditekkel való kereskedelem sem old meg.
Katar fenntarthatósági stratégiája a kibocsátás lehető legjobb minimalizálására támaszkodik – aminek nyilvánvaló korlátai vannak, tekintettel arra, hogy a semmiből kell stadionokat építeni, és zsúfolt tömeggel kell működtetni őket a sivatagban –, majd a fennmaradó kibocsátásokat széndioxid-kreditekkel akarják kompenzálni. A beszámítás gyakorlata egyébként is mindig kritikus, de különösen kétségesek azok a módszerek, amelyekkel a katari világbajnokságot nettó nullára sikerült kimatekozni.
Gilles Dufrasne, a CMW globális széndioxid-piaci vezetője szerint vita tárgyát képezhetik a szervezők azon szándékai, hogy a világbajnokságot széndioxid-semlegesnek minősítsék.
A sivatag kellős közepén zöldfüves pályát csinálni nagyon energiaintenzív feladat. (Fotó: Instagram / FIFA World Cup)
Kis ország lévén Katar erősen függ az importtól, így minden szükséges építkezés környezetszennyezőbbé válik. Még a játékfelületekhez használt fűmagokat is külföldről szerezte be, és az Egyesült Államokból hozatta be – ugyan klímaszabályozott – repülőgépeken. A magvak elvetése után egyetlen futballpálya fenntartásához novemberben és decemberben – amikor Katarban a hőmérséklet 20-25 Celsius-fok körül van, a nyáron tapasztalt 40 plusz fok helyett – napi 10 ezer liter vízre van szükség. És 144 ilyen focipályát építettek az országban. A sivatagban nem jön könnyen a víz, a tengervíz sótalanítása sok energiát igényel, és az ország elektromos áramának közel 100 százaléka olajból és gázból származik.
Nem meglepő tehát, hogy a FIFA hivatalos üvegházhatású gázkibocsátási előrejelzése szerint a vébé körülbelül 3,6 millió tonna szén-dioxidot termelt. Ez 1,5 millió tonnával több, mint az előző, 2018-as oroszországi rendezvény, és több, mint egyes országok egy év alatti kibocsátása.
A környezettudatos a kísérleteknek a középpontjában a vébé nyolc szabadtéri stadionja áll. Hét a semmiből épült, a nyolcadikat – a Khalifa Internationalt – felújították. Többnyire regionális, újrafelhasznált és újrahasznosított anyagokból készültek, és hivatalosan fenntarthatónak minősülnek (bár a tanúsító szervezet a katari állami vagyonalap által létrehozott ingatlanbefektetési társaság tulajdonában van). A Stadium 974-ben szállítókonténereket használnak építőelemként, ami lehetővé teszi, hogy a verseny után teljesen szétszereljék és összeszereljék az építményt egy másik helyen.
A FIFA szerint a vébé infrastruktúrájának kiépítése és üzemeltetése a világbajnokság teljes kibocsátásának csak mintegy negyedét teszi ki. A kibocsátások több mint fele az utazáshoz, egyötöde pedig a szálláshoz kapcsolódik. Az esemény kibocsátási lábnyomához a legnagyobb mértékben a beérkező légiközlekedés járul hozzá, amely a károsanyag-kibocsátás 44 százalékáért felelős.
Ez azt jelenti, hogy Katarnak még 3,6 millió széndioxid-kibocsátási egységet kell vásárolnia az esemény ellensúlyozására.
Ahelyett, hogy a meglévő szabványok szerint ellenőrzött termékeket vásárolnának, a szervezők létrehozták saját rendszerüket, a Global Carbon Councilt, ami aggályokat vet fel az átláthatóság és a legitimitás terén. A tanács viszont jóváírásának nagy részét megújuló energiával kapcsolatos projektekre teszi, amelyeket kifejezetten azért építettek, hogy ellensúlyozzák a máshol jelentkező kibocsátást. Az ilyen típusú projektek azonban hosszú távon nem eredményezhetik az üvegházhatást okozó gázok további csökkentését, mivel az általuk „megtakarított” szén-dioxid végül más, a jövőben induló alacsony szén-dioxid-kibocsátású projektek által egyébként is kikerülhet az energiarendszerből. Emiatt a többi szén-dioxid-piaci szabvány kizárja az ilyen típusú rendszereket.
A katari vébé szénsemlegessége tehát finoman szólva is kétséges – lehet, hogy jobb megoldás, mint néhány korábbi rendezés, de a klímának határozottan nem tesz jót ez sem.
Képek forrása: Instagram / FIFA World Cup
Nagy Nikoletta
