Szabályozás

Visszatáncolt az Európai Unió a metán elleni harcban

Nagy Nikoletta | 2022.12.28. 06:00

Az Európai Unió országai hetekkel a COP27 után megszavazták az olaj- és gázágazat metánkibocsátásának csökkentéséről szóló törvény gyengítését.

 

Az utóbbi évtizedben, vagyis a 2010-es években globálisan lassult a kibocsátások növekedési üteme az azt megelőző évtizedhez képest, a három fő üvegházhatású gáz légköri koncentrációja 2021-ben viszont új rekordszintet ért el a Meteorológiai Világszervezet szerint. A szén-dioxid jelenlegi légköri koncentrációja 149 százalékkal, a metáné 262 százalékkal, a dinitrogén-oxidé pedig 124 százalékkal magasabb, mint az iparosodás előtti, természetes légköri szintjük – írja a Másfélfok az ENSZ 2022-es klímakonferenciája előtti értékelőjében. A COP27-en az Európai Unió ígéretet tett arra, hogy többet tesz az üvegházhatást okozó gázok elleni küzdelemben, pár héttel később mégis megszavazta, hogy a blokk olaj- és gázágazatának metánkibocsátását csökkentő törvényt enyhítse, írja a Reuters.

Az ENSZ Környezetvédelmi Programja (UNEP) szerint a mezőgazdaság az elsődleges metánkibocsátási forrás. (Fotó: Canva)

Az ENSZ Környezetvédelmi Programja (UNEP) szerint a mezőgazdaság az elsődleges metánkibocsátási forrás. (Fotó: Canva)

A metán sokkal nagyobb mértékben melegíti a bolygót, mint a szén-dioxid, igaz, sokkal kevesebb ideig is marad a légkörben. Az iparosodás előtti időkhöz képest mért globális felmelegedés nagyjából 30 százalékáért felelős, és gyorsabban nő a koncentrációja a légkörben, mint a mérések kezdete óta bármikor máskor. A metán mennyisége a légkörben még akkor is emelkedett, amikor a pandémia miatt a szén-dioxid mértéke csökkent.

 

Honnan jön a metán?

A metán alapvetően három forrásból kerülhet a légkörbe: az ENSZ Környezetvédelmi Programja (UNEP) szerint a mezőgazdaság az elsődleges forrás, de számottevő még a hulladékgazdálkodásból és az energiaiparból származó kibocsátás is. A mostani EU-s enyhítés az utóbbira vonatkozik.

Az Európai Bizottság tavaly olyan jogszabályt javasolt, amely előírja az európai olaj- és gázipari vállalatoknak, hogy találják meg és javítsák ki infrastruktúrájukban a metánszivárgás forrásait. A törvényről jövőre tárgyalnak az uniós országok, valamint az Európai Parlament. Claude Turmes luxemburgi energiaminiszter kijelentette, hogy megdöbbentette az ambíció hiánya az országok részéről.

“Senki sem érti, hogy Európa, amely annyira elkötelezett a klímaváltozás megfékezése iránt, hogyan tud ilyen gyenge kormányzati álláspontot kialakítani a metánnal kapcsolatban” – mondta Turmes a Reuters szerint.

A metán sokkal nagyobb mértékben melegíti a bolygót, mint a szén-dioxid, igaz, sokkal kevesebb ideig is marad a légkörben. (Fotó: Canva)

 

Mit tehetünk a metán ellen?

Az uniós országok arra jutottak, hogy a vállalatoknak a törvény hatálybalépése után 12 hónapon belül ellenőrizniük kell infrastruktúrájukat, majd rendszeresen ellenőrizniük kell azt. A kompresszorállomásokat és az LNG-terminálokat például félévente, a szelepállomásokat 12 havonta, a szállítóvezetékeket pedig kétévente vizsgálnák meg újra és újra. Ezek a szabályok sokkal lazábbak, mint az Európai Bizottság által eredetileg javasolt negyedéves ellenőrzések.

Külön kellemetlen, hogy a Reuters által korábban közölt dokumentumok szerint Magyarország és Románia is a gyengébb szabályok mellett tette le a voksát.

“Aggályaink az alkatrészek, a szakképzett munkaerő és az adminisztratív kapacitás szűk keresztmetszete kapcsán merültek fel” – mondta Dan-Dragos Dragan, Románia energiaügyi államtitkára.

 

Vannak ambiciózusabb vállalások, mint az EU-é

Az Egyesült Államok mellett az EU vezeti a 150 országot tömörítő Globális Metánvállalást (Global Methane Pledge), amelynek célja a metánkibocsátás 30%-os csökkentése 2030-ig. Az EU és más jelentős olaj- és gázpiaci szereplők a COP27 csúcstalálkozón is ígéretet tettek arra, hogy többet tesznek a metán visszaszorítása érdekében. Kanada és Nigéria az elmúlt hetekben előrelépett a metánra vonatkozó szabályozással, amely bizonyos esetekben ambiciózusabb, mint az Európai Unióé.

Az uniós jog nem vonatkozna arra a külföldi infrastruktúrára, amely gázt szállít Európába. Az EU gázfelhasználásának több mint 80 százalékát importálja, és a fogyasztással összefüggő metánkibocsátás nagy része külföldön történik. Az országok azonban megállapodtak abban, hogy a törvény hatálybalépése után megvizsgálják, ki kell-e terjeszteni azt az importra – ezt a feltételt Németország vezette be.

 

Kiemelt kép forrása: Canva

  Nagy Nikoletta
Bejegyzés megosztása
Ajánlott cikkek
Iratkozz fel hírlevelünkre!
©2023 NRGREPORT, Minden jog fenntartva.