Az utóbbi évtizedben, vagyis a 2010-es években globálisan lassult a kibocsátások növekedési üteme az azt megelőző évtizedhez képest, a három fő üvegházhatású gáz légköri koncentrációja 2021-ben viszont új rekordszintet ért el a Meteorológiai Világszervezet szerint. A szén-dioxid jelenlegi légköri koncentrációja 149 százalékkal, a metáné 262 százalékkal, a dinitrogén-oxidé pedig 124 százalékkal magasabb, mint az iparosodás előtti, természetes légköri szintjük – írja a Másfélfok az ENSZ 2022-es klímakonferenciája előtti értékelőjében. A COP27-en az Európai Unió ígéretet tett arra, hogy többet tesz az üvegházhatást okozó gázok elleni küzdelemben, pár héttel később mégis megszavazta, hogy a blokk olaj- és gázágazatának metánkibocsátását csökkentő törvényt enyhítse, írja a Reuters.
Az ENSZ Környezetvédelmi Programja (UNEP) szerint a mezőgazdaság az elsődleges metánkibocsátási forrás. (Fotó: Canva)
A metán sokkal nagyobb mértékben melegíti a bolygót, mint a szén-dioxid, igaz, sokkal kevesebb ideig is marad a légkörben. Az iparosodás előtti időkhöz képest mért globális felmelegedés nagyjából 30 százalékáért felelős, és gyorsabban nő a koncentrációja a légkörben, mint a mérések kezdete óta bármikor máskor. A metán mennyisége a légkörben még akkor is emelkedett, amikor a pandémia miatt a szén-dioxid mértéke csökkent.
A metán alapvetően három forrásból kerülhet a légkörbe: az ENSZ Környezetvédelmi Programja (UNEP) szerint a mezőgazdaság az elsődleges forrás, de számottevő még a hulladékgazdálkodásból és az energiaiparból származó kibocsátás is. A mostani EU-s enyhítés az utóbbira vonatkozik.
Az Európai Bizottság tavaly olyan jogszabályt javasolt, amely előírja az európai olaj- és gázipari vállalatoknak, hogy találják meg és javítsák ki infrastruktúrájukban a metánszivárgás forrásait. A törvényről jövőre tárgyalnak az uniós országok, valamint az Európai Parlament. Claude Turmes luxemburgi energiaminiszter kijelentette, hogy megdöbbentette az ambíció hiánya az országok részéről.
A metán sokkal nagyobb mértékben melegíti a bolygót, mint a szén-dioxid, igaz, sokkal kevesebb ideig is marad a légkörben. (Fotó: Canva)
Az uniós országok arra jutottak, hogy a vállalatoknak a törvény hatálybalépése után 12 hónapon belül ellenőrizniük kell infrastruktúrájukat, majd rendszeresen ellenőrizniük kell azt. A kompresszorállomásokat és az LNG-terminálokat például félévente, a szelepállomásokat 12 havonta, a szállítóvezetékeket pedig kétévente vizsgálnák meg újra és újra. Ezek a szabályok sokkal lazábbak, mint az Európai Bizottság által eredetileg javasolt negyedéves ellenőrzések.
Külön kellemetlen, hogy a Reuters által korábban közölt dokumentumok szerint Magyarország és Románia is a gyengébb szabályok mellett tette le a voksát.
Az Egyesült Államok mellett az EU vezeti a 150 országot tömörítő Globális Metánvállalást (Global Methane Pledge), amelynek célja a metánkibocsátás 30%-os csökkentése 2030-ig. Az EU és más jelentős olaj- és gázpiaci szereplők a COP27 csúcstalálkozón is ígéretet tettek arra, hogy többet tesznek a metán visszaszorítása érdekében. Kanada és Nigéria az elmúlt hetekben előrelépett a metánra vonatkozó szabályozással, amely bizonyos esetekben ambiciózusabb, mint az Európai Unióé.
Az uniós jog nem vonatkozna arra a külföldi infrastruktúrára, amely gázt szállít Európába. Az EU gázfelhasználásának több mint 80 százalékát importálja, és a fogyasztással összefüggő metánkibocsátás nagy része külföldön történik. Az országok azonban megállapodtak abban, hogy a törvény hatálybalépése után megvizsgálják, ki kell-e terjeszteni azt az importra – ezt a feltételt Németország vezette be.
Kiemelt kép forrása: Canva
Nagy Nikoletta
