Az Európai Unió országai jelenleg arról vitatkoznak, hogy az Európai Bizottság idén májusban benyújtott javaslataival összhangban 2030-ra 45 százalékra emeljék a blokk megújulóenergia-célját, vagy sem, írja az EurActiv. Az újragondolás oka az orosz-ukrán háború, és leginkább az, hogy az EU képes legyen gyorsan elszakadni az oroszoktól importált energiahordozóktól, és – lehetőség szerint minél zöldebb módon – megoldani Putyin nélkül a saját energiaellátását. A felülvizsgált célt akkor terjesztették elő, amikor Európa megfogalmazta, hogy „jóval 2030 előtt” függetlenné akar válni az orosz fosszilis tüzelőanyagoktól, hogy ezzel is csökkentse a Kreml háborús erőfeszítéseinek finanszírozását.
Az EurActiv értesülései szerint azonban nem minden ország osztja a lelkesedést, vagy inkább a céltudatosságot, ha a 45 százalékos megújuló-célokról van szó. Ez az uniós fővárosok álláspontját összefoglaló dokumentumból derült ki, amelyet az uniós energiaügyi miniszterek december 19-i hétfői találkozója előtt adtak ki. Ehelyett az uniós országok többsége inkább ragaszkodna a Bizottság által 2021 júliusában előterjesztett 40 százalékos megújuló-célhoz – derül ki az elnökséget betöltő Csehország által készített dokumentumból. Ebben az áll, hogy „a tagállamok együttesen biztosítják, hogy a megújuló energiaforrásokból előállított energia részaránya az Unió bruttó végső energiafogyasztásában 2030-ban legalább 40 százalék legyen”. Ez a korábbi 2030-as célra utal, amelyet az uniós országok júniusban, egy korábbi találkozón írtak alá. Olyan országok is ellenzik a 45 százalékos targetet, mint Franciaország, Hollandia és Írország.
Európa jelenleg energiafelhasználásának mindössze 22 százalékát nyeri megújulókból, ehhez képest komoly előrelépést kellene tenni a következő 8 évben.
Persze nem ellenezte minden ország az ambiciózusabb terveket: Ausztria, Dánia, Észtország, Németország, Görögország, Litvánia, Luxemburg, Portugália és Spanyolország közös dokumentumot adtak ki a 45 százalékos cél mellett foglalva állást. „Tekintettel a jelenlegi energiaválságra és arra, hogy gyorsan csökkenteni kell az EU fosszilis forrásoktól, különösen az oroszországi forrásoktól való függőségét, miközben növelni kell az ellátás biztonságát, úgy gondoljuk, hogy a megújuló energiaforrások arányának 45 százalékrara történő emelése elengedhetetlen” – olvasható a dokumentumban. A 45 százalékos célt az Európai Parlament is támogatja, amely az EU-tagállamokhoz hasonlóan voksolhat az ügyben.
A környezetvédő és nonprofit szervezetek erősen kritizálják Csehországot, amiért európai uniós elnöksége során nem támogatja az ambiciózusabb megújuló-célokat. A szélenergia-ágazat szerint a magasabb százalékos célok fontosak és elengedhetetlenek, de az EU-nak emellett biztosítania kell azt is, hogy el lehet őket érni. A szervezetek felhívták a figyelmet arra, hogy a blokkon belül több területet kell elkülöníteni a szélenergia számára, a mostani szabályozás ugyanis nem megfelelő a 45 százalékos cél eléréséhez.
A 2022-ben telepített 51 gigawatt szél- és napenergia-kapacitás hozzávetőleg 10 milliárd köbméter gázt segített megtakarítani az EU-nak, írja az EurActiv egy másik cikkében. A blokk 27 energiaügyi minisztere végül azonban csak a 40 százalékos cél esetében tudott többséget elérni, ezzel megismételték egy korábbi, júniusi találkozón már kifejtett álláspontjukat. A Tanács hivatalos álláspontjának elfogadásával az Európai Bizottság, a Tanács és a Parlament között úgynevezett háromoldalú tárgyalásokra kerülhet sor, hogy megpróbáljanak kompromisszumot találni. És mivel a nézőpontok még mindig távol állnak egymástól, nehéz lesz megegyezni.