Elemzés   A rovat támogatója a MET Csoport

A legtöbb EU-s ország szkeptikus az új megújulócélokkal kapcsolatban

Nagy Nikoletta | 2022.12.29. 06:00

Franciaország, Hollandia, Írország és számos más uniós ország vonakodik támogatni az Európai Bizottság javaslatát, amely az EU 2030-ra vonatkozó megújulóenergia-célkitűzését kívánja megerősíteni Oroszország ukrajnai háborújára válaszul.

 

Az Európai Unió országai jelenleg arról vitatkoznak, hogy az Európai Bizottság idén májusban benyújtott javaslataival összhangban 2030-ra 45 százalékra emeljék a blokk megújulóenergia-célját, vagy sem, írja az EurActiv. Az újragondolás oka az orosz-ukrán háború, és leginkább az, hogy az EU képes legyen gyorsan elszakadni az oroszoktól importált energiahordozóktól, és – lehetőség szerint minél zöldebb módon – megoldani Putyin nélkül a saját energiaellátását. A felülvizsgált célt akkor terjesztették elő, amikor Európa megfogalmazta, hogy „jóval 2030 előtt” függetlenné akar válni az orosz fosszilis tüzelőanyagoktól, hogy ezzel is csökkentse a Kreml háborús erőfeszítéseinek finanszírozását.

„Ezt a háborút Oroszország nemcsak Ukrajna ellen indította. Ez háború az energia ellen, háború a gazdaságunk ellen, háború az értékeink ellen és háború a jövőnk ellen” – mondta Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, aki szeptemberben az Európai Parlament előtt védte meg az ambiciózus terveket.

 

Nem mindenki rajong az ötletért

Az EurActiv értesülései szerint azonban nem minden ország osztja a lelkesedést, vagy inkább a céltudatosságot, ha a 45 százalékos megújuló-célokról van szó. Ez az uniós fővárosok álláspontját összefoglaló dokumentumból derült ki, amelyet az uniós energiaügyi miniszterek december 19-i hétfői találkozója előtt adtak ki. Ehelyett az uniós országok többsége inkább ragaszkodna a Bizottság által 2021 júliusában előterjesztett 40 százalékos megújuló-célhoz – derül ki az elnökséget betöltő Csehország által készített dokumentumból. Ebben az áll, hogy „a tagállamok együttesen biztosítják, hogy a megújuló energiaforrásokból előállított energia részaránya az Unió bruttó végső energiafogyasztásában 2030-ban legalább 40 százalék legyen”. Ez a korábbi 2030-as célra utal, amelyet az uniós országok júniusban, egy korábbi találkozón írtak alá. Olyan országok is ellenzik a 45 százalékos targetet, mint Franciaország, Hollandia és Írország.

Európa jelenleg energiafelhasználásának mindössze 22 százalékát nyeri megújulókból, ehhez képest komoly előrelépést kellene tenni a következő 8 évben.

Persze nem ellenezte minden ország az ambiciózusabb terveket: Ausztria, Dánia, Észtország, Németország, Görögország, Litvánia, Luxemburg, Portugália és Spanyolország közös dokumentumot adtak ki a 45 százalékos cél mellett foglalva állást. „Tekintettel a jelenlegi energiaválságra és arra, hogy gyorsan csökkenteni kell az EU fosszilis forrásoktól, különösen az oroszországi forrásoktól való függőségét, miközben növelni kell az ellátás biztonságát, úgy gondoljuk, hogy a megújuló energiaforrások arányának 45 százalékrara történő emelése elengedhetetlen” – olvasható a dokumentumban. A 45 százalékos célt az Európai Parlament is támogatja, amely az EU-tagállamokhoz hasonlóan voksolhat az ügyben.

 

A csehek hibája?

A környezetvédő és nonprofit szervezetek erősen kritizálják Csehországot, amiért európai uniós elnöksége során nem támogatja az ambiciózusabb megújuló-célokat. A szélenergia-ágazat szerint a magasabb százalékos célok fontosak és elengedhetetlenek, de az EU-nak emellett biztosítania kell azt is, hogy el lehet őket érni. A szervezetek felhívták a figyelmet arra, hogy a blokkon belül több területet kell elkülöníteni a szélenergia számára, a mostani szabályozás ugyanis nem megfelelő a 45 százalékos cél eléréséhez.

A 2022-ben telepített 51 gigawatt szél- és napenergia-kapacitás hozzávetőleg 10 milliárd köbméter gázt segített megtakarítani az EU-nak, írja az EurActiv egy másik cikkében. A blokk 27 energiaügyi minisztere végül azonban csak a 40 százalékos cél esetében tudott többséget elérni, ezzel megismételték egy korábbi, júniusi találkozón már kifejtett álláspontjukat. A Tanács hivatalos álláspontjának elfogadásával az Európai Bizottság, a Tanács és a Parlament között úgynevezett háromoldalú tárgyalásokra kerülhet sor, hogy megpróbáljanak kompromisszumot találni. És mivel a nézőpontok még mindig távol állnak egymástól, nehéz lesz megegyezni.

  Nagy Nikoletta
Bejegyzés megosztása
Ajánlott cikkek
Iratkozz fel hírlevelünkre!
©2024 NRGREPORT, Minden jog fenntartva.