Az energiaárak az egekben, nyakunkon az energiaválság, ahhoz pedig, hogy ezt elkerüljük, a felhasználói oldalról a kereslet csökkentése is nagyon fontos faktor lenne. Csakhogy rengeteg országban olyan rossz minőségűek az épületek, hogy az ember gyakorlatilag az utcát fűti télen. Ezek a legrosszabb és a legjobb helyzetben lévő épületállományok Európában.

Az épületek jelenleg a globális kibocsátások közel 40%-áért felelnek. Ennek nagyjából kétharmadát az épületek üzemeltetése (főleg az energiafelhasználás) adja, írja a Másfélfok. Az energiapazarló régi épületeinkben az üzemeltetés a teljes életciklusra vetített kibocsátások 80-90%-áért felel.

Magyarországon híresen rossz az épületállomány, a házaink, lakásaink jelentős része elöregedett, felújításra vár, és nagyon silány szigeteléssel rendelkezik. A hatvanas-hetvenes évek jellegzetes vidéki háztípusa, a “Kádár-kocka”, amelyből jelenleg nagyjából 800 ezer található az országban, felújítás nélkül kifejezetten pazarló.

Kutatások azt mutatják, hogy gyakorlatilag minden megoldás jobb, mint az eredeti, szigeteletlen, gázkazános “kockaház”, ami majdnem 300 tonna szén-dioxid kibocsátásával jár 30 év alatt.

Az épületek jelenleg a globális kibocsátások közel 40%-áért felelnek. (Fotó: Canva)

Az Európai Unió célja, hogy 2050-ig a teljes épületállomány karbonsemlegessé váljon. A meglévő épületállomány minél gyorsabb energetikai megújulása érdekében az éves felújítási rátát legalább kétszeresre kívánják növelni. Ehhez néhány országban, köztük Magyarországon is, komoly munkára lesz szükség.

Az EuroNews az energiaválságra való tekintettel összegyűjtötte, hogy az Európai Unióban hol vannak jobb, és hol rosszabb állapotban az épületek a szigetelés tekintetében. Egy friss kutatás azt mutatja, hogy az otthoni hőveszteségek jelentősen eltérnek Európa-szerte. A kutatáshoz a szakértők azt vizsgálták meg, hogy 0 Celsius-foknál mekkora a hőveszteség a különböző országok épületállományában.

Az otthoni hőmérséklet-veszteség a legrégebbi lakásállománnyal rendelkező Egyesült Királyságban volt a legmagasabb: itt a lakások 37 százaléka 1946 előtt épült, és egy 20 Celsius-fokra felfűtött otthon három óra alatt 0 fokos kinti hőmérsékletnél átlagosan 3 fokot veszít.

A brit lakások háromszor gyorsabban veszítik a hőt, mint a norvég és a német épületek: a kutatás szerint előbbiek átlagosan 0,9 Celsius-fok hőveszteséggel számolhatnak, a németek esetében pedig kereken 1 fokot mértek a szakértők.

A brit lakások háromszor gyorsabban veszítik a hőt, mint a norvég és a német épületek. (Fotó: Canva)

Az Egyesült Királyságot a lista alján Belgium (2,9 °C), Franciaország (2,5 °C), Hollandia (2,4 °C) és Spanyolország (2,2 °C) követi. Ebben az öt országban magasabb a hőveszteség, mint az összes értékelt ország átlagos vesztesége (1,8 °C). Svédországban, Dániában és Ausztriában ezzel szemben átlagosan 1,2 Celsius-fok az otthoni hővesztés. Olaszországban ez az érték 1,5 Celsius-fok körül mozog.

Az EU Building Stock Observatory szerint az Unióban a legtöbb lakóépület az első hőtechnikai szabványok 1970-es bevezetése előtt épült. Ezeket az energiahatékonysági intézkedéseket a közel-keleti politikai zűrzavar okozta olajválság után vezették be. Általánosságban elmondható, hogy minél nagyobb az új lakóépületek aránya egy országban, annál magasabb lesz az épületállomány általános energiateljesítménye. A 2014-es adatok szerint az Európai Unióban a lakások 23 százaléka 1945 előtt, 26 százaléka pedig 1945 és 1969 között épült. Ez azt jelenti, hogy a lakások 49 százaléka 1970 előtti épület, és csak 23 százalékukat húzták fel 1990 után.

Kiemelt kép forrása: Canva