Egy tanulmány szerint az éghajlati hatásra utaló címkék rávehetik az embereket, hogy „éghajlatbarátabb” élelmiszereket válasszanak. Az élelmiszerek környezeti hatásáról szóló tájékoztatás hatékony módszer a fogyasztói döntések megváltoztatására – állapította meg a Johns Hopkins és a Harvard Egyetem kutatóinak klinikai kísérlete.

A tanulmány azután született, hogy az éghajlatváltozással foglalkozó kormányközi munkacsoport (IPCC) áprilisban közzétett jelentésében arra szólította fel az országok vezetőit, hogy ösztönözzék az embereket a kevésbé szén-dioxid-kibocsátó étrend választására. A jelentés különös hangsúlyt fektetett a húsfogyasztásra, főleg a vörös húsokra, mint a marha- és sertéshús – írja az Euronews.

Kevesebb vörös húst kellene ennünk?

A Greenpeace szerint az ipari hústermelés az erdőirtás legnagyobb oka világszerte, és éves szinten nagyjából a világ összes személygépkocsijával, teherautójával és repülőgépével egyenértékű kibocsátásért felelős.

A politikai döntéshozók az Egyesült Királyságban és világszerte arról vitatkoznak, hogyan lehetne rávenni az embereket, hogy kevesebbet fogyasszanak a széndioxid-nehezebb termékből.

Angliában a mezőgazdasági területek mintegy 85 százalékát a tehenekhez hasonló állatoknak fenntartott legelők teszik ki, vagy a haszonállatok takarmányának termesztésére használják. A Greenpeace szerint a hústermelés 70 százalékos csökkentésére lenne szükség ahhoz, hogy a földterületet fenntartható módon használják.

Megváltoztathatja-e az „éghajlati hatás” címkézés az élelmiszerekkel kapcsolatos szokásokat?

Egy kísérlet azt vizsgálta, hogy az élelmiszereken feltüntetett „környezeti hatás” címkék meggyőzhetik-e a fogyasztókat arról, hogy „éghajlatbarátabb” termékeket válasszanak.

A Jama Network Open című folyóiratban közzétett jelentés szerint az emberek megváltoztatták élelmiszer-választásukat, miután olvasták a környezeti hatásokról szóló információkat. A Johns Hopkins és a Harvard egyetemek kutatói által végzett vizsgálatban 5049 amerikai felnőttet kértek meg arra, hogy rendeljenek termékeket egy gyorséttermi menüből.

A résztvevőknek háromféle, más-más címkékkel ellátott étlapot mutattak:

• A „kontroll” menü esetében minden tétel mellett egy sima QR-kód volt.
• A „pozitív” menünél egy zöld, „alacsony klímahatású” címkét helyeztek el a csirke, hal vagy vegetáriánus tételeken.
• A „negatív” menünél egy piros, „magas klímahatású” címkét a vörös húsos tételeken.

Az alacsony klímahatású menü címkéi a következőket mondták: „Ez a termék környezeti szempontból fenntartható. Előállítása során alacsony az üvegházhatású gázok kibocsátása, csak kis mértékben járul hozzá az éghajlatváltozáshoz”.

A magas klímahatású menü szövege a következő volt: „Ez a termék környezetileg nem fenntartható. Előállítása során magas az üvegházhatású gázkibocsátása, nagymértékben hozzájárul az éghajlatváltozáshoz.”

Amikor a résztvevőknek megmutatták a nagy éghajlati hatású menüt, 23,5 százalékkal többen választottak fenntartható terméket, mint a kontroll menü esetében. Az alacsony klímahatású menüt választó csoportban 9,9 százalékkal többen választották a fenntartható ételeket.

A fehér hús káros a környezetre?

Bár a klinikai vizsgálat a csirkét és a halat fenntartható élelmiszer-választásként jelölte meg, a tanulmányok szerint ezek is negatívan hathatnak a környezetre. Az intenzíven termelt csirkehúsról kiderült, hogy szennyezi a folyókat, míg az állatok etetésére szolgáló szója termelése hatalmas erdőterületeket pusztít el. A tenyésztett és vonóhálóval halászott hal szintén nem feltétlenül fenntartható választás, mivel károsíthatja a tengeri élőhelyeket.