Mobilitás

Ki fog ennyit adni egy elektromos autóért? Az akkumulátorok múltja, jelene és jövője

Benedek Attila | 2023.01.04. 06:00

A jó öreg Európa autózás terén a legzöldebb kontinenssé válik. Ezért érdemes körbejárni a négykerekűekben használt áramtárolókat. Az teszi aktuálissá a témát, hogy nemrég vált véglegessé a döntés: Európa teljesen elkötelezedődött az elektromos hajtás irányában. Ezért felénk, 2035-től, a hagyományos motorú új autókat tilos lesz forgalomba hozni.

 

A politikai döntést keresztül vitték, ami egy kis reményt adhat, hogy 2026-ban még felülvizsgálhatják a rendelkezést. Ez nem szimpla „jófejség” a döntéshozóktól, hanem önvédelem: a megjelölt időpontban lehet majd valami átlátszó magyarázattal szolgálni a választóknak, ha a korszerűbb, és jobb- ár/érték arányú kínai és amerikai elektromos autók csődbe visznek pár európai márkát. Ami majd az erős autóiparral rendelkező Európában „szép számú” munkanélkülit eredményez.

Mert az EU vezetőinek nem tűnik fel, hogy a kínai és az amerikai kormányok, nagy erőkkel védik az autóiparukat. Felénk gyakorlatilag semmiféle védőernyőt nem kap Európa legerősebb iparága.

A másik dolog, amiért lehet magyarázkodniuk a döntéshozóknak, hogy ki fogja megvásárolni az alaphangon 15-20 millióba kerülő, a mindennapokban valóban használható elektromos autókat? A dolgok jelen állása szerint a valamennyire megmaradt nyugat-európai középosztály sem biztos, hogy erre költi majd a jövedelmét.

Arra az autóra, amit arany áron tölthet, azaz üzemeltethet.

Ha témát körülvevő rózsaszín ködöt és a PR maszlagot elhessegetjük, akkor sajnos a fentiek nem a képzelet és a rosszindulat szüleményei. A vázolt helyzet valós forgatókönyv. És ide sorolható még a töltőhálózat elmaradó fejlesztése is.

Európában 2035-től a hagyományos motorú új autókat tilos lesz forgalomba hozni. (Fotó: Toyota)

 

Akku történelem

Ami jó kiindulási pont, hogy az átlagembernek vagy az emberiségnek van egy általános a reakciója az új dolgokkal kapcsolatban. Mivel ismeretlen, így alapjában tartózkodik tőle, és akadnak vele kapcsolatban fenntartásai. És támadják is. Ezen a folyamaton, minden új dolog átmegy.

Ezért jó kiindulási pontot jelent akku témában a Toyota Prius, amelynek nemsokára megjelenik az ötödik generációja. Az első széria 1997 és 2003 között készült, a második 2003-tól 2008-ig, a harmadik pedig a 2009 és 2015 közötti időszakban. Az első időkben komoly félelmet generált a Prius akkuinak tartóssága. Mára szerencsére elég sok a 400-600 ezer kilométert futott, taxiként használt példány. Ezek mutatják, hogy a rendesen szervizelt hibridautó valódi tartós fogyasztási cikk. Plusz a szakszervizeknek és a „guruknak”, sok a hibrid akkukkal a tapasztalatuk.

A Prius második szériájának a lítium-ion akkui különösen jól bírják. Az élettartamuk könnyedén eléri a tíz évet. Az akkukra specializálódott szakműhelyek pedig a cellákat cserélni is tudják. Nem horror áron. Ez mutatja a távolabbi jövőt, hasonló utat járt be Tesla is.

Az akkuk utóéletéről itt olvashat. Érdekesség, hogy az újrahasznosítás még pár évig nem lesz akkora üzlet, mint remélték. Ugyanis még nincs olyan mennyiségű törött, agyonhasznált, forgalomból kivont elektromos és hibrid autó, ami igazán fellendítené ezt az üzletágat.

 

Tűz van, babám!

A másik megfigyelhető sorminta az új elektromos autóknál, az a visszahívások és/vagy a tűzesetek párosa. Érdekes, hogy az autótüzeknél az elektromos autóknál jóval kevesebb a lángra kapás, mint a hagyományos hajtásláncúaknál. Érthető módon a sajtó ezeket jobban felkapja.

Ellenpélda is akad, mikor – valószínűleg konstrukciós hiba miatt – a BMW négy és hathengeres dízelmotorral szerelt modelljei előszeretettel gyulladnak ki. Menet közben is. Ez leginkább a 2011 és 2017 között gyártott évjáratokat érinti. A BMW-s tűzesetek különben egész „jót futottak” a hazai és a külföldi autós szaksajtóban.

Az elektromos autók gyártói és a vezérképviseletek együttműködnek a tűzoltósággal, és ellátják szakirodalommal és demó autókkal a szakembereket.

Ezen a téren nemrég az Audi alkotott újat, egyelőre szabadalmi szinten tart a dolog. Az új, profibb akkuvezérlés mellett a közvetlenül a túlmelegedett cella/ák oltásával kísérleteznek. Ezt megfejelik a kívülről az autóhoz csatlakoztatható porral oltóval, ami direkt az akkut oltja.

Ezzel kiküszöbölik az autó vízbe merítését, mert manapság így a legbiztonságosabb a több napig is égő akkuk visszahűtése.

 

A bányászat kérdései

Európából nézve nem jelent gondot a távoli helyeken történő lítiumbányászat és -feldolgozás. A témában az egyik kritikus pont a gyermekmunka elkerülése. Ami igen nehezen bizonyítható, ha a kitermelés a Kongói Demokratikus Köztársaságban vagy a környékén történik. Az ország nevében csak két dolog vicces: a demokratikus és a köztársaság.

Akadtak példák, hogy a „lepapírozás” ellenére becsúsztak hibák a lítiumbányászat tisztaságába. Azaz gyerekmunkával került a felszínre az alapanyag vagy annak egy része.

2022 elején történt, hogy Brazíliában 270 munkás halt meg egy lítium üzemben… A hazai vörösiszap katasztrófához hasonlóan egy tározó gátja szakadt át. Itt is észlelhető, hogy akad az a profit, amiért nem tartják be a legalapvetőbb biztonsági előírásokat sem.

A legfrissebb példa már húsbavágóbb, mert a közelünkben történik. Franciaországban 2027-ben nyílik lítiumbánya, egy hajdani kerámia alapanyag kitermelés helyén.

A helyi környezetvédelmi szervezet hívta fel a figyelmet arra a kevésbé köztudott dologra, hogy egy tonna lítium-hidroxid vagy lítium karbonát előállításához, a franciáknál 100 tonna kőzetet kell kibányászni… Plusz nem tudni, hogy a feldolgozás komoly vízigénye mennyire teszi tönkre a környék vízrendszerét.

Amíg ez tőlünk távol történik, tehát Dél-Amerikában, Kínában vagy Afrikában, az természetesen nem „probléma”. De mikor ez a közelben megy végbe, és látszik pontosan, hogy mi az ára a „zöld” közlekedésnek, az már felnyithat szemeket az elektromos autózással kapcsolatban.

 

Kiemelt kép forrása: BYD

  Benedek Attila
Bejegyzés megosztása
Ajánlott cikkek
Iratkozz fel hírlevelünkre!
©2024 NRGREPORT, Minden jog fenntartva.