Az alacsonyabb árak ellenére Európa még nincs túl a nehezén – a Nemzetközi Energiaügynökség előrejelzése szerint Európának 30 milliárd köbméteres kereslet-kínálati réssel kell szembenéznie, ami a jövő tél kezdetére a készletek 95%-os feltöltéséhez szükséges gázmennyiség közel felének felel meg. Az előrejelzés alapja, hogy az orosz csővezetékekből érkező áramlások teljesen elapadnak, és Kína LNG-kereslete a 2021-es szintre emelkedik – írja az Energy Intelligence.
Az uniós szakpolitikai intézkedések és a későbbi piaci beavatkozások meghatározhatják vagy megtörhetik a 2023-as ellátási egyensúlyt. A szakpolitikai intézkedések hatékonyságát próbára teszi majd, hogy az Európába irányuló orosz vezetékes gázáramlások várhatóan jelentősen alacsonyabbak lesznek a 2022-es szintekhez képest, ami tovább növeli az EU küzdelmét a megfelelő tárolási szintek biztosításáért a 2023/24-es tél előtt.
Az európai nagykereskedelmi gázárak nemrégiben elfogadott, megawattóránként 180 euróban (56 dollár/millió Btu) megállapított felső határa megnehezítheti Európa ellátási törekvéseit, mivel az erősebb gázkeresletet eredményezhet, és az LNG-szállítmányokat a magasabb árú piacokra szoríthatja.
Egy sor olyan biztosíték van érvényben, amely felfüggeszti az árplafont, ha az hatással lenne a piaci stabilitásra és a blokkba irányuló, illetve azon belüli gázellátásra.
Az EU tagállamai közös gázbeszerzési tervekről is megállapodtak, hogy közösen rögzítsék az ellátást, és elkerüljék, hogy a verseny az árakat felfelé hajtsa. Az első tervek szerint az uniós országoknak – új beszerzési platformot használó vállalatokon keresztül – 13,5 milliárd köbméter gázt kell biztosítaniuk, ami a tárolók 90%-os feltöltöttségi céljának 2023-ra történő teljesítéséhez szükséges gázmennyiség legalább 15%-át jelenti.
Az azonban még mindig nem világos, hogyan fog működni a közös beszerzés, és számos kérdés továbbra is megválaszolatlan maradt:
Hajlandóak-e a szállítók az egyes magánvállalatok helyett kollektívan értékesíteni a gázt az EU-nak? Hogyan fogják a beszerzett gázt elosztani a blokkban? Hogyan fogja az EU leküzdeni az érzékeny szerződéses információk megosztásának jogi és kereskedelmi nehézségeit, hogy még a nyár előtt megtörténhessenek az első gázbeszerzések?
Oroszország 2022-ben az EU második legnagyobb LNG-szállítója volt. (Fotó: Canva)
Az ukrajnai háború elhúzódása miatt továbbra is nagy bizonytalanságot jelent az Európába irányuló orosz gázszállítások volumene 2023-ra. Naponta mintegy 70-80 millió köbméter orosz vezetékes gáz jut Európába Ukrajnán és a Török Áramlat gázvezeték tranzitútvonalain keresztül, amelyek együttes kapacitása 120 millió köbméter/nap.
További csökkentések, vagy akár a szállítások teljes leállítása várható bármilyen katonai eszkaláció vagy a Moszkva által megtorló intézkedésnek tekintett nyugati intézkedések – például az EU nagykereskedelmi gázárplafonja – hatására.
Az Európába érkező orosz cseppfolyósított földgáz folyamatos érkezése leginkább a más vevőkkel, például Kínával folytatott versenytől függ. Oroszország 2022-ben az EU második legnagyobb LNG-szállítója volt, az EU rekordmennyiségű, 15,2 millió tonna LNG-t importált, ami 36%-os növekedést jelent 2021-hez képest, és 24%-kal magasabb a 2019-es csúcsnál – derül ki a Kpler áruforgalmi elemző cég adataiból. Az ilyen erős importmennyiségek aggodalmat keltenek azzal kapcsolatban, hogy mi történne, ha Moszkva úgy döntene, hogy megpiszkálja ezeket az Európába irányuló energiamennyiségeket.
Hogyan fogja az EU leküzdeni az érzékeny szerződéses információk megosztásának jogi és kereskedelmi nehézségeit, hogy még a nyár előtt megtörténhessenek az első gázbeszerzések? (Fotó: Canva)
A 2023-ra tervezett, közel 50 milliárd köbméternyi új LNG-importinfrastruktúra-kapacitás kiépítésének előrehaladását nagy figyelem övezi. Az üzembe helyezés esetleges késedelmei megváltoztatják Európa különböző régióinak kereslet-kínálati egyensúlyát, mivel folytatódnak a diverzifikációs erőfeszítések.
A franciaországi Le Havre-ban a TotalEnergies 2,5 milliárd m3/év kapacitású úszó LNG-terminálja szeptemberben kezdi meg működését. A vállalat közölte, hogy még ebben a hónapban elindítja a kapacitásfoglalásra irányuló marketingkampányt a létesítményben, és azt tervezi, hogy az újragázosítási kapacitás felét saját használatra tartja fenn.
A Földközi-tenger térségében Olaszország és Görögország várhatóan együttesen 10,4 milliárd m3/év új LNG-importkapacitást fog üzembe helyezni. Olaszországban az 5 milliárd m3/év kapacitású Golar Tundra FSRU (Floating Storage Regasification Unit) a Livorno melletti Pombino LNG telephelyen fog kikötni.
Görögország régóta tervezett 5,4 milliárd m3/év kapacitású Alexandroupolis FSRU-ja 2023 végére indul be, és várhatóan a szomszédos Bulgáriát is ellátja majd. A Bulgargaz állami gázipari vállalat a terminál kapacitásából 1 Bcm/év mennyiséget foglalt le a következő 10 évre. Spanyolországban a kihasználatlan El Musel terminál potenciálisan 2023 januárjában bekapcsolható. Ez azonban várhatóan csak a rakományok átrakodását szolgáló tároló létesítmény lesz, amely egyszerre nagyjából két LNG-szállítmányt képes befogadni.
A balti államokban az 5 Bcm/év kapacitású Inkoo FSRU projekt január közepén kezdi meg működését, miután az Exemplar hajó december 28-án megérkezett Finnországba. A terminál a tervek szerint Finnországot és Észtországot is ellátja majd a kétirányú, évi 2,6 milliárd m3-es Balticconnector vezetéken keresztül.
Kiemelt kép forrása: Canva
Devenyi Dalma
