Az emberi szennyezés és a vegyi anyagok kibocsátása miatt régóta tudjuk, hogy lyuk keletkezett az ózonrétegen a Déli-sarkvidék felett, ami évről évre nő. Az ózon védi meg a bolygót a Nap káros sugárzásaitól, ezért kulcsfontosságú létezésünkhöz – írja az Euronews.
1987-ben 197 ország írta alá az ENSZ Montréali Jegyzőkönyvét, amivel gátat akartak szabni a légkörbe kerülő károsanyag-kibocsátásnak az ózonréteg védelméért. Ezt követően hajápolókból, ipari tisztítószerekből és hűtőszekrényekből is kivonták globálisan azt a káros vegyi anyagot, amely hozzájárult az éghajlatváltozáshoz és az UV-sugárzásnak való kitettséghez.
Amennyiben a jelenlegi szabályozás érvényben marad, az ózonréteg várhatóan évtizedeken belül visszaáll az 1980-as állapotába, amikor még nem keletkezett ózonlyuk.
Az ENSZ által támogatott szakértői csoport szerint a Déli-sarkvidéken 2066 körül, az Északi-sarkvidéken 2045-re, a világ többi részén pedig 2040-re áll helyre az ózonréteg. Ezt bizonyítja az is, hogy az antarktiszi ózonlyuk 2000 óta folyamatosan javul.
Az ENSZ jelentése szerint a Montréali Jegyzőkönyv segítségével az ózonra káros vegyi anyagok 99 százalékát sikeresen kivonták a forgalomból világszerte. Ilyen volt például a fluorozott szénhidrogének (HFC), az ipari vegyi anyagok egy csoportja, amelyet a betiltott halogénezett szénhidrogének (CFC) helyettesítésére használtak. Bár a HFC-k nem sértik közvetlenül az ózonréteget, azonban hatnak a globális felmelegedésre.
Az ózonrétegről készült tanulmányt széles körű kutatás előzte meg, amit olyan nemzetközi szakértői csoportok állítottak össze, mint a Meteorológiai Világszervezet (WMO), az ENSZ Környezetvédelmi Programja (UNEP), a Nemzeti Óceán- és Légkörkutatási Hivatal (NOAA) és a NASA.
Kiemelt kép forrása: Canva
S.Rita
