Február 5-től, amikor az orosz kőolajtermékek behozatalára vonatkozó uniós tilalom életbe lép, Európának valamivel több mint napi 1 millió hordónyi alternatív termékkel kell majd rendelkeznie, amelynek közel fele gázolaj. Szerencsére az európai kereskedőknek több mint fél évük volt felkészülni a globális olajpiacok e vízválasztójára, és november-decemberben jelentősen megemelték az importot, hogy a tilalom előtt készleteket halmozzanak fel. Sok megfigyelő azonban még mindig aggódik amiatt, hogy hosszú távon Európa dízelhiánnyal fog szembesülni, tekintettel arra, hogy e kulcsfontosságú középpárlat-termék globális kínálata összességében szűkös. Ez tartósan magas árakat és gazdasági nehézséget helyez kilátásba az európai autósok, vállalkozások és mezőgazdaság számára.

Egyes feltételezések szerint az EU a nyersolajhoz hasonlóan mentességet adhat az Oroszországból származó dízelolaj behozatalának egy része alól. Arról is beszélnek, hogy egyes kereskedők megpróbálhatnak orosz gázolajat reexportálni az EU-n kívüli országokból Európába – derül ki az EnergyIntel elemzéséből.

Tavaly Európa (Törökország nélkül) mintegy 1,2 millió hordó/nap (h/n) olajtermékeket importált Oroszországból, ami a szállítási adatok szerint mintegy 100 000 h/n mennyiséggel kevesebb, mint 2021-ben.

Ezekből a termékekből mintegy 100 000 h/n került reexportálásra – olyan országokból, mint Észtország és Lettország – az EU-n kívüli célállomásokra, így a nettó import mintegy 1,1 millió h/n-ra emelkedett.

A készletek felöltve

Az európai vevők február 5. előtt feltöltötték az orosz gázolajkészletet, egyesek valódi ellátásbiztonsági aggályokat is szem előtt tartva. Németország például annak az 590 000 h/n gázolajnak az egyharmadát vásárolta meg, amelyet Európa 2022 decemberében továbbra is Oroszországból importált. Franciaország 14%-át, Lengyelország pedig 13%-át vette fel ennek az importnak.

Európa Oroszországból származó termékimportjának mintegy 500 000 h/n része ultra-alacsony kéntartalmú dízelolajból (ULSD) állt, amely jelenleg a régió termékpiacának Achilles-sarkának számít. Tavaly az EU-27 gázolajimportjának valamivel kevesebb mint a felét, vagyis az EU gázolajfogyasztásának mintegy 10%-át adta Oroszország. Az biztos, hogy a függőség kölcsönös: az Európába irányuló dízeleladások Oroszország 690 000 h/n átlagos dízelkivitelének mintegy 70%-át tették ki tavaly.

A világ harmadik legnagyobb finomítóipara, Oroszország számára komoly kihívást jelent majd alternatív vevőket találni. Az EU országai közül Franciaország és Németország voltak a legnagyobb oroszországi dízelimportőrök – tavaly 135 000 h/n és 100 000 h/n mennyiségben. További nagy importőrök voltak Lengyelország, Belgium és Hollandia.

Törökország eközben az elmúlt hónapokban növelte az orosz gázolaj felvásárlását, ami kérdéseket vet fel a közeljövőben az uniós országokba irányuló lehetséges reexporttal kapcsolatban.

A szállítási adatok szerint decemberben Törökország közel 200 000 h/n-ot importált, ami még Németország 195 000 h/n-os importját is meghaladta abban a hónapban. Törökország decemberi behozatala négyszerese volt az Oroszországból január-szeptemberben behozott gázolaj átlagos mennyiségének.

Új beszállítók kerülnek előtérbe

Az uniós országok nem orosz gázolajimportja 2022 második felében közel 200 000 h/n-pal nőtt az első félévhez képest. Nem világos azonban, hogy ezek a beszállítók teljes mértékben pótolni tudják-e az orosz dízel kiesését. Az Oroszországon kívüli legfontosabb beszállítók Szaúd-Arábia, Olaszország és Hollandia. India is egyre inkább előtérbe került 2022 márciusa óta. Eddig a Közel-Keletről vagy Indiából érkező termékek eseti segítséget jelentettek.

Ha azonban Európa továbbra is drámai mértékben növeli a Közel-Keletről és Ázsiából érkező távolsági ULSD-k mennyiségét, az komplikációkat fog okozni a szállításban.

A közelmúltban üzembe helyezett olyan mérföldkőnek számító projektek, mint a Kuwait Petroleum Corp. (KPC) 615 000 h/n-os Al-Zour finomítója és a Saudi Aramco 400 000 h/n-os Jazan finomítója várhatóan jelentős hatást gyakorolnak majd. A KPC és több nyugati olajvállalat már aláírt dízelszállítási megállapodásokat, az Al-Zour pedig mintegy 160 000 h/n ULSD-t fog termelni.

Több hajóra van szükség

A finomítói konfigurációk alapján az Energy Intelligence a szaúdi dízelkapacitást legalább 1,1 millió h/n-ra, az indiaiét 1,6 millió h/n-ra, Törökországét pedig – amely szintén pályázik az Európába irányuló dízelkivitelre – 330 000 h/n-ra becsüli.

Ahhoz azonban, hogy további mennyiségeket szállíthassanak Európába, több tiszta terméket szállító tartályhajót kell hosszabb utakra befogni. Ha az eddigi négy-hat napos út az orosz Balti-tengerről 20-25 napos út lesz a Közel-keleti-öbölből, akkor a tiszta termékre nagy lesz a kereslet.

2023-24-ben kevés újonnan épített kapacitás áll majd üzembe, és a használt hajók piaca már most is lázban ég, hogy kielégítse az oroszok „árnyékflotta” építésének igényeit. Oroszország ugyanis felhalmozott egy több mint száz öregedő tankhajóból álló flottát, hogy amelyek segítségével ki szeretnék játszani a szankciókat.

Kiemelt kép forrása: Canva