A karbonsemlegesség eléréséhez 2023-ban drasztikus lépéseket kell tenniük mind az országok vezetésének, mind pedig a vállalatoknak. Sürgősen fel kell gyorsítanunk a tiszta energiára való átállást az évtized hátralévő részében, hogy a klímaválságot mérsékeljük.

Egyre jobban sürget minket az idő a globális felmelegedést és a klímaválságot illetően, emiatt sokkal nagyobb léptékben kell változtatnunk a karbonsemlegesség irányába. A COP 27 konferencia és egyéb kezdeményezések mindenképpen jó lépések, azonban a teljes sikerhez nem lesz elég. A World Economic Forum összeszedett négy területet, amelyet érdemes előtérbe helyezni 2023-ban a tiszta energiára való áttérés érdekében.

A beruházási kapacitások fokozása és prioritásainak átcsoportosítása

A multilaterális fejlesztési bankok és hasonló, többoldalú fejlesztési pénzintézetek jelentősen hozzájárultak az energiafordulat elindításához.

A BNEF becslése szerint az éves beruházási igény eléri majd a 3 billió (10¹²) dollárt, a mai 0,8-1,2 billió dollár háromszorosát.

Ennek jelenleg nagy része a globális magántőkéből és helyi megtakarításokból származik, ehelyett azonban a több államot érintő garanciavállalásra, valamint a multilaterális szervezetekre kellene támaszkodni. Ezeknek az összes földrajzi területen és az egész értékláncban alkalmazhatónak kell lenniük – beleértve a kritikus ásványi anyagok bányászatát, a berendezések gyártását, a tiszta energia előállítását és közlekedést. A finanszírozások mobilizálásához azonban elengedhetetlen az átláthatóság, amelyhez közreműködnie kell a nagy gazdaságok politikai vezetésének.

A kötelezettségvállalások teljesítését célzó irányelveket bejelentő országok megduplázása

Az Egyesült Államok inflációmérséklő törvénye, az orosz fosszilis tüzelőanyagtól függetlenítő REPowerEU, illetve Kína 14. ötéves terve mind növeli annak a valószínűségét, hogy a fejlett országok 2030-ra teljesítik majd kötelezettségvállalásukat. Ugyanakkor a tiszta energiára való áttérés eléréséhez egy hasonló közpolitikai intézkedésre van szükség a fejlődő és a közepes erősségű gazdaságú országoknak is. A beruházások növelése jelentősen segítene azon, hogy ezek az országok fenntartható energiaközpontokká váljanak.

A fosszilis tüzelőanyaggal működő infrastruktúrák átállítása

Sajnálatos módon az energiaválság miatt a következő években is többnyire szénhidrogén- és fosszilis tüzelőanyag-infrastruktúrák létesülnek majd. Világszerte 457 gigawatt szénerőművi kapacitást és több mint 500 új földgáz-, kőolaj- és folyékony földgázszállító csővezeték-projektet terveznek.

Ezek élettartama több mint 40 év, így pedig akadályozni fogja a tiszta energia gyorsabb elterjedését, mivel a projektekbe befektetett tőkét meg kell téríteni.

Világszinten fontolóra kellene vennünk, hogy az országok megállapodjanak egy olyan keretrendszer kidolgozásában, amelyben minden új infrastruktúrának „átállóképesnek” kell lennie. Ezáltal később a szén-dioxid helyett más karbonsemleges tüzelőanyagokkal (akár zöld hidrogénnel) is lehetne őket működtetni.

A vállalati karbonsemlegesség megvalósításának első lépései

Az éghajlatváltozás és a klímaválság mérséklésének terhe egyelőre a nagyvállalatok vállát nyomja. Jelenleg a közüzemi vállalatok, a vegyipari és cementipari vállalatok, valamint az autóipari konszernek káros kibocsátása a legnagyobb. 2022-ben születtek a kötelezettségvállalásra vonatkozóan irányelvek, azonban ezek nem elegendőek. Számos területen kínálkozik lehetőség a szén-dioxid mentesítésre, beleértve a tisztább villamos energia bevezetését, az adatok és a digitális technológiák felhasználását a jobb hatékonyság elérése érdekében, valamint a nagyszabású CO₂-kibocsátási hitelekbe történő előrehozott befektetéseket. Az üzleti vezetőknek fel kell lépniük céljaik megvalósításának előmozdítása érdekében.

Bár még sok kihívást kell a jövőben leküzdenünk, ez egyben lehetőséget ad a 2023-as évben a politikai kooperációra és arra, hogy az elképzelésekből tettek legyenek.