Fenntarthatóság

Mérföldkő: hatalmas ritkaföldfém-lelőhelyre bukkantak Európában

S.Rita | 2023.01.23. 01:00

Európában jelenleg nincs üzemelő ritkaföldfém-bánya, pedig egyre nagyobb szükség lenne rájuk az elektromos járművek, okostelefonok és szélturbinák előállításához. A svéd felfedezés igazi mérföldkő lehet a tiszta energiára való áttérésben.

 

A svéd LKAB bányavállalat január 12-én örömmel jelentette be, hogy több mint egymillió tonna ritkaföldfém-oxidot találtak a svéd sarkvidéki Kiruna város közelében, amely jelenleg a legnagyobb (és az egyetlen) ilyen jellegű lelőhely Európában – írja az EcoWatch.

„Ez jó hír, nemcsak az LKAB, a régió és a svéd lakosság, hanem Európa és az éghajlat számára is. Ez a legnagyobb ismert ritkaföldfém-lelőhely a világ ezen részén, és jelentős építőelem lehet a zöld átálláshoz elengedhetetlenül szükséges kulcsfontosságú nyersanyagok előállításához. Ellátási problémával állunk szemben. Bányák nélkül pedig nem készülhetnek elektromos járművek” – mondta Jan Moström (a kiemelt képen balra), az LKAB elnök-vezérigazgatója.

 

Mik azok a ritkaföldfémek?

Először is érdemes kiemelni, hogy nevük becsapós, mert azért annyira nem ritkák, nagy mennyiségben fordulnak elő a földkéregben, de az igaz, hogy ritkán találhatók meg koncentrált és gazdaságosan kitermelhető ritkaföldfém-ásvány formájában.

Összesen 17 ritkaföldfémet tartanak számon, ezek pedig: szkandium,ittrium, lantán, cérium, prazeodímium, neodímium, prométium, szamárium, európium, gadolínium, terbium, diszprózium, holmium, erbium, túlium, itterbium, lutécium. Furcsák lehetnek, mivel nevükkel is ritkán találkozhatunk.

A televízióktól kezdve a mobiltelefonokon át a katonai védelmi rendszerekig mindenben használják őket, és egyre nagyobb jelentőségük van a klímaválságra adott globális válaszban. Az elektromos autókban és a szélturbinákban használt mágneseknek is részét képezik a ritkaföldfémek. Az előrejelzések szerint 2030-ra az ezen elemek iránti kereslet meg fog ötszöröződni.

„A lítium és a ritkaföldfémek hamarosan fontosabbak lesznek, mint az olaj és a gáz” – mondta tavaly Thierry Breton, az Európai Unió belső piacért felelős biztosa.

 

Nehéz hozzáférés a „kincsekhez”

Bár a ritkaföldfémek valójában nem olyan ritkák, mint ahogy azt nevük sugallja, a hozzáférés azonban számos nehézséggel jár. Egyrészt a bányászati és finomítási folyamat egészségügyi és környezeti kockázatokat rejt magában, mivel az ércek olyan radioaktív elemekkel együtt találhatók, mint az urán. Másrészt pedig a lelőhelyek elhelyezkedése geopolitikai kihívásokat és konfliktusokat jelent, különösen Európa számára.

Jelenleg Kína a ritkaföldfémek legnagyobb készletével rendelkező ország és egyben az első számú exportőr is. Az EU eddig nem bányászott ritkaföldfémeket, hanem 98 százalékban Kínára támaszkodott. A 2050-re kitűzött szén-dioxid semlegesség azonban veszélyben lehet a ritkaföldfémekhez és más fontos nyersanyagokhoz való rendszeres hozzáférés nélkül. Svédország most reméli, hogy az LKAB felfedezése segíthet ebben.

„A villamosítás, az EU önállósága, illetve az Oroszországtól és Kínától való függetlensége ebben a bányában kezdődik” – mondta Ebba Busch svéd energiaügyi, gazdasági és ipari miniszter (a kiemelt képen jobbra).

Sajnos még sok mindennek meg kell történnie ahhoz, hogy a kitermelés ténylegesen megkezdődhessen Svédországban. Az LKAB közölte, hogy idén benyújtja a lelőhely bányászati kérelmét, de a vállalat tapasztalatai alapján valószínűleg legalább 10-15 évbe telik majd a bányászat megkezdése. Jan Moström elnök-vezérigazgató szerint a közös jövő érdekében meg kell változtatni jogi szempontból az engedélyezési eljárásokat, mielőtt kifutnánk az időből.

 

Kiemelt kép forrása: Wesley Overklift / LKAB

  S.Rita
Bejegyzés megosztása
Ajánlott cikkek
Iratkozz fel hírlevelünkre!
©2025 NRGREPORT, Minden jog fenntartva.