Európában jelenleg nincs üzemelő ritkaföldfém-bánya, pedig egyre nagyobb szükség lenne rájuk az elektromos járművek, okostelefonok és szélturbinák előállításához. A svéd felfedezés igazi mérföldkő lehet a tiszta energiára való áttérésben.

A svéd LKAB bányavállalat január 12-én örömmel jelentette be, hogy több mint egymillió tonna ritkaföldfém-oxidot találtak a svéd sarkvidéki Kiruna város közelében, amely jelenleg a legnagyobb (és az egyetlen) ilyen jellegű lelőhely Európában – írja az EcoWatch.

Mik azok a ritkaföldfémek?

Először is érdemes kiemelni, hogy nevük becsapós, mert azért annyira nem ritkák, nagy mennyiségben fordulnak elő a földkéregben, de az igaz, hogy ritkán találhatók meg koncentrált és gazdaságosan kitermelhető ritkaföldfém-ásvány formájában.

Összesen 17 ritkaföldfémet tartanak számon, ezek pedig: szkandium,ittrium, lantán, cérium, prazeodímium, neodímium, prométium, szamárium, európium, gadolínium, terbium, diszprózium, holmium, erbium, túlium, itterbium, lutécium. Furcsák lehetnek, mivel nevükkel is ritkán találkozhatunk.

A televízióktól kezdve a mobiltelefonokon át a katonai védelmi rendszerekig mindenben használják őket, és egyre nagyobb jelentőségük van a klímaválságra adott globális válaszban. Az elektromos autókban és a szélturbinákban használt mágneseknek is részét képezik a ritkaföldfémek. Az előrejelzések szerint 2030-ra az ezen elemek iránti kereslet meg fog ötszöröződni.

Nehéz hozzáférés a „kincsekhez”

Bár a ritkaföldfémek valójában nem olyan ritkák, mint ahogy azt nevük sugallja, a hozzáférés azonban számos nehézséggel jár. Egyrészt a bányászati és finomítási folyamat egészségügyi és környezeti kockázatokat rejt magában, mivel az ércek olyan radioaktív elemekkel együtt találhatók, mint az urán. Másrészt pedig a lelőhelyek elhelyezkedése geopolitikai kihívásokat és konfliktusokat jelent, különösen Európa számára.

Jelenleg Kína a ritkaföldfémek legnagyobb készletével rendelkező ország és egyben az első számú exportőr is. Az EU eddig nem bányászott ritkaföldfémeket, hanem 98 százalékban Kínára támaszkodott. A 2050-re kitűzött szén-dioxid semlegesség azonban veszélyben lehet a ritkaföldfémekhez és más fontos nyersanyagokhoz való rendszeres hozzáférés nélkül. Svédország most reméli, hogy az LKAB felfedezése segíthet ebben.

Sajnos még sok mindennek meg kell történnie ahhoz, hogy a kitermelés ténylegesen megkezdődhessen Svédországban. Az LKAB közölte, hogy idén benyújtja a lelőhely bányászati kérelmét, de a vállalat tapasztalatai alapján valószínűleg legalább 10-15 évbe telik majd a bányászat megkezdése. Jan Moström elnök-vezérigazgató szerint a közös jövő érdekében meg kell változtatni jogi szempontból az engedélyezési eljárásokat, mielőtt kifutnánk az időből.

Kiemelt kép forrása: Wesley Overklift / LKAB