Elemzés

Miért szállt be a Mol az Alteo-ba? És miért szálltak be „ennyien”?

Takács Csongor | 2023.01.24. 01:56

Az Alteo elmúlt 14 éves története, a Wallis Csoport egyik legnagyobb sikertörténete is egyben, mert igazolta, hogy egy alapvetően más területen aktív, ingatlanfejlesztéssel foglalkozó cég is képes – meglovagolva az elmúlt időszak „zöld” hullámát – olyan energetikai fejlesztéssel és kereskedelemmel is foglalkozó vállalatot létrehozni és sikerrel működtetni, amikor korábban nehezen volt elképzelhető az erősen tagolt és nehezen feltörhető korábbi status quo helyzetben –az NRGreport kérdéseire Holoda Attila energetikai szakértő válaszolt.

 

A Wallis ki, a Mol be. Mi áll Ön szerint a helycsere mögött?

Ha az eredményeket és sikereket nézzük, az Alteo eddigi növekedési pályáján nem igazán volt olyan törés, vagy kicsúszás, ami valójában indokolhatná a Wallis kivonulását a területről, sőt éppen az energiatárolás, és a megújulók között némileg hátrányban lévő geotermális energia minél nagyobb kiaknázása terén eddig nyújtott teljesítmény sokkal inkább egy további töretlen növekedést, semmint megtorpanást hordozott magában az elkövetkező kihívásokkal teli energiaellátási helyzetben.

A megvásárlás mögött tehát sokkal inkább a MOL szándékai, és a letett „visszautasíthatatlan” ajánlat áll, mintsem annak feladása a Wallis részéről, hogy tartósan és sikerrel lehessen fontos szereplője az előttünk álló energetikai fejlesztéseknek” – véli Holoda.

Az világos, hogy az Alteo pont egy roppant „mai” területen húzott el, nevezzük zöld jövőnek, ami nemcsak szexi irány, de sikeresen növekedési pályára is állította a vállalatot. Ezt láthatta meg a MOL, és képzelte el, hogy ez számára is kitörési lehetőség?

Ami lássuk be, teljesen érthető. A MOL éppen az elmúlt időszak kőolajbeszerzési és üzemanyagellátási fennakadásai és az emiatt bekövetkezett nagy-, és kiskereskedelmi presztízsveszteség miatt is, valamint a hosszú távú és országosan is jelentősnek mondható „circle economy”, azaz a országosan megszervezésre kerülő, koncesszióval is védett hulladék begyűjtés, osztályozás és újrafeldolgozás, melyek mind vegyipari újrahasznosításban, illetve akár „waste to energy” energia termelő területen azt jelezte, hogy a vállalat kitartóan keresi azokat a hazai kitörési pontokat és új sztorikat, amik csábítóak lehetnek a MOL jelenlegi és jövőbeli befektetői számára, a megállíthatatlanul csökkenő hazai kőolaj-, és földgázkitermelés, valamint a komoly eredményességi fejfájást okozó és politikailag is tetten érhető háttér játszmák mellett/helyett – lásd oroszolaj embargó ellátásbiztonsági kihívásai, az alternatív útvonalat jelentő Adria olajtranzitdíj növelés a horvátok részéről, vagy a csúcsra járatott (és a részvényeseknek bizonyára köröm alatti tüskét jelentő) 98%-os extraprofitadó az Urali olajra.

Nem beszélve arról, hogy a jövő energiájának is tekintett hidrogén „zöld” változatának termelésében és tárolásában, de a MOL által korábban „megkóstolt” , ám mára eléggé elhanyagolt geotermikus energia hasznosítása is komoly potenciál lehet a MOL számára, mely az eddig „szürke hidrogén” termelése és jelentős finomítói felhasználásán túl, olyan villamosenergia tárolási lehetőségeket teremhet, melyhez kiváló lehetőséget teremt a magyar tőzsde egyik energetikai prémium vállalatának, az Alteonak a megszerzése, mely eddig is jeleskedett az új megújuló technológiák és energiaforrások, vagy éppen energiatárolási  technológiák bevezetésében és sikerre vitelében a magyar piacon. 

 

Felmerül a kérdés, hogy miért kellettek ehhez még partnerek. Kockázatmegosztás?

Mondjuk így. A partnerbevonás ötlete önmagában nem ördögtől való, hiszen itt egy rendkívül szabályozott -sőt, a szabályozástól nagyban függő – területről van szó, magyarul ide befektetni nagy kitettséget jelent. Bár a MOL jelentős tőkeerejénél fogva is megsokszorozhatja a fent sorolt üzleti elképzeléseket, nem utolsó sorban némi előnyre is tehet szert ezen a területen a versenytársakkal szemben – köszönhetően kiváló kormányzati kapcsolatainak -, különös tekintettel a megújuló energiatermelésre (napelemek, geotermia), vagy éppen a hulladék energiatermelő hasznosítására, mely szervesen és közvetlenül is kapcsolódhat a „zöld hidrogén” termelésben rejlő, tőkeigényes, de nagy potenciállal kecsegtető fejlesztési irányához. De hogy a kérdésre is válaszoljak: ismerve az energetika területén zajló dinamikát, és a tranzakcióba bevont két partnert (Tiborcz István / Diófa Alapkezelő, és Jellinek Dávid / Indotek csoport – a szerk.) nem lövök nagy bakot azzal, ha azt állítom, hogy ehhez a törekvéséhez a MOL vélhetően minden legális, szabályozói és akár piaci versenyt korlátozói támogatást meg fog kapni a magyar kormányzattól. És így lesz kerek.

 

Az Alteo-sikersztori

Először 2019-ben, majd rá két évre, tavaly fogalmazta meg újra stratégiáját az Alteo. Egyszerűen azért volt indokolt, mert olyan jó tempóban sikerült a célok teljesülése már az első két évben, min a beruházások, felvásárlások időarányosan is jól- vagy túlteljesítettek, és nem csak komoly növekedéssel lehetett számolni, hanem merészebb célok kitűzését is be lehetett vállalni.

EBITDA esetében a 2024-re kitűzött 7 milliárd forintot már 2021-ben meghaladta a vállalat, így új célként 2026-ra már 11 milliárd forint került be a tervekbe. Mint arra sem kellett várni, hogy bekerüljenek a BUX-indexbe, ez is összejött 2021-ben.

Az ESG minősítés 2022 februárjában érkezett meg: a hazai, un. ’olaj és gázipar nélküli’ energetikai szektorban elsőként szereztek független, nemzetközi ESG tanúsítványt, mégpedig a Sustainalytics vizsgálata alapján az iparági átlagnál kedvezőbb eredményt, azaz alacsonyabb kockázati besorolást ért el a vállalat. Pedig ez az iparág alapvetően fokozott kockázattal bír, így a vállalat kitettsége eleve magasabb kategóriába esik. A minősítés azt is vizsgálta, hogy a cég hogyan reagál a működéséből fakadó kockázatokra, és milyen módon kezeli azok hatásait – ez utóbbira az ALTEO a “Strong” besorolását kapta, azaz erős kockázati menedzsmentet működtet: robosztus ESG programokat, gyakorlatokat és irányelveket vezetett be, amellyel a meglévő kockázatokat hatékonyan tudja kontrollálni és csökkenteni.

Indítottak elektromos autós szolgáltatást, az Alte-Go-t, villámtöltős megállapodást kötöttek a Share Now-val, még korábban felvásárolták az egykori Elmű-Émász Csoport tulajdonában álló Sinergy-t, és a megvásárolt szélerőművek mellett éppúgy van saját tervezésű naperőműparkjuk is. Mindemellett gyűjtöttek együtt a Shell-el sütőolajat is: összesen 120 Shell töltőállomáson lehet gyűjtőkonténerbe bedobni az otthon keletkező sütőolajat, melyből biodízel készül. 

fotó: Holoda Attila

  Takács Csongor
Bejegyzés megosztása
Ajánlott cikkek
Iratkozz fel hírlevelünkre!
©2023 NRGREPORT, Minden jog fenntartva.