Egyre több csontváz hullik ki az olajvállalatok szekrényéből: nemrég egy átfogó amerikai-német kutatás derítette ki, hogy az ExxonMobil már az 1970-es években pontosan tudta, milyen következményei lesznek a légkörbe pumpált szén-dioxidnak, mégis teljesen ellentétes kommunikációt folytatott a közvélemény felé, most pedig a BP-t vizsgálták meg egy kicsit tüzetesebben azzal kapcsolatban, hogy mennyire hatásosak a zöld vállalásaik.
Kiderült: a sokat emlegetett zöld beruházások csak minimális töredékét teszik ki a cég befektetési magatartásának, annak ellenére, hogy a BP nem így kommunikálja a helyzetet.
Tavaly a hatásvadász hirdetések népszerűsítették a BP „nettó nullára való átállását” az olaj- és gáztermelés fokozatos csökkentésével, valamint az „alacsony széndioxid-kibocsátású” és a megújuló energiaforrásokba való nagyobb befektetésen keresztül. A pénzügyi előrejelzések azonban azt mutatják, hogy a BP olaj- és gázbefektetései 2023-ra legalább duplái lesznek a megújulóenergia-beruházásoknak.
A BP zöldre mosása továbbra is zajlik, hiába lebegtetik meg a nettó nulla kibocsátást egyre gyakrabban, írja a Clean Technika.
A BP zöld beruházásai, amelyekkel a cég megpróbálja zöldíteni a nevét, a jelenlegi energiatermelési és befektetési magatartás csak kis részét teszik ki. (Fotó: Canva)
A londoni székhelyű, fosszilis tüzelőanyagokkal foglalkozó óriásvállalat 7,5 milliárd dollárt tervez elkölteni olaj- és gázprojektekre a következő évben, szemben az úgynevezett „alacsony széndioxid-kibocsátású” kezdeményezésekre elkülönített 3-5 milliárd dollárral. A BP 8,2 milliárd dolláros nyereségről számolt be 2022 harmadik negyedévében, ami duplája a 2021-es év azonos időszakához képest – ezt az extra profitot az orosz-ukrán háború miatti globális energiapiaci káosz miatt tudta bezsebelni.
Ahelyett, hogy segítene megoldani az európai klímavészhelyzetet, a BP milliárdokat tervez befektetni a bolygót egyre jobban melegítő fosszilis tüzelőanyagokba a tiszta megújuló energiaforrások helyett. A vállalat arra számít, hogy 2023-ban akár 1 milliárd dollárral is növelheti a „rugalmas szénhidrogénekre” – olaj- és gázipari, finomítói és bioenergia-projektekre – fordított kiadásait.
A BP nem az egyetlen olajóriás, amely jelentős mértékben fektet be fosszilistüzelőanyag-projektekbe, annak ellenére, hogy a tudósok szerint a gazdag országoknak a következő évtizedben teljesen be kell fejezniük az olaj- és gáztermelést annak érdekében, hogy a világnak esélye legyen teljesíteni a legfontosabb klímacélokat.
A német Urgewald nonprofit csoport által végzett elemzés megállapította, hogy „512 olaj- és gázipari vállalat tesz aktív lépéseket annak érdekében, hogy 2030 előtt 230 milliárd hordó olajegyenértéknyi kiaknázatlan erőforrást termeljen ki”.
Egy 2022 májusában megjelent vizsgálat feltárta, hogy az elmúlt két év nettó nulla ígéreteinek ellenére a nagy amerikai és európai olaj- és gázipari vállalatok klímavállalásai nem teljesítették a párizsi megállapodáshoz való igazodás minimumát.
Az elemzők arra a következtetésre jutottak, hogy „azokban a vállalatokban, amelyek együttesen a legtöbbet tették a klímaválság előmozdításáért, nem lehet megbízni”, hiszen nem érdekük, érdemben szembeszálljanak vele, és a felmelegedést lassító intézkedéseket tegyenek.
Egy, szintén 2022-es kutatás megvizsgálta a nagy olajcégek kommunikációját, és azt találta, hogy erőteljes növekedés volt látható a „klímával”, az „alacsony széndioxid-kibocsátással” és az „átmenettel” kapcsolatos diskurzusok területén, különösen a BP részéről. A dekarbonizációval és a tiszta energiával kapcsolatos stratégiák irányába is felerősödtek a tendenciák, de a konkrét lépések helyett inkább a vállalások domináltak. A pénzügyi elemzés azonban feltárta, hogy ezek az olajcégek továbbra is rengeteget fektetnek a fosszilis energiába, és elhanyagolható mértékben a megújulókba.
Kiemelt kép forrása: Canva
Nagy Nikoletta
